A Jog, 1900 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1900 / 45. szám - Szakbiróságaink szigoru praxisa

322 A JOG Ehhez képest azok az elvi álláspontok, a melyek szerint az egyes munkarészeken belül az ott tulsulylyal bíró kérdések meg vannak oldva, nagyrészt egyéniek és a többi szerkesztőtárssal csak annyiban közösek, a mennyiben a közzétett tanácskozási jegyzőkönyvek szerint a tanácskozások során közös egyetértéssel létrejött megállapodásoknak is megfelelnek ; viszont azonban az intézmények következményeinek más munkarészekben való megvonásában alkalmazkodni kellett annak a munkarésznek e'.vi álláspontjához, a melybe az intézmény gyökerei visszanyúlnak. Ez szabta meg a tartalmi összhang szempontjából való átvizsgálás irányát. A szerkezeti összhangot ezúttal a tervezet rendeltetésének megfelelően csak annyiban kellett megvalósítani, hogy a szöveg az egyes szabályokat lehetőleg ugy fejezze ki, hogy tartalmuk és értelmök — tekintettel a tervezet különböző helyein előforduló kitételekre s kifejezésmódokra — ne legyen kétséges. Innen van, hogy a tervezet egyes részei bizonyos szerkezeti különszerüségeket tüntetnek fel. főleg ott, a hol a szerkesztő saját szövegezési módszerére súlyt fektetett. * Hogy mily óriási anyagot ölel fel a tervezet, annak feltüntetéséül adjuk tartalmi kivonatát a következőkben : Személyjog. Személyek. Az ember. Az egyesület. Az alapítvány. Gazdasági célú egyesületek, köztestületek és közintézetek. A személyiség védelme. Családjog. A házastársak személyes viszonya egymáshoz. Házassági vagyonjog. Női szabadvagyon. Hozomány. Közszerzemény. Alapintézkedések. Közszerzeményi és különjavak. Közszerzemény és különvagyon közti folyó viszony. Közszerzeményi tartozások és különadósságok. A közszerzemény és különvagyon közti kölcsönös megtérítések. Jogviszony a házasság ideje alatt. A közszerzemény megosztása: a) Általában, b) A személyes vagyon tekintetében, c) A halálutánra halasztás kedvezménye. A közszerzői jutalom elvesztése. IV. Hitbér. V. Házassági szerződések : 1. Általában. 2. A női szabadvagyon körében. 3. A közszerzeményre nézve. 4. Általános vagyonközösség. Rokonság. Bevezető szabályok. Törvényes leszármazás. Törvényesités : a) UtólagOj házasságkötéssel, b) Törvényesités, a király kegyelméből. Örökbefogadás. Eltartás kötelezettsége, A szülő és a törvényes gyermek közti jogviszony. A gyermek személyére vonatkozó szülői jog. Az atya képviseleti joga. Az atya vagyonkezelői tiszte. Az atya haszonélvezete. Az anya jogállása. A gyámhatóság felügyelete. A törvénytelen gyermek jogviszonyai. Gyámság és gondnokság. Kiskorúak feletti gyámság. A gyám kirendelése. A gyám hatásköre. A gyámhatósági felügyelet. A gyámság vége. Teljeskoruak feletti gyámság. Gondnokság. Dolog jog. A dolgok. A birtok és a birtokvédelem. Általános szabályok a telekkönyvbe felvett ingatlanokon való jogokról. A tulajdon. Általános szabályok. Ingó dolgok tulajdonának szerzése és elvesztése. Elsajátítás. Találás. Termények és egyéb alkotórészek tulajdonának szerzése. Egyesítés, vegyítés feldolgozás. Átruházás. Elbirtoklás. Ingatlan dolgok tulajdonának szerzése és elvesztése. A tulajdonból származó követelések. Közös tulajdon. A szolgalmak. Telki szolgalmak. Altalános szabályok. Egyes telki szolgalmakra vonatkozó szabályok. Telki szolgalmak szerzése és megszűnése. Telki szolgalmak birtoka. Személyi szolgalmak. Dolog haszonélvezete. Jog haszonélvezete. Vagyon haszonélvezete. Haszonélvezet szerzése és megszűnése. Használat. Az épületjog. A zálogjog és a jelzálogjog: Ingó dolog mint zálog Jog mint zálog. Á jelzálogjog. Telki terhek. Kötelmi jog. Bevezető szabályok. Szerződés: Szerződőkápesség. A szerződések megkötése. A szerződések alakja. A szerződések tárgya. Feltétel és időhatározás. Jognyilatkozatok értelmezése. A szerződéskötés hiányai. Semmisség és megtámadhatóság. Képviselet. Harmadik személy javára kötött szerződés. Szerződést megerősítő mellékkikötések : a) Foglaló, b) Szerződési birság (kötbér), c) Jogvesztés kikötése. Elállás. Felmondás. Tiltott cselekmények. Általános szabályok. Egyes tiltott cselekmények. A kötelmek tartalma. A teljesítés módja, helye, ideje. Határidők. A szolgáltatás tárgya; a) Bizonyos nemű dolog szolgáltatására irányuló kötelem, b) Vagylagos kötelem, c) Pénztáro/.ás. Kamat, d) Kártérítés, e) Költekezés megtérítése. Kivitel |oga, 1) Számadás és vagyonfelfedezés, gj Biztosítékadás. Viszonos teljesítés. Visszatartási jog. A nemteljesités következményei. Az adós késedelme. A hitelező késedelme. Több hitelező és több adós viszonya. Több hitelező viszonya. Több egyenes adós viszonya. Kezesség. Követelések és tartozások átszállása. Követelések átruházása. Tartozások átvállalása. A kötelmek megszűnése. Elévülés. Teljesítés. Beszámítás. Egyéb megszűnési okok. a) Ujitás. b) Megszüntető szerződés, c) Egyesülés, d) Halál. Elévülés. Kölcsön. Haszonkölcsön. Letét. Kölcsön. Vétel és csere. Vétel. Általános szabályok. Szavatosság, a) Szavatosság a jogért, b) szavatosság a dolog hiányaiért, cj a szavatosságra vonatkozó szabályok kiterjesztése. A vétel különös nemei, a) Próbára való vétel. Mustra szerinti vétel, b) visszavásárlás, c) elővásárlás. Csere. Ajándékozás. Ellátási és életjáradéki szerződés. Ellátási szerződés. Életjáradék-szerződés. Bérlet és haszonbérlet. Bérlet. Haszonbérlet. Munkaszerződések. Dijkitüzések. Szolgálati szerződés. Vállalkozási szerződés. Alkuszi szerződés. Dijkitüzés. Ügyvitel: Megbízás. Megbízás nélküli ügyvitel. Társaság és közösség. Társaság. Közösség. Egyezség. Tartozáselismerés. Utalvány. Előmutatóra szóló és igazoló papírok. Egyezség. Tartozás-elismerés. Utalvány. Előmutatóra szóló és igazoló papírok. Törvényből folyó egyes kötelmek. Alaptalan gazdagodás visszatérítése. Dolgok felmutatása. Felelősség véletlenül okozott vagy másnak vétkességéből eredő kárért. Öröklési jog. Általános szabályok. Törvényi öröklés. Végrendeleti öröklés. A végrendelek alkotása. A végrendelet tartalma általában. Örökös-nevezés. Utóörökös nevezése Hagyomány. A végrendelet hatálytalanítása. A végrendelet végrehajtása. Közös végrendelet. Szerződési öröklés. Kötelesrész. Az öröklés joghatásai. Az öröklés elfogadása és visszautasítása. Az örökös jogi helyzete hagyatéki hitelezőivel szemben. Az örököstársak egymásközti jogi helyzete. Az örökös jogi helyzete hagyatéki birtokossal szemben. Szakbiróságaink szigcru praxisa. Irta: dr. MOSCOVITZ IVÁN, kassai trvszéki aljegyző. Magyarországban most kétféle, különböző mértékkel mérik az igazságot. Az egyik mértéket átlag a nagyobb, a másikat a kisebb dehctumokra alkalmazzák. Az egyik mérték, a melyik alá rendszerint a kisebb bűnök esnek, tudományos alapon áll, ezt a mértéket jogtudó biró, a mesterségénél fogva pedáns ember praecizitásával alkalmazza. A másik mértékben a tudományos alapot az élő, szabad és főképen hangulatos lelkiismeret pótolja, a képzett biró helyét érzelmes dilettánsok foglalják el, a kik az amúgy is kevésbbé praecis mértéket poetica licentiával kezelik. Az esküdtszék a korszellem szülöttje, létezése napjaink közhangulatának követelménye; nem jogászi, hanem politikai és népszerűségi motívumok állanak mögötte. Már pedig politikai motívumok ellen jogász vagy szerényebben szólva, joggyakorlati érvekkel küzdeni úgysem lehet. Az esküdtszékkel, mint szükséges roszszal kell számot vetnünk és megnyugtathat benünket az a tapasztalat, hogy az esküdtszék mostanáig mindig «in meliusa tévedett. Fölmentettek egypár embert kellő alap nélkül; sokkal jobban tették, mint ha vérét vették volna csak egy ártatlan embernek is. Nem az esküdtszék ellen akarunk voltaképen szólani. Csak azt az ellentétet akartuk éreztetni, a mely a kétféle bíráskodás között létezik, hogy igy rámutathassunk arra a helyes, de sajnos járatlan középutra. amely a romantikus hangulatszülte fölmentések és a pusztán formai alapon álló szigor között létezik. Az 1878. V. t.-c. VI. és VII. fejezete, a szándék és a gondatlanság, meg a beszámítást kizáró vagy enyhítő okokról szóló két fejezet, a szakbíró számára is bő és nem eléggé fölhasznált teret enged a humanitásnak, az emberi természet és kedély sajátszerűségeivel való számolásnak. Amig az esküdtszék túlzott humanitása az indokolhatatlan felmentések egész sorát tárta már is elénk, addig azt látjuk, hogy a szakbíró.—még magának a törvénynek szabadelvű intézkedéseit is megszoritóan interpretálja. — szinte fél az alkalmazásuktól.