A Jog, 1900 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1900 / 44. szám - A postajövedéki kihágások. [1. r.]

318 A JOG jegyzéssel minden további késedelem nélkül rendes módon kell k e z e 1 n i. A horvát-szlavón, osztrák, megszállott tartományok vagy külföldi hatóságoktól érkező felhívást a postahivatal nem teljesíti. Szó szerint idéztük itt azokat a törvényes rendelkezéseket, melyeket a postatariffa magában foglal Látjuk itt. hogy a posta-tariffa a bűntett, avétség és a posta jövedéki kihágás tekintetében külön rendelkezéseket tartalmaz. Megjegyezzük, hogy az itt elősorolt büntettek, vétségek, és postajövedéki kihágások tekintetében az ítélet meghozására egyaránt a büntető törvényszék illetékes. A postajövedéki kihágásoknál is. És dacára annak, hogy törvény szerint mind a három büntetendő cselekmény az ítélkezésnél ugyanazon bírói hatáskörbe vannak utalva, az előzetes eljárásra nézve mennyire eltérő és érthetetlen intézkedéseket tartalmaznak a rendeletek! (Vége következik.) Belföld A Magyar Jogászegyesület f. hó 27-én tartotta első őszi teljes ülését, melyen P o 1 n er Ödön dr. igazságügyministeri titkára budapesti egyetemen a közjognak magántanára tartott előadást a választási bíráskodás vi t á s k é r d é s e i r ő 1. Az előadó választási törvényeinknek azt a két vitás kérdését fejtegette: mily hatálya van az oly szavazatnak, melyet nem választó adott be, a ki a választói névjegyzékbe mégis föl volt véve és hogy másrészt mily hatálya van az oly szavazatnak, melyet választó adott ugyan be, a ki azonban nem volt felvéve a választók névjegyzékébe ? Az előadó kimutatta, hogy a választók névjegyzéke csupán a szavazási eljárás megkönnyítésére szolgáló segédeszköz lévén, a névjegyzékbe való felvétel nem adhatja meg a választói jogosultságot annak, a kit a törvény szerint meg nem illet, viszont azt a szavazatot, melyet olyan ember adott be, a kinek választói jogosultsága van, nem teheti érvénytelenné az a külső körülmény, hogy az illető a névjegyzékből kimaradt. Ezért annak a szavazatát, a ki a névjegyzékben benne van, a választásnál akkor is át kell venni, ha tényleg nincs törvényszerű választóijoga (vagy haazt időközben elvesztette), csakhogy az ily szavazatokat a kúria a választások érvényessége fölött való bíráskodás alkalmával érvénytelenítheti. A névjegyzékbe föl nem vett választó szavazata visszautasítható ugyan, de ha az ily szavazatot mégis átvették és beszámították, e miatt a választást érvényteleníteni nem lehet, hacsak az ily szavazatok nem oly nagy számúak, hogy azok átvétele magát a választási aktust teszi a névjegyzék mellőzése folytán szabálytalanná. — Az érdekes felolvasás fölött megindult vitában C o n c h a Győző dr, Schwartz Gusztáv dr., V é c s e y Tamás dr. egyetemi tanárok és maga az elnök Vavri k Béla dr. kúriai tanácselnök vettek részt. Közbüntettesek kiadatása külföldről és külföldre. A bűnvádi perrendtartás 474. §-ának első bekezdése szerint a kiadás feltételeire. (1878: V. t.-c. 9. és 17. §§., 1870: XL. t.-c. 14. §.) és a kiadatás iránti ügyekben való eljárásra nézve a nemzetközi szerződések, s ezek hiányában a fennálló viszonosság irányadók. A közbüntettesek kiadásáról szóló nemzetközi szerződéseket az Igazságügyi Közlöny II. évfolyamának 7. számában a 186. lapon megjelölt 4,566/1893 I. M. számú közlemény az akkori állapot szerint már felsorolta. Tekintettel a bűnvádi perrendtartásnak idézett rendelkezésére célszerűnek mutatkozik ezt a felsorolást az időközben létrejött kiadatási szerződések és a kapcsolatos rendeletek jelzésével kiegészítve ismételni, egyszersmind pedig a velük szerződési viszonyban nem levő országok irányában íennálló viszonosságot vázolni. A mennyiben a nemzetközi szerződések és ezek hiányában a fennálló viszonosság eltérőleg nem rendelkeznek, a bűnvádi perrendtartás 474. §-ának második bekezdése értelmében a 475. és 476. §-ok szerint kell eljárni. A kir. járásbíróságokra a bűnvádi perrendtartás 560. §-a irányadó. I. Kiadatási államszerződések. A közbüntettesek kiadatásának kérdésében Magyarországon a következő nemzetközi szerződések vannak hatályban: 1. Franciaországgal az 1855. november 13-án kötött államszerződés, melyet az igazságügyminister tudomás és miheztartás végett az 1871. évi augusztus 1-én 13,502. sz. a. (1871. évi R. T. 48. sz. 244. 1.) kelt rendeletével hirdetett ki, midőn e tárgyban Franciaországgal 1869. február 12-én kötött pótegyezményt az 1871. évi XXV. t.-c. becikkelyezte ; e mellett figyelmet kell fordítani az 1885. május lo-én 21,687. sz. a. kelt igazságügyministeri rendeletre is. *) *) Az 1885. évi május 15 én 21,687 sz. a. kelt igazságügyministeri rendeletet, mely annak idején a R. T.-ban nem jelent meg. 1. dr. Marschalko Jánosnak A hatályban levő igazságügyministeri rendeletek rendszeres gyüjteménye» cimű munkájában a IV. kötetben, a 492. lapon. 2 Az Észak-Amerikai Egyesült Államokkal az 1856. július 3-án létrejött államszerződés, melyet az 1871. évi XLIII t -c. III. cikke érvényben tartott és melyet az igazságügyminister 1872. eyi március 25-én 9,581. sz. a. (1872. évi R. T. 29. sz. a. 171. 1.) kelt rendeletével küldött meg a bíróságoknak tudomás és miheztartás végett • figyelmet kell fordítani e mellett az 1867. május 16-án 2 359 sz. a. (1867. évi R. T. 52. sz. 88. 1.) és az 1899. évi június 22-én 20,950. sz. a. (1899. évi R. T. 119. sz. 1709. 1.) kelt igazságügyministeri rendeletekre is. 3. Svéd- és Norvégországgal az 1868. június 2-án kotott, az 1871 évi XXIV. törvénycikkbe iktatott szerződés ; 4. Olaszországgal az 1869. február 27-én kötött és az 1871. évi XXVI törvénycikkbe iktatott államszerződés; e mellett figyelembe kell venni az Olaszországgal 1882. évi december 6-án a más államok által kiadott közönséges bűntettesek átszállítása iránt kötött államszerződést is, melyet az 1883: XL. t.-c. foglal magában ; 5. Montenegróval az 1872. szeptember 23-án kötött es az 1873. évi XXV. törvénycikkbe iktatott államszerződés; 6. Nagy-Britannia és Irhon egyesült királyságokkal az 1873. december 3-án kötött és az 1874. évi II. törvénycikkbe iktatott szerződés; e mellett figyelmet kell fordítani az 1876. évi október U-én 4,023. sz. a. (1876. évi R. T. 117. szám 493 1.), az 1876. évi október 11-én 22,500. sz. a. (1876. évi R. T. 116. sz. 492.1.) és az 1877. évi július U-én 1,753. sz. a. (1877. évi R. T. 117.sz. sz. 434. I.) kelt igazságügy ministeri rendeletekre is; 7. Oroszországgal 1874. október 15-én kötött és az 1875. évi XXXVIII. törvénycikkbe iktatott államszerződés; 8. Németalfölddel az 1880. november 24-én kötött és az 1881. évi XVIII. törvénycikkbe iktatott államszerződés; 9. Belgiummal az 1881. január 12-én kötött és az 1881. évi XIX. törvénycikkbe iktatott államszerződés; 10. Szerbiával az 1881. május 6-án kötött és 1882. évi XXXIV. törvénycikkbe iktatott államszerződés; e mellett figyelmet kell fordítani az 1885. évi március li-én 11,805. sz.a.(1885. évi R. T. 49. sz. 315. 1.) és az 1890. évi december 19-én 46,402. sz. a. (1890. évi R. T. 203. sz. 2,010. 1.) kelt igazságügyministeri rendeletekre is; 11. Luxemburggal az 1882. február 11-én kötött és az 1882. évi XXXVII. törvénycikkbe iktatott államszerződés; 12. Braziliával az 1883. május 21-én kötött és az 1884. évi XXXVII. törvénycikkbe iktatott államszerződés; 13. Monacóval az 1886. február 22-én kötött és az 1887. évi VI. törvénycikkbe iktatott államszerződés; 14. a Németbirodalomma), de csakis a vámkihágási ügyekre nézve az 1891. évi december 6-án kötött és az 1892. évi III. törvénycikkbe iktatott kereskedelmi és vámszerződés 10. cikkében emiitett s annak kiegészítő részét képező vámkartell 24. §-ának 3. pontja, (a közönséges bűntettekre és vétségekre nézve kiadatási ügyekben a Németbirodalommal fennálló viszonosságról II. 4. alatt van szó); 15. Uruguay köztársasággal az 1887. június 15-én kötött és az 1896. évi XXX-ik törvénycikkbe iktatott államszerződés; 16. Svájccal az 1896. március 10-én kötött és az 1896. év XXXIV. törvénycikkbe iktatott szerződés. II. Kiadatás tekintetében egyes országokkal szemben fennálló viszonossági gyakorlat. Í.Bosznia és Hercegovina. A megszállott tartományok nemzetközi jogi helyzeténél fogva a Boszniában vagy Hercegovinában tartózkodó egyén, ki magyar bíróság előtt bűnvádi eljárás alatt áll, vagy a kit magyar bíróság jogerősen elitélt, csak rendes kiadatási megkeresés alapján kérhető ki és viszont Magyarország területén tartózkodó egyént csak szabályszerűen befejezett kiadatási eljárás után adunk ki a megszállott tartományok kormány hatóságának. Minthogy a Bosznia-Hercegovinában hatályban levő büntető törvénykönyv 75. §-ának első bekezdése szerint kiadatásnak a belföldi bíráskodás részére fenn nem tartott bűncselekmények közül csak bűntett miatt van helye és minthogy a megszállott tartományokkal oly külön megállapodásunk, melynek alapján az emiitett büntető törvénykönyv 78. §-a értelmében vétség miatt is engedélyezhető volna kiadatás, még nincsen: ennélfogva a viszonosságnak megfelelően a megszállott tartományok területén bünvád alatt álló vagy elitélt és Magyarország területére menekült bűntettesek, föltéve, hogy sem magyar, sem osztrák honosok (1878: V. t.-c. 17. §. 2.), csak abban az esetben adhatók ki valamely boszniai vagy hercegovinai bíróságnak, ha az eljárás vagy az ítélet tárgyát képező bűncselekmény a bosznia-hercegovinai büntető törvénykönyv szerint büntettet képez és a belföldi bíráskodás részére fentartva nincs. Figyelembe kell venni a bosznia-hercegovinai, büntető törvénykönyv 75. §-ának második bekezdését is, mely akképen rendelkezik, hogy Ausztriának vagy Magyarországnak honosa idegen állam részére soha ki nem adható. 2. Ausztria. A viszonossági gyakorlat értelmében Ausztria és ^ Magyarország közt kiadatásnak általában minden oly cselekmény miatt van helye, a mely mind a két állam törvényei szerint büntettet vagy vétséget képez ha a terhelt vagy elitélt nem a megkeresett állam honosa és ha a terhére rótt bűncselekményt