A Jog, 1900 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1900 / 37. szám - Törvényjavaslat a tisztességtelen verseny ellen

148 A JOG zőt a hozzá a 3,379/900. sz. végzésben intézett felhívás ellenére nem biztosította, dr. T. G. pedig csödnyitási kérelmétől el nem állott. Ily körülmények között Sz. F. ellen a csődöt az 1881. évi XVII. t.-c. 84. §-ának második bekezdése értelmében el kellett rendelni s nem lehetett a csőd elrendelésének akadályául elfogadni sem azt a körülményt, hogy sem Sz. F.-nek a csődöt kérőn kivül több személyes hitelezője nincs, sem azt, hogy annak jelzálogilag túlterhelt ingatlanán kivül egyéb vagyona nincs és pedig az előbbit azért nem, mert magából a veszprémi 2,129. sz. telekjegyzőkönyvből s illetve az ebből a telekkönyvből kitűnő abból a körülményből, hogy a zálogjogok nagyobb részben adóslevél és adóssági nyilatkozat alapján kebeleztettek be, s illetve a C. 7. sorszám alatti tétel könyvkivonat alapján jegyeztetett elő, továbbá abból a körülményből, hogy Sz. F. a zálogjogi bekebelezések és előjegyzés eszközlésekor már az emiitett tjkvben foglalt ingatlanok tulajdonosa volt, meg lehet állapítani, hogy a zálogjogilag biztosított hitelezők Sz. F.-nek személyes hitelezői és Sz. F. az által, hogy hitelezői követeléseiket zálogjogi bekebelezéssel vagy előjegyzéssel biztositattak, azoknak pusztán dologi adósává nem vált, azt a körülményt pedig, hogy Sz. F.-nek jelzálogilag túlterhelt ingatlanain kivül egyéb vagyona nincs, a csőd elrendelésének akadályául elfogadni azért nem lehetett, mert ez a körülmény a csőd elrendelésének akadályául az 1881: XVII. t.-c. 87. §-a értelmében csak akkor szolgálhatna, ha a csődöt kérő dr. T. Géza a csődeljárási költségek viselésére késznek nem nyilatkozott és a szükséges összeget le nem tette volna, dr. T. G. azonban az elsőbiróság által az előző csődnyitási ügyben 1,333/1900. sz. végzéssel megállapított és a kir. it. tábla által ez úttal is megfelelőnek talált 600 korona költség biztosítékot már a csődnyitási kérvény beadásával egyidejűleg 3,378/900. sz. kérvénye mellett birói letétbe helyezte. A magyar kir. Curia (1900. szept. 4-én 1,080. sz. a.) a másodbiróság végzését helybenhagyja. Bűnügyekben. Esküdtszéki tárgyaláson az ellenállhatatlan erőhatásra vonatkozó kérdés feltétele 20 éven aluli tettesek büntetésének kiszabásánál a btk. 92. §-ának nem a második, hanem csak az első bekezdése alkalmazható. Ezen szabály megsértése hivatalból észlelendő semmiségi okot képez. A m. kir. Curia (1900 aug. 16. 8,331 sz. a.) gyilkoság büntette miatt vádolt H. János, W. Mózes és R. Hermann elleni bűnvádi ügyben a következő Ítéletet hozott : A kir. ügyészség semmiségi panaszának felülvizsgálata mellőztetik. A H. János és R. Hermann vádlottak érdekében bejelentett semmiségi panaszok pedig elutasittatnak, azonban az esküdtbíróság ítéletének H. János vádlott főbüntetésére vonatkozó része a bp. 385. §. utolsó bekezdése és ugyanannak a törvényszakasznak 2. pontja alapján hivatalból megsemisittetik és nevezett vádlottnak főbüntetése 9 évi fegyházban állapittalik meg. Indokok: A kir. ügyészség részéről bejelentett semmiségi panasz felülvizsgálata mellőzendő volt, mert a koronaügyész a semmiségi panaszt visszavonta. A védők semmiségi panaszát illetően pedig : annak a kérdésnek feltevését, hogy H. János és R. Hermann vádlottak ellenállhatlan erő hatása alatt cselekedtek-e ? helyesen mellőzte a bíróság, mert a védelem semmi olyan tényt nem vett fel a kérdésbe, mely a beszámithatóság kizárásának alapfeltételét vagyis azt bizonyítaná, hogy vádlottak a cselekmény elkövetésekor az életet vagy testi épséget közvetlen fenyegető oly ellenállhatlan kényszer hatása alatt állottak, a mely másképen el nem volt hárítható, már pedig a védelem által hangoztatott physicai erőnek kell előidézni; a hosszabb időn át tartott megfontolással véghez vitt cselekményre nézve pedig ily közvetlen kényszer ki van zárva. Ez oknál fogva nem adatott hely az e tekintetben a bp. 427., 384. §. 5. és 5. pontjaira alapított semmiségi panasznak és foglalja magában az indokát annak is, hogy a bp. 385. §. 1. a. pontja vádlottak javára nem alkalmaztatott, valamint az, hogy az esküdtek a vádlottak bűnösségét megállapítván, az esküdtbíróság a törvényt helyesen alkalmazta. De el voltak utasitandók R. Hermann vádlott védője által a főtárgyaláson bejelentett semmiségi panaszok is, mert az általa felolvastatni kért tanúvallomások és okiratok, valamint a megnevezett uj tanuk kihallgattatása az ügy eldöntésére befolyással nem lehető oly mellékkörülményekre vonatkoznak, a melyeknek mellőzéséből vádlottra hátrány nem származott. H. János vádlott oly cselekményt követett ugyan el, mely a btk. 278. §. alapján halállal volna ugyan büntetendő, de mivel ez a vádlott a cselekmény elkövetésekor életének 20. évét be nem töltötte, a btk. 87. §-ának rendelkezéséhez képest pedig az ily életkorú vádlottak sem halálbüntetésre, sem életfogytig tartó fegyházra nem Ítélhetők; miért is a büntetéskiszabásánál a határozott időtartam szabadságvesztés büntetés legsúlyosabb minőségének és tartamának kell a kiindulási pontot képezni és a büntetés nemét és mértékét ennek megfelelően alkalmazni; vádlott főbüntetésének megállapításánál tehát a btk. 92. §-ának nem az a rendelkezése irányadó, a mely szerint a halállal büntetendő cselekmény büntetése 15 évi fegyháznál kisebb nem lehet, hanem az érintett §. első bekezdésének az a rendelkezése, a melyik a határozott időtartamú szabadságvesztés büntetések leszállítására vonatkozik. Ezekhez képest, minthogy az itélőbiróság által a btk. 92. §. vádlott javára alkalmaztatott, a büntetés pedig ennek dacára mégis olykép szabatott ki, hogy az vádlott sérelmére szolgált, ennélfogva az ítéletnek a H.János főbüntetésének kiszabására vonatkozó részét anyagi semmiségi ok miatt a bp. 385. §. 2. és utolsó bekezdése alapján hivatalból meg kellett semmisíteni és a bp. 437. §. 3. bekezdése értelmében a törvénynek megfelelő Ítéletet hozni. A ki kulcsot lop, hogy annak segélyével lophasson és a lopástól azért áll el, mert a lopás helyén mások is vannak, a lopás kísérletében bűnös. Lopott dolognak zálogba vétele is orgazdaság. (A m. kir. Curia 1898. okt. 13. 9,62 •!. sz. a.) A végrehajtó közegek a törvény ellenére a szükséges ágynemüeket és szerszámokat is lefoglalván, eme nyilvánvalóan jogszerűtlen eljárás megakadályozása miatt a végrehajtást szenvedettéit büntetőjogi felelősség alá vonni nem lehet. (A m. kir. Curia 1899. febr. 15. 6,317/98. sz. a.) A ki lopási célzattal a lopás színhelyére megy, s onnan kutyaugatásra visszafordul, a lopás kísérletében bűnös. (A m. kir. Curia 1898. okt. 12. 9,351. sz. a.) A háziúr nincs jogositva az általa megtiltott mosás megakadályozása céljából a lakó bezárt konyhájába erőszakkal behatolni. (A m. kir. Curia 1899. jan. 5. 2,458/98. sz. a ) A gazda jogositva van a vele szembeszálló is feleselő cselédjét pálcával megütni. (A m. kir. Curia 1898. nov. 8. 7,429. sz. a.) Ha a közhivatalnok hivatala gyakorlatában valakit tettleg bántalmaz és testi sértést okoz, cselekménye csak a B. T. K. 301. §-a alá esik. (A m. kir. Curia 1896. jun. 30. 5.741. sz. a.) Aki nem létező személy nevére okiratot állit ki, és azt jogtalan vagyoni haszonszerzés végett használja, csalást követ el. — Nem létező egyén nevének, mint forgatói aláírásnak, a váltóra való vezetése nem büntettetett. (A m. kir. Curia 1899. febr. 15. 1,114/99. sz. a.) A bíróság által megállapított kérdésben a vádlott öntudatos állapotára vonatkozó ténykörülmény belefoglaltatott, miből világos, hogy az esküdtekhez intézett kérdés a miatt, mert abba nem az ittasságból származott öntudatlan állapotnak volta, hanem az öntudatos állapot vétetett fel, a vádlott érdekeinek sérelmével nem jart, a semmiségi ok tehát a 427. §. második bekezdése szerint nem érvényesíthető. — Oly semmiségi okot nem állapított meg a törvény, a mely arra a célra volna érvényesíthető, hogy a btkv. 92. S-a mily mértékig alkalmaztassák. (A m. kir. Curia 1900. jun. 20. 5,746. sz. a.) A miatt, hogy a védődij a vádlott irányában és nem az államkincstár terhére állapíttatott meg, semmiségi panasz nem használható. Az ittasság, ha az nem célzatosan a bűncselekmény elkövetésének könnyítése és arra való felbatorodás céljából magának a tettesnek öntevékenysége által idéztetett elő : rendszerint enyhítő körülményt képez ugyan, mindazonáltal ez az állapot sem feltétlenül, hanem csak feltételesen és annak már a beszámithatóságot is érinthető magas foka szolgálhat csak indokul arra, hogy ennek az állapotnak fenforgása a btkv. 92. §-ának alkalmazására indokul szolgáljon. (A m. kir. Curia 1900. jun. 21. 6,496. sz. a.) Vádlott ügyészségi irnok a kir. ügyész részéről pénzfelvételre és nyugtázásra felhatalmazva ugyan nem volt. mindazáltal miután ö a felektől főnöke helyett ismételten pénzt átvett és ettől nemcsak el nem tiltatott, de sőt eljárása jóváhagyatott: ugy tekintetik, mint a ki hivatali állásánál fogva vette kézhez a jogtalanul eltulajdonított pénzt és igy cselekménye hivatali sikkasztást képez. (A m. kir. Curia 1899. nov. 23. 9,938/98 sz. a.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök: Erdősi Ignác e. Zala-Egerszeg, u. o. trvszék. bej. okt. 15., félsz. nov. 13., csb. Rohonczy István, tmgg. dr. Berger Béla. — Mandl Sámuel e. Teklafalu, kaposvári trvszék, bej. okt. 9., félsz, nov. 6., csb. Jankó Kálmán, tmgg. Tóth István. — Popovics Theodosie e. Illadia, fehértemplomi trvszék, bej. szept. 15., félsz, szept. 24., csb. Kinaszevich Béla, tmgg. dr. Coca Sándor. — Schmidt Pál e. Szolnok, u. o. trvszék, bej. nov. 5., félsz. dec. 5., csb. Pálka Kálmán, tmgg. dr. Vigh Gyula. — Kolman Dávid e. Kapronca, u. o. jbiróság, bej. aug. 15., félsz. aug. 24., csb. Nemecz Konrád, tmgg. dr. Pavelics Mátyás. — Herz és tsa e. Zágráb, u. o. trvszék, bej. szept. 4., félsz, szept. 6., csb. dr. Velicskovin János, tmgg. dr. Medákovics B. — Schlemin Antal e. Vukovár, u. o. jbiróság, bej. szept. 3., félsz. okt. 2., csb. dr. Lopasics Jeronim, tmgg. dr. Landenbach József. — Balogh Nep. János e. Valpó, eszéki trvszék, bej. aug. 31., félsz, szept. 6., csb. dr. Boskovics Szilárd, tmgg. dr. Neumann Károly. — Taplós Ferenc e. Pécs, u. o. trvszék, bej. okt. 10., félsz. okt. 15., csb. Makara Iván, tmgg. dr. Németh Arthur. Pályázatok : Az ujegyházi jbiróságnál albirói áll. szept. 21. — A b.-csabai jbiróságnál aljegyzői áll. szept. 22. VALLÁS KÍSZV*MlTÁMAftAU NTOMDAJA BODAPBSTBN