A Jog, 1900 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1900 / 37. szám - Törvényjavaslat a tisztességtelen verseny ellen

A JOG 147 A gondnokság alá helyezési eljárásnak a főcélja az. hogy a gondnokság alá helyezettnek vagyoni tönkrejutása megelőztessék. Arra nézve tehát, hogy valaki tékozlás miatt gondnokság alá helyeztessék, nem szükséges annak kimutatása, hogy az illető egyén vagyonát mar eltékozolta, mivel ez esetben a gondnokság ala helyezés már ugy is célját vesztette volna, hanem elegendő, ha a gondnokság alá helyezendönek olyan életmódja bizonyittatik be, mely életmódnak folytatása a vagyoni tönkrejutásra vezethet. (A m. kir. Curia 1900 jul. 2. 4,156 sz. a..) Az 1881 : LX. t.-c. nem tartalmaz oly rendelkést, mely szerint végrehajtási eljárás során a végrehajtató magát csak ügyvéd, vagy kamarailag bejegyzett ügyvéd-segéd által képviseltethetné, miért is a képviselő ügyvéd helyetteseként megjelent, bar kamarailag be nem jegyzett segéd közbenjárási dijának megállapítása nem mellőzhető. (A budapesti kir. tábla 1900. jun. 20. 1,496. sz. a.) A kötelesrészre iogositottnak hitelezői a kötelesrészre jogosított adósuknak kötelesrész iránti igényét érvényesíthetik azok ellen, kiknek javára az adós minden ellenszolgáltatás nélkül lemond, mert a lemondás ajándékozást állapit meg. A megajándékozottak az ajándékozó ellenében az ajándékozást megelőzőleg jogerősen megítélt és megállapított követelésért, az általuk örökölt vagyonból a kötelesrész mint ajándékozott érték erejéig, melyre a hitelező előzőleg már végrehajtást is nyert,felelösséggel tartoznak. ^A m. kir. Curia 1900 máj. 31. 777 sz. a.) Hitbizományi vagyonra vonatkozóan örökösödés i eljárásnak s igy hagyatéki tárgyalásnak sincs helye, következésképpen a hitbizományi javak leltározásáért járó dijak megállapításánál az 1894. évi XVI. törvénycikk 117., 118. és 119. §-ait, melyek a hagyaték leltározásának és tárgyalásának diját szabályozzák, alkalmazni nem lehet, de nem alkalmazható hitbizományi vagyon leltározásánál az 1874 : XXXV. t.-c. 99. g-a sem. mert a kir. közjegyző a törvényszerű dijnál magasabb dijat csak a magánfelek megbízása folytán létesített ügyletnél követelhet, (A m. kir. Curia 1900 jun. 25. 3,221. sz. a.) Kereskedelmi csöd- és váltó-ügyek Az írástudatlan alperes neve kibocsátóként ugy került a váltóra, hogy ő a tollszár végét fogta, míg a tulajdonképeni írást más végezte. Felperes keresetével elutasittatott. A kézdivásárhelyi kir. törvényszék. (1900. jan. 23-án 204. sz. a.) A bölöni takarékpénztárnak id. B. Dávid elleni 220 kor. és jár. iránti perében következő Ítéletet hozott: id. B. D. a 2,766'99. p. sz. a. beadott váltókifogásokkal elutasitattik, s a különben 1898. nov. ló-én 220 k-ról kiállított s id. B. D. kibocsátói aláírásával ellátott váltó alapján 1899. márc. 25-én 1,979 p. sz. a. kibocsátott sommás végzés tovább is érvényben tartatik, alp. köteles a 74 K. perköltséget viselni. Indokok: Felperes bölöni takarékpénztár a Bölönben 189S nov. 12-én 220 K. (110 frt)-ról kiállított I. András elfogadó, id. B. Dávid kibocsátó és N. Fer. forgató aláírásával ellátott s 1899. március 11-én lejárt váltó alapján sommás végzés kibocsátását kérte nevezett váltókötelezettek ellen. A sommás végzés kibocsáttatván, az ellen id. B. D. kifogásokat adott be, azt adván elő, hogy a váltón levő' kibocsátói aláirás nem tőle származik, mert ö Írástudatlan, és igy a jelzett aláírást nem tehette. Felperes ezen állítással szemben N. György és N. Vilma tanuk eskü alatti vallomása által beigazolta, hogy alperes aláírása ugy keletkezett, hogy az ö megbízásából N. György vezette a tollat és igy eszközöltetett az aláirás, — elfogadott joggyakorlatunk szerint pedig írástudatlan egyén is ily módon érvényes váltónyi- j latkozatot tehet, ennélfogva alperest a váltókifogásokkal elutasítani és a perköltség fizetésére kötelezni kellett. A marosvásárhelyi kir. Ítélőtábla (1900 febr. 28-án 481. sz. a.) az elsőbiróság iléletét helybenhagyja indokai alapján s a felebbezésre tekintettel még azért, mert az az aláirás, melynél alperes a tollat fogta, midőn N. Gy. alperes nevét ennek megbízása folytán aláirta, sajátkezű aláírásnak tekintendő, e ténynek részbizonyitására pedig N. Gy. tanú vallomásának elfogadása az 1893. évi XVIII. t.-c. rendelkezéseibe nem ütközik. A m. kir. Curia (1900 aug. 29-én 514. sz. a.) mindkét alsóbiróság ítéletét megváltoztatja, az 1,979/899. sz. sommás végzést id. B. Dávid alperesre vonatkozólag hatályon kivül helyezi, felperest ezen alperessel szemben keresetével elutasítja és kétszeri felebbezési költség viselésére kötelezi. Indokok: A tanúvallomások mérlegelésével helyesen állapították meg az alsó bíróságok azt, hogy a kereseti váltón látható «id. B. Dávid> aláírást N. György irta a váltóra, akként, hogy alperes e közben a tollszárnak felső végét fogta. Tekintve, hogy ez az eljárás azokban az esetekben szokásos, a midőn az illető fél kézjegygyei látja el az okiratot s az irást teljesítő egyén pusztán mint néviró szerepel; tekintve, hogy ennélfogva az ilyen módon történt névaláírás nem képez bizonyítékot arra nézve, hogy N. György tanú alperes nevét annak megbizá- [ sából irta a váltóra, sem pedig ez a névírás alperes sajátkezű I aláírásának nem tekinthető : figyelemmel arra is, hogy a kihallgatott tanuk vallomásai nem tartalmaznak határozott adatokat I arra nézve, hogy alperes nevének kibocsátói minőségben leendő aláírására N. Györgyöt meghatalmazta volna ; tekintve végül, hogy ezt a körülményt felperes egyéb módon sem bizonyította : mindezeknél fogva mind a két alsó bíróság Ítéletének megváltoztatásával a sommás végzést kifogásoló alperessel szemben, kire nézve váltókötelezettség vállalása nincs bizonyítva, hatályon kivül helyezni, telperest vele szemben keresetével elutasítani, s mint pervesztest a perköltségben marasztalni kellett. Csödnyítási kérelem elintézésénél a telekkönyvi kivonat alapján, melyből kitetszőleg a zálogjog a panaszlott ingatlanára több hitelező javára és pedig nagyobb részben adóslevél, adóssági nyilatkozat és könyvkivonat alapján kebeleztetett be, illetve jegyeztetett elő és ezek eszközlésekor az ingatlan tulaj' donosa már panaszlott volt, — megállapítható, hogy panaszlott nak több hitelezője van és ellene ez alapon az egyéb feltételek I fenforgása esetén a csöd elrendelendő. A vagyontalansági kifogás nem vehető figyelembe, ha a hitelező a csődeljárási költségek előlegezésére késznek nyilatkozik. A veszprémi kir. törvényszék. (1900. jun. 1-én 1,633. sz. a.) j T. Géza ügyvédnek Sz. Ferenc ellen folyamatba tett cső'dnyitási 1 ügyében a következőleg ítélt: T. G. ügyvédet csődnyitási kérvényével elutasítja. Indokok: Egy ízben már 1,333/1900. sz. végzésével a kir. | tszék elutasította panaszlót csődnyitási kérelmével, mert tényleg i létező vagyon hiányában akkor ez a hitelező a csődeljárás költséj geinek viselésére késznek nem mutatkozott és nem tette azt i sem valószínűvé, hogy oly igény léteznék, mely a csődtömeg i fellépése folytán érvényesíthető és a tömegbe bevonható lenne s igy a csödhitelezők kielégítésére szolgálható vagyon előállíttatnék. Mostani kérvényét folyamodó azzal előzte meg, hogy ! 3,378/900. sz. a. a csődeljárás költségeire letétbe tett 600 koronát és a bíróságnak 3,617/900. sz. felhívása folytán a máj. 28-án megtartott tárgyalás alkalmával kijelentette, hogy a telekkönyvben j 9,329/89. és 9.380/89. sz. végzésekkel bekeblezett zálogjogok alapí jául szolgáló ügyleteket megtámadási perrel kivánja érvénytelenít tetni, továbbá a haszonélvezeti jogot is, mit Sz. Ferenc túlterhelt ! ingatlanán apjának engedett, — hatálytalaníttatni kivánja — ezenkívül a házbér jövedelmet mint a csődtömegbe vonhatót ' jelölte meg. Az a felek között nem vitás, hogy az adós tartozásai vagyonát j túlhaladják. A vagyonbeli elégtelenség, a fizetésképtelenség bizonyítva ! van. A csatolt telekkönyvi kivonatból kitűnik, hogy kérelmezőnek mint jelzálogos hitelezőnek követelése kellően biztosítottnak nem mutatkozik. A tárgyalás során bemellékelt becsübizonyitványokból és más bemutatott adatokból is arra kell következtetni, hogy kérvényezőnek követelése biztosítva nincs. De egyébként is a 3,114/900. sz. a. kivett vagyontalansági eskü elég bizonyíték arra, hogy ez idő szerint panaszlottnak semmi vagyona nincs. Ilyen körülmények között, habár panaszló a csődeljárás költségeire szükséges összeget letétbe is helyezte, a csődnyitási kérvénynek a kir. tszék még sem ad helyet azért, mert a jelzálogos hitelezők követelését sem fedező ingatlan, ha eladatnék is, de I a vagyon a jelzálogos hitelezők kielégítésére szolgál és az eljárási költségek fedezésére fordítható tényleges vagyont nem képez, sem I abból kérvényező kielégítést nem találna. Kérvényező valószínűvé sem tette, hogy ha az 1889. évi I bekeblezéseket megtámadná, a tömeg részére valamely vagyon | szerezhető volna; ha ezek a megtámadtatni szándékolt és bekeblezéssel biztosított ügyletek nem valódi, vagy színlelt ügyleten alapuló követelést takarnak, a végrehajtási törv. 197. §-a alapján a sorrendi tárgyalásnál is kifogásolhatók, magáért a megtámadásért csődeljárásra szükség nincs, mert ilyen perben ügyfelek a kifogásolók és a kifogásolt hitelező lehetnek. Kérvényező annak idején abban a kérdésben hozott rendelkezés ellen, hogy panaszlott vagyonfelfedező esküt tegyen, felfolyamodással nem élt ; külön kielégítésre szolgáló ingatlan jövedelmének és vételárának felosztása a csöd. törv. 53—58. §§-nak figyelembe vételével a végrehajtási törvény értelmében történik és csak a vételár feleslege tétetnek át a csődbírósághoz, ilyen pedig nem maradhat s mert az ingatlan csődön kivül is eladható, ebből az okból csődeljárásnak helye nincs, mert a csöd törv. 87. §-a rendelkezésének megfelelően a csődnyitásnak azon leglényegesebb előfeltétele, hogy panaszlottnak egynél több személyes hitelezője volna, ki nem mutattatott. S mert ezek szerint csődvagyonfelosztáshoz szükséges egynél több személyes hitelező nincsen ; sőt a jelzálogos többi hitelezők (egynek kivételével), aki nem nyilatkozott, a csődnyitás ellen tiltakoznak; csődnek annál kevésbbé lehet értelme, mert felosztani való vagyonra is a bejelentett igény vajmi kevés kilátással biztat. A győri kir. itéiő tábla (1900. jul. 10-én 1,633 sz. a.) az első bíróság végzését megváltoztatja, a csődöt Sz. Ferencnek végrehajtás alá vonható összes vagyonára elrendeli. Indokok : mint az első bíróság a feleknek egyező előadása alapján helyesen megállapitotta.hogy Sz. Ferencnek tartozásai vagyonát meghaladják. Sz. F. a csődöt kérő dr. T. Géza hitele-