A Jog, 1900 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1900 / 46. szám - A szomszéd jogok és kötelezettségekről. [2. r.]

A JOG 335 hogy tetemesebb javítást hozzon javaslatba. A terve az, hogy egyszerűsítés utján s egyéb megfelelő intézkedésekkel a létszámot redukálja s ekként aztán a költségvetés ujabb megterhelése nélkül segítsen a személyzet helyzetén. A kinevezésekre nézve megjegyzi, hogy sor szerinti előléptetés a bíróságoknál alig lehetséges ; sor szerinti előléptetésnek csak a 7. fizetési osztálynál lehet helye s ott ez nagyban és egészben meg is tartatik ; a 6. fiztési osztálynál ez ellenkeznék magának a törvénynek intencióival. A kinevezéseknél egyébiránt nem csupán a kandidálást tartja szeme előtt, hanem minden irányban tájékoztatni igyekszik magát és minden lehető garanciát igénybe vesz. Ami az elintézés lassúságát illeti, a Curiánál az állapotok véglegesen csakis az uj polgári perrendtartással fognak megjavulni s akkor lehet aztán gondoskodni arról is, hogy a kisegítő birák alkalmazása mellőztessék. A jogi szakoktatásra vonatkozó közoktatási miniszteri tervezetet már megkapta, a birói és ügyvédi vizsgálatok egységesítését helyesnek és mcgvalósitandónak tartja és ez iránt mint volt egyetemi tanár is különös érdeklődéssel viseltetik. A további felszólalásokra válaszolja, hogy Kaposvárott uj törvényszéki épület emelése már tervben van és a beruházási törvényjavaslatban benn lesz a lugosi törvényszék is, melynek eredeti, a Temes jobb partján levő telkére nézve semmi változás nem terveztetik, A ministernek általános helyesléssel fogadott előterjesztése után a központi kiadásokat megszavazta a bizottság. A költségvetés egyes tételei változatlanul megszavaztattak. A Magyar Jogászegylet teljes ülése. A Magyar Jogászegylet f. hó 10-én ülést tartott, a melyen dr. Imi ing Konrád a polgári törvénykönyv tervezetéről felolvasást tartott. Az érdekes felolvasáson nagy jogászközönség gyűlt egybe. A többek között jelen voltak: Erdélyi Sándor a volt igazságügyminister, Lányi Bertalan és.Töry ministeri tanácsosok, Vécsey Tamás, Schwarz Gusztáv, Kovács Gyula, Balogh Jenő, F á y e r László, C s i 11 a g h Gyula egyetemi tanárok, S i p ő c z László árvaszéki elnök, Beck, Székács, Fabin y i, T a r n a y curiai birák, D é c s e y Zsigmond, V a v r i k Antal táblai tanácselnökök és mások. Az ülésen az egylet elnöke Va v r i k Béla curiai tanácselnök elnökölt és a jegyzői teendőket a titkár dr. Vámbéry Rusztem látta el. Elnök az ülést az összehívás indoka fontosságának a hangoztatásával nyitotta meg. A mü, melynek befejezését a magyar jogászközönség már oly régóta epedve várja, előttünk fekszik. E fontos esemény nemcsak a jogászokat, hanem minden művelt magyar embert érdekli. Ezéit Imi ing, mint a tervezet egyikszerkesztőjének előadása kiváló jelentőségű. Dr. I m 1 i n g Konrád előadásának kiindulási pontjául az 1848. évi XV. törvénycikket választja, melylyel a ministerium a polgári törvénykönyv kidolgozására és a megfelelő törvényjavaslatnak a • legközelebbi országgyűlés* elé való terjesztésére utasíttatott. E törvényjavaslat elkészítése azonban félszázad elmultával sem sikerült, mert a legújabb időkig ezen cél elérésére helytelenül választattak meg az eszközök. Nevezetesen helytelen eljárás volt az, hogy a magánjog anyagát felosztották és a részek önálló feldolgozására egyes szakférfiakat bíztak meg. Az ily módon keletkezett, az alapelvekben éppen ugy mint azok kivitelében divergáló elaboratumokból sohasem lehetett egy általános polgári törvénykönyv tervezetét construálni. Erre a meggyőződésre azonban csak ujabb időben jutottak és csak 1895-ben tűzték ki egy erősen szervezett, állandó bizottság feladatául a polgári törvénykönyv ^egységes és rendszeres tervének közös alapelvek szerinti elkészítését. E bizottság öt évi szakadatlan munkálkodásának eredménye van abban az elaboralumban lefektetve, a mely néhány napja a könyvpiacon megjelent ; és minthogy az elaboratum egy ily módon szervezett bizottságtól származik, ama meggyőződésének ad előadó kifejezést, hogy Magyarország ama eszme megvalósításához, hogy egy saját, önálló általános polgári törvénykönyve legyen, sohasem állt közelébb, mint most. Ezután eladó a nélkül, hogy részletekbe bocsátkozna, áttér a tervezetre, a mennyiben a rendszert, a technikai szervezetet és a tartalmát nagy vonásokban ismerteti olyképen, hogy ezekre olykor egy kritikai világítást vet. Itt azon kérdéseket állítja fel: milyen viszonyban áll a tervezet 1. a jelen érvényben lévő magyar magánjoghoz? 2. a magánjogi természetű speciális törvényekhez? 3. az idegen jogrendszerekhez, nevezetesen a külföldi modern törvénykönyvekhez ? Ezen kérdésekre való válaszában azon nézetének ad kifejezést: hogy a magyar jog a tervezet némely részében többé, más részeiben pedig kevésbbé, a legtöbb részeiben azonban oly mértékben fogadtatott be és értékesíttetett, a mennyiben ez a tervezet életképességének veszélyeztetése nélkül lehetséges volt. A mi a külföldi törvényeket illeti, ugy ezek — a mint az másképen el sem gondolható — sok rendelkezésnél mindenesetre mintául szolgáltak. Mindenekelőtt első sorban nagy b^lső értékénél fogva a német általános polgári törvénykönyv jön tekintetbe. Mindazonáltal előadó még mindig biztosan állithatja, hogy a tervezet távolról sincsen olyan közeli rokonsági viszonyban a német törvényhez, mint bármely ujabb magánjogi természetű törvényalkotásaink állanak a tervezetül szolgált külföldi törvényhez. Végül a kritikához fordul előadó, a mely a tervezetre vonatkozólag kötelességét teljesíteni van hivatva. Legyen igazságos, komoly és tárgyilagos avval a szándékkal, hogy a jobbnak, tökéletesebbnek létesítését mozdítsa elő. No játssza a Mephisto, a folytonos tagadás szellemének szerepét, ne érje be a hibák felfedezésével, becsmérlés és hibáztatással, hanem lehetőleg határozottan formulázott elleninditványokkal járuljon a munka sikeréhez. Ha a hivatott bírálat feladatát ilyképen fogja fel, akkor — így fejezi be előadó — csak kevés év fog elmúlni azon időpontig, a mikor a magánjogi kódex nem lesz kénytelen az előadói tervezet formájával beérni, hanem az a magyar corpus jurisban őt megillető helyet fogja elfoglalni. Az előadónak, kinek felolvasása élénk helyesléssel találkozott, az elnök őszinte szavakkal mondott köszönetet. Nyílt kérdések és feleletek. A házassági jog köréből. (Kérdés.) Miként kell eljárni a következő esetben : Egy magyar nő, a H. T. életbe lépte előtt, Magyarország egyik városában házasságot kötött egy már 10 év óta állandóan ugyanazon városban lakott, osztrák alattvalóval, s a házasság megkötése után is ugyanazon városban maradtak s azóta is állandóan ott laknak. A nő most el akar válni. Aliquis. Vegyesek. Kovács Béla karánsebesi járásbirót ő Felsége a temesvár1 kir. ítélőtáblához bíróvá nevezte ki. Mi, kik az uj Ítélőtáblai biró' urat régóta munkatársaink közé számithatni szerencsések vagyunk, midőn rég megérdemelt kineveztetését örömmel regisztráljukt őszinte szerencsekivánalmainkat fejezzük ki neki. De szerencséken kívánnunk a temesvári kir. ítélőtáblának is, mert az uj biró ban nagy tehetségű és rendkívüli munkaerővel megáldott taggal gyarapodott, Megjelentek a Pallas irodalmi és nyomdai részvénytár saság kiadásában : Ügyvédi zsebnaptár. Szerkeszti : Szánt0 József. 25. évfolyam. Ára diszes vászonkötésben 2 korona. Ügy" védi és jogász körökben közkedveltségnek örvend. — Közigazgatási nemzeti kalendárium. Hivatalos adatok nyomán szerkesztette1 Szántó József. 21. évfolyam. Ára kötve 1 kor. 40 fillér. Ügyvédi irodák és hatóságoknak legjobban ajánlható e naptár, melynek pontos és kimerítő címtára általánosan ismeretes. A budapesti királyi Ítélőtábla 1900. évi ügyforgalma október hó végéig. I. Elintézésre várt: 14,010 polgári, 10,757 büntető, összesen 24,767 ügy. II. Elintéztetett: 10,751 polgári, 10,024 váltó, összesen 20,775 ügy. III. Eli n tézetlenül maradt: polgári 3,259 (váltó-hátralék 1,213), büntető 733, összesen 3,992. A budapesti kir ítélőtáblánál alkalmazott birák egyéni tevékenysége 1900. évben. I. A polgári szakosztályon: A ntos Károly 474 neki osztott ügyből elintézett 317-et, dr. Baumgarten Károly 443-ból 291-et, dr. Belus Győző 408ból 296-ot, C s e r y Gábor 340-ből 255-öt, C s i 11 é r y Kálmán 454-ből 372-őt, De br ecenyi Miklós 344-ből 239-et, dr. Forrásy Ferenc 404-ből 304-et, Forster József 356-ból 266-ot, dr. Ge d eo n 372-ből 227-et, Hajdú Ferenc 320-ból 215-öt, H a n á k Kolozs 361-ből 248-at, Kacskovits Jenő 366-ból 256-ot, Ko ó s Emil 698-ból 579-et, Le h o tzk y Lajos 440-ből 341-et, L i p t h a y Kornél 345-ből 244-et, Nyarásdy János 400 ból 295-öt, dr. Nyevickey Antal 402-ből 287-et, dr. Róhrer Miklós 135-ből 25-öt (állását október 6-án foglalta el), Sarlay Ferenc 388-ból 245-öt, Skofflván 362-ből 273-at, Somogyi Mihály 127-ből 127-et, Curiai biró lett, sárói Szabó László 367-ből 264-et, dr. Szalacsy Zoltán 461-ből 336-ot, S z a ntay Adolf 74-ből 74-et (meghalt), Tóth Gáspár 126-ból 118-at, (beteg volt), Tury Sándor 354-ből 215-öt, Türk Szilárd l-t, Véber Ottó 330-ból 208-at, V é g h József 423-ból 306-ot, Vörö s m a rt y János 317-ból 201-et Wattay Dezső 269-ből 124-et, W e t ts t e i n Gyula 432-ből 327-et II. A büntető szakosztályon: Bakos János 341-ből 318-at, B a 1 o n y i Imre 425-ből 403-at, dr. Bucz Lajos 101-ből 48-at, (aug. 28-án tett esküt,) B u r g Lajos 452-ből 367-et, (beteg), Csiky József 487-ből 458-at, Dessewífy Marcel 369-ből 369 et (közig, biró lett), dr. Devich László 348-ból 322-őt (szüneti biró volt,) H a lm ágy i Sándor 332-ből 261-et (beteg), Horváth Béla 385-ből 359-et, dr. Istvánffy Lajos 242-ből 219-et, Kállay Adolf 479-ből 448-at, K o s u t á n y Géza 462-ből 418-at, Polyák Gábor 79-ből 79-et (beteg), Ráth Zsigmond 415-ből 410-et, dr. Szabó János 316-ből 367-et, Tolnai Antal 526-ból 492-őt, Türk Szilárd 419-ből 259-et, Z u b o v i c h Román 393-ból 345-öt III- Fegyelmi ügyekben: Csilléry Kálmán l-t, dr. Nyevickey Antal 322-ből 210-et, Ráth Zsigmond 19-ből 19-et.