A Jog, 1900 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1900 / 35. szám - Pertári kezelés a sommás eljárásban. [Hozzászólás Révai Lajos: Pertári kezelés a sommás eljárásban. 1-2. r. cikkéhez. A Jog, 1900. 31. sz. 225-227. p. és 33. sz. 233-234. p.]

JOGESETEK TÁRA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a «Jog» 35 számához. Budapest, 1900. szeptember hó 2. Köztörvényi ügyekben. Ügyvéd visszatartási joga ; költség iránti per az ügy befejezése előtt ; községi biro által kiállított ügyvédi meghatalmazás ; tözsdebiroság illetékessége ügyvédi költség követelésre. f. A budapesti kir. törvényszék : K. J. ügyvéd köteles 67 frt 50 kr. tökét a panaszosnak megfizetni. A panaszos panaszának többi részével elutasittatik. Indokok: Minthogy az ügyv. rdt. 48. §-ának alkalmazása körül kifejlődött joggyakorlat szerint az ügyvéd csak a már megállapított költség erejéig gyakorolhat megtartási jogot a behajtott pénzre, nyilvánvaló, hogy a 3. •/. alatti költségjegyzékben felsorolt meg nem állapított költségek és el nem ismert készkiadások a panaszlott javára e helyütt számításba nem vehetők. Ellenben ugyané jogszabálynál fogva a 2. •/• alatti költségjegyzék összes tételei levonandók, mert az az állítása panaszosnak, miszerint a 4., 6., 8., 13., 14., 17. és 18. tétel alatt emiitett eljárásokat a panaszlott utasítása ellenére végezte s hogy ezen az alapon az azokért megállapított 109 írt 89 kr. a panaszlottat meg nem illeti, az ügyvédi panasz keretében, a hol csupán a megtorlás kérdése szerepel, figyelembe nem vehető, hanem csak a költségek megítélése iránt indítható perben alkothatja elbírálás tárgyát. Ilyenformán a panaszos javára kiszolgáltatandó összeg (332 frt 61 kr.—265 frt 11 kr.) 67 frt 50 krra rug, a melynek a megfizetésére a panaszlott az ügyvédi rendtartás 48. §-a alapján kötelezendő ; ellenben a panaszos panaszának egyéb részével elutasítandó volt. A budapesti kir. Ítélőtábla : Az elsőbiróság határozatát . . . a panaszlottat 135 koronának megfizetésére kötelező felebbezéssel megtámadott részében helybenhagyja. Indokok: A panasz ügy-uton érvényesíteni kivánt követelés ellen a panaszlott azzal védekezhetik sikerrel, hogy a panaszra vonatkozó, ugyanabban az ügyben már bíróilag megállapított dijak és kiadások merültek fel. Ezt az e részben kifejlődött bírósági gyakorlat a panaszügyben is megengedi. Ellenben ugyané gyakorlat erejénél fogva bíróilag meg nem állapított, vagy más ügyre vonatkozó dijak és költségek beszámításának nem lehet helye. De kölcsönös elszámolás a panasz ügyuton, ennek bonyolultabb számadási kérdések megoldására nem alkalmas természeténél fogva sem engedhető meg. A bármilyen költségek felszámítására s ebből következőleg a visszatartásra a panaszos részéről történt felhatalmazást pedig a panaszlott nem bizonyította. E tekintetben az ügyvédi meghatalmazásra való hivatkozása bírói tekintetbe nem jöhet, mert a vitatott visszatartásra nem jogosíthatja fel az ügyvédet, az ügyvédi meghatalmazásnak netán ily értelmű tartalma sem, mert az ilyen, mint az ügyvédi meghatalmazásnak törvénynyel ellenkező kikötése a felet érvényesen nem kötelezi. A kir. Curia : A másodbiróság határozata indokainál fogv a helybenhagy atik. (1900. június 25-én, 3321. sz.) II. A kir. Curia felülvizsgálati tanácsa : Alperes első sorban azt panaszolja, hogy a felebbezési bíróság jogszabály sértésével mondotta ki felperest mint ügyvédet az alperes község pereinek vitelére érvényesen meghatalmazottnak, holott a község szabályrendelete szerint a község képviselőtestülete rendeli el a község magánjogi követeléseire vonatkozó kereset megindítását vagy megszüntetését és a községet a bíróságok előtt és egyesekkel szemben a biró és jegyző képviselheti, a fenforgó esetben pedig a felperes mint ügyvéd által a község nevében folytatott perek megindítására nézve a képviselőtestület határozatot nem hozott és a felperes részére szóló meghatalmazványokat csak a községi biró irta alá. Ez a panasz alaptalan. Az 1868 : LIV. t.-c. Hí. §-a szerint a községek polgári perekben az ellőjáró által képviseltetnek, a mely általános törvénybeli rendelkezés ugy a község mint alperes ellen, valamint a község felperessége alatt folytatott perekre szól, minthogy a törvényes képviselő nincs elzárva attól, hogy képviseltje nevében ügyvédet vallhasson, továbbá : A községi biró részéről magánjogi per indítására ügyvédnek adott megbízás a jelen esetben a miatt, hogy a meghatalmazványt egyedül a biró állította ki, érvénytelennek nem tekinthető, mert a perek megindítására vonatkozó községi képviselőtestületi határozat hiányát pótolja a felebbezési bíróság Ítéletével megállapított az a tényállás, hogy a perek megindításáról és a felperesnek adott megbízásról a felsőbb közigazgatási hatóságnak tudomása volt, továbbá, hogy alperes községnél a felperes részéről az alperes javára behajtott s alperes község pénztárnokának átadott összeg bevételeztetett. Egyébként is az indított perek bírósága felperest az alperes községnek érvényes megbízással biró ügyvédéül elfogadván, eme tény után a megbízások érvényességének kérdésére visszatérni nem lehet. Alperes továbbá azt panaszolja, hogy a felebbezési biróság jogszabályt sértett azzal, hogy alperes az alapon emelt időelőttiségi kifogásának helyt nem adott, hogy felperes a reábízott peres ügyeket még be nem fejezvén, dijának és kiadásának megfizetését még nem követelheti. Ez a panasz sem bir megállható alappal. A felebbezési biróság által megállapított tényállás szerint, alperes község a felperesnek behajtás végett átadott kötelezvények visszaszolgáltatását követelte és ügyvédi dijainak s kiadásainak megfizetését abból az indokból tagadta meg, hogy a felperesnek adott ügyvédi meghatalmazások a községi képviselőtestületnek a perek indítására vonatkozó határozata hiányából érvénytelenek. Ily körülmények között felperes keresete időelőttinek annál kevésbbé tekinthető, mivel nincs oly jogszabály, a mely az ügyvédet elzárná attól, hogy dijainak és kiadásainak megtérítését a reábízott perek és végrehajtási eljárások befejezése előtt ügyfelétől követelhesse (1900. június 27-én, I. G. 233. sz.) III. Határozatok: A budapesti áru- és értéktőzsde választott bírósága : A biróság magát ugy első-, mint másodrendű alperes ellenében illetéktelennek mondja ki . . . Indokok : Maga a felperes is beismeri, miszerint másodrendű alperestől az ügyvédi rendtartás 61. és 62. §-aiban körülirt ügyvédi meghatalmazást nem nyert ; ennek következtében másodrendű alperes által ezen biróság előtt képviselt félnek tekinthető nem lévén, miután a másodrendű alperes által felperessel szemben annak ügyvédi munkadija és kiadásai tekintetében esetleg elvállalt szavatossági kötelezettsége, ezen vál. biróság illetékességét egymagában meg nem állapítja, másodrendű alperessel szemben az illetékességet ez alapon leszállítani és felperest a másodrendű alperesnek okozott költségek megfizetésében marasztalni kellett. De le volt szállítandó ezen választott biróság illetékessége elsőrendű alperessel szemben is, mert a felperes által elsőrendű alperes megbízásából ezen választott biróság előtt folyamatba tett két rendbeli perben felperesnek a biróság előtti eljárásból folyó összes munkadija és költsége már megállapittatott, a perenkivüli költségekre nézve pedig az ügyvédi rendtartás értelmében, nem e per bírósága, hanem az eljáró ügyvéd személyes bírósága az illetékes. Ennek következtében felperest elsőrendű alperes költségeiben is marasztalni kellett. (1899. nov. 7-én, 632. sz.) A budapesti kir. ítélőtábla : Az elsőbiróság végzését másodrendű alperesre nézve helybenhagyja. Elsőrendű alperesre nézve ellenben magváltoztatja, ezzel az alperessel szemben a kereset elbírálására az eljáró kivételes bíróságot illetékesnek mondja ki. Indokok: Az eljáró elsőbiróság végzése másodrendű alperesre nézve a benne vonatkozólag felhozott indokok alapján hagyatott helyben. Elsőrendű alperesre nézve azonban az elsőbiróság végzését megváltoztatni kellett; mert felperes keresetéből és az ahhoz csatolt díj- és költségjegyzékből kitűnik, hogy a felperes részéről követelt ügyvédi dijak és költségek az elsőrendű alperes által az eljáró tőzsdei választott biróság előtt folyamatba tett két rendbeli per folytán, melyekben elsőrendű alperest felperes, illetve dr. K. Samu ügyvéd képviselte, részint magában a perben, részint az említett peres ügyekkel kapcsolatos és ama peres ügyekből közvetlenül folyó munkálatok és kiadások folytán merültek fel és hogy a követelt dijak és költségek az említett perekben csak részben képezték birói megállapítás tárgyát, mert magában a perben felmerült vagy azzal kapcsolatos s a perben folyó munkálatokért igényelt, de a perben meg nem állapított dijak és költségekre vonatkozólag felperes az 1874: XXXIV. t.-c. 58. §-a értelmében a perbíróság előtt kereset indítására jogosulva van és ezen nem változtat azon körülmény, hogy az ugyanazon perre vonatkozó dijak és költségek bíróilag részben már megállapittattak, miből folyólag a dolog természete szerint is kétségtelen, hogy az ugyanazon peres ügyre vonatkozólag a már megállapított, valamint a még csak megállapítandó dijak és költségek iránti követelését felperes egy keresetbe összefoglalva a per bíróságnál érvényesít-