A Jog, 1900 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1900 / 2. szám - A fokozatos illeték alá tartozó jogügyletek után kiszabandó illeték alapjául veendő értékéről. [2. r.] - Az ujrafölvétel és az igazolás a büntető perrendtartásban

16 A JOG A sajtó jogállása hazánkban majd három évszázadon keresztül határozatlan, alkotmányunknak egyéb tárgyakra vonatkozó alapelvei s a kormány részéről föntartott sajtórend homlokegyenest ellenkeztek egymással: a míg azonban törvényhozásunk az elvek következményeit a sajtóra nézve megvonni elmulasztja, addig a kormány zavartalanul gyakorolja a sajtó természetével ellenkező politikáját. A királyság részéről igénybe vett censurajog kétségkívül határozatlan, s az alkotmánynak a törvényalkotásra vonatkozó alapelveivel ellenkezik, de ép oly kétségtelen, hogy a sajtó viszonyok törvény utján szabályozva nem voltak, s a sajtóügy közrendezés nélkül nem maradhatott. (Concha). Azonban mégis azt lehet állítani, hugy a magyar törvényhozás a sajtó körüli intézkedés jogát magának tartotta fönn, s hogy e szerint ama sajtórendeletek, melyek évszázadokon át az országgyűlés meghallgatása nélkül adattak ki, semmiféle jogalappal nem birtak, erre nézve indokul felhozatták át 1553, XXIV., 1588. XXVIII. és az 1599. XLV. törvénycikkelyek. Az országgyűlés eme most idézett két utóbbi törvénycikkben kijelenti, hogy sajtó ügyekben rajta kivül más nem intézkedhet, — utal erre az 1830. évi országgyűlés is, midőn az akkori kormánynak a sajtó szabadságát sértő rendelkezései ellen sérelmet emeltek. Az osztrák censura I. Leopold alatt terjeszti ki működését Magyarországra, melynek kezelésével Szentiván yi Márton (jezsuita) a Corpus Juris egyik szerkesztője bízatott meg, később pedig az uralkodó nevében és megbízásából a censori jogokat a nagyszombati egyetem mindenkori rectora gyakorolta. III. Károly 1721-ben ezen utóbbi rendelkezést ujabban löntartja. Az 1715. XVIII. és XIX. t.-cikkek életbe lépte után a cancellária gyakorolja a nyomdákkal szemben a kir. felügyeletet. Mária Terézia alatt a censura intézménye rendeztetett, 1745-ben a helytartótanácsot bizta meg az előleges könyvvizsgálattal, s a revisorok utasításait az 1747. 1'III. kelt rendelet 8. pontban irja körül. Mária Terézia e tekintetben már fejedelmi jogaira támaszkodik s azonfelül sem elégszik meg a praeventiv censurával, hanem a repressiv censurát is életbe léptette. II. 13zsef 1781-ben kibocsájtott sajtórendelete a szabadelvüség követelményeinek megfelel. II. Leopold ezt csekély módosítással föntartja. Az 1790/91. XXVI. t.-c. 5. §-ának utolsó pontját a protestánsok sérelmesnek tartják, mégis ugyanez az országgyűlés az, a melynek XV. t.-cikkéből kitűnik, hogy az a sajtószabadság általános elveinek isystema generalium principiorum libertatis preli) megállapítását feladatul tűzte ki. A most jelölt országgyűlés által kiküldött nagy bizottság javaslatának címe a sajtó szabadságról és korlátairól (De preli libertate, ejusque libertate ejusque limitibusj de csak korlátokat lehet benne föltalálni, a szabadságot iem; Hogy mennyire nem fogták föl akkoron a szabad sajtó eszméjét, kiderül az a következőkbői. Ugyanis a tiszai kerület által javaslatba hozott, de a többség által el nem fogadott inaugurale diploma 24. pontjában ez áll: «egy szabad nemzet teljes szabadságához tartozik az is, hogy gondolatait szabadon nyilváníthassa, s hogy mind az, a mi törvény által tiltva nincs, zavartalanul érvényesülhessen. Ennélfogva az Isten, a vallás, a király, az ország fenségisége és jogai ellen irt féktelen müvek s fajtalan könyvek kivételével Magyarországon korlátlan sajtószabadság álljon fönn, s a könyvvizsgáló hivatalok ne a király, hanem az ország által töltessenek be. Ha az alapgondolat tetszetős is, de annak gyakorlati alkalmazása, az alapeszme magasztos lényegét lerontja. I. Ferenc uralkodása kezdetén a censura nem volt tulszigoru, de már az 1793. jul. 25-én kiadott helytartótanácsi rendelet királyi jognak declarálja a könyvnyomdák engedélyezését és a könyvvizsgálatot, az 1599. XLV. t.-c. értelmében fiscalis actióval fenyegeti azokat, kik ama fölségjog ellen vétenének. Fölbátoritá e lépésre a helytartó tanácsot azon körülmény, hogy 1792-ben több megye fölir a kormányhoz, hogy a nemzetet becsmérlő könyveket tiltsa el, s ezzel a megyék tacite elismerik hogy a censura királyi jog. A megyék azonban újból a sajtó szabadság mellett foglalnak állást. Abauj megye p. o. a sajtó szabadságot a közszabadság biztositékának jelenti ki, s hivatkozik a nyugoteurópai országokra és az északamerikai unióra, melyek mind a sajtó szabadságnak köszönhetik magas fokon álló müveltségöket. Gömörmegye kijelenté, hogy a megvilágosodott népeknek a magyar nemzet pallérozatlanságáról elterjedt vélekedése fenmaradt mindaddig, valameddig a szabad gondolkodás kötve, a lélek pedig fogva tartatik. Bihar megye elismeri, hogy a sajtóval is lehet visszaéléseket elkövetni, de ezek nem előzetes rendszabályokkal j akadályozandók meg, hanem a megtörtént sajtóvétségekkel szem- | ben kell megtorlást alkalmazni. Heves megye a sajtószabadság ! törvény által való korlátozását, illetőleg körüiirását sürgeti. De j ellenkező fölfogások sem hiányozzanak p. o. Baranya, Heves, Zala I és Bars megyék részéről. (Befejező cikk következik.) Horváth János, kir. alügyész Budapesten, j Vegyesek. Nincs ügyvéd. A szobránczi járás 60 községe beadványt | intézett a budapesti ügyvédi kamarához, a melyben ügyvédet kérnek. A 60 községben egy ügyvéd sincs, pedig annyi a per, hogy legalább 4000 frt évi jövedelemről garantálnak. . . . Szinte hihetetlen. , ,.„,. Jogászegylet Nagy-Váradon. Rendkívül nagy érdeklődés mellett alakult meg Nagy-Váradon a Jogászegylet, a mely a jogi tudományok müvelését a jogászi foglalkozást üző egyének közötti állandó és bensőbb érdeklődést tűzte ki czéljául. Az alakuló értekezlet a kir. törvényszék tanácstermében folyt le. R i t o ó k Zsigmond elnök üdvözölte a jelenlevőket, majd a jegyzőkönyv vitelére Percei Adolfot kérte fel. Az egylet tisztikara a következő: Elnök: Ritoók Zzigmond. Alelnökök: Dr. Nagy Ernő, H1 a t k y Endre. Titkárok: Dr. R i t o ó k Géza, dr. M a g y a r y Géza. Pénztáros: Dr. Baróthy Pál. Ügyész: Dr. Dési Géza. A tárgyaló helyiség kellő megjelölésének hiánya, mint igazolási ok. A budapesti kir. törvényszék felebbezési tanácsa: Az elsőbiróság ítélete feloldatik és a kir. járásbíróság a feleknek az ügy tárgyalására leendő szabályszerű megidézésére és a további eljárásra utasittatik. Indokok: Az elsőbiróságnak 1889. július 15-én kelt végzéséből kitűnik, hogy a felperes részére kézbesített idéző végzésből hiányzott a tárgyalási helyiség megjelölése és ez okozta, hogy a felperes a kereset tárgyalására kitűzött határnapon nem jelent meg. Minthogy pedig oly nagy helyiségnél, mint az elsőbiróság tárgyaló helyisége, kellő megjelölés hiányában az idéző végzés a s. e. t. 18. §-ának meg nem felel és igy felperes kellően megidézve nem volt, ennélfogva ellene a s. e. t. 54. §-a értelmében a mulasztás következménye kimondható nem volt stb. (1899. nov. 13. IV. D. 419.) A kir. Curia polgári szakosztályai dec. 15-én teljes ülést tartottak. Tárgy: megvitatatása és eldöntése egyfelől a győri kir. ítélőtábla 6. számú és a marosvásárhelyi kir. ilélő tábla 4. számú, másfelől a pozsonyi kir. ítélőtábla 4. számú polgári teljes-ülési döntvényeiben észlelt ellentétes elvi álláspontból kifolyólag a következő polgárjogi vitás elvi kérdésnek: «01yan kötelezvény alapján, melyben az adós a kölcsönösszeg jelzálogi biztositásat megengedi, azonban kamat fejében ingatlan haszonvételét bocsátja át a hitelezőnek, a zálogjognak a tőke erejéig való bekebelezése vagy előjegyzése elrendelhető-e ?» Az uj bűnvádi eljárás előkészületei. Debrecen a Bernáth Elemér kir. táblai elnök meghívására tartott értekezleten elhatározták, hogy az ez évi december hó 1-től feljelentett bűncselekmények tárgyában a nyomozatot, illetve vizsgálatot már nem ejtik meg, mivel az a folyó évben már ugy sem volna bejezhető és a végtárgyalása megtartható, január 1-től pedig már vagy az esküdtszék, vagy a kir. járásbíróság hozza meg az ítéletet s igy azokat már az uj törvény értelmében kell elkészíteni. A debreczeni kir. ügyészség erről átiratban értesítette a rendőrkapitányságot. Miután pedig a bűncselekmények felderítésénél kétségtelenül legfontosabb az első nyomozati lépések megtétele, a melyet pedig a rendőrség fog ezentúl végezni ; és mivel a bűnügyi osztály felállítására vonatkozó javaslat ez ideig jóváhagyva nincs, addig is a jelenlegi szervezetben fogják azt teljesíteni. Boczkó Sámuel rendőrfőkapitány szükségesnek látta azt, hogy a kir. ügyészség és a csendőrség, a melyek ezentúl naponkénti érintkezésre folytonos együttműködésre lesznek utalva, ismerjék meg az uj törvényt, cseréljék ki kölcsönösen nézeteiket annak rendelkezéseiről s beszéljék meg annak a gyakorlatba átvitelét. E hó 5-én volt e tárgyban a Komáromi-féle az első értekezlet, hol Simonffy Béla kir. ügyész tartott a törvényről s különösen a nyomozati részről szakszerű s alapos tudást és tanulmányozást eláruló fejtegetést, a melyet az összes jelenvolt rendőrtisztviselők és rendőrbiztosok figyelemmel és érdeklődéssel hallgattak. Előadások az uj büntető perrendtartásról. Szegszárdon S e 1 c József kir. törvényszéki elnök hetenként háromszor repetitóriumot tart, a melyben az uj büntető perrendtartás anyagát egyesek előadják. Selcz József elnök az általános részről, J e n e y László kir. alügyész az előnyomozásról, Ágost o n István kir. ítélőtáblai biró a vizsgálatról, dr. Müller Ferenc ügyvéd az előzetes letartóztatásról, dr. Sonnewend Frigyes kir. törvényszéki biró a vizsgálati fogságról, dr. Szabó Gyula kir. törvényszéki biró a vádtanács hatásköréről tartottak eddig előadásokat, megvilágítva a felvetett kérdéseket a törvényjavaslat indokolásával, a képviselőházi tárgyalások adataival és a jelesebb kommentárokkal. Curiai és táblai értesítések ,, , u Bras*0 dr- W J- Szonda — Perosko 3293/99 sz. a. Cur. ian. 11. hh. Csaba F. K. Juhász - Taffler 1153/9!) r. sz. ü. a. bud. ian. 10. hh. - Csurgó dr H. K. Czibulka M. - Farkas J. érk. 4 327/99. lZ'a&,™ e d- ,?°SÍto- ~ Debreczen dr. M. Gy. Bolday - Bransi SS* A a Cur- Jan- 9- hh. - Derecske dr. L. G. Ekes - Szabó °'^te1 a Cur 5- hh- "Eperjes dr. Z. D. Franki - Siegelman 1,0/9/99. r. sz. a Cur. dec. 27. hh. - Erzsébetváros dr I Gy. Wcber G. b. ü érk. 12,975'99. sz. a. n. e. eld. Bőmches. - H-Böszörmény F. J Molnár - Horváth 5,673/99. sz. ü. a Cur. jan. 9. hh. Homonna dr ÍVLGy. Megela - Zub. 3,804/99. sz. ü. a Cur. jan. 11. mv Pecs dr. B. A. Wiener M. b. ü. érk. 12,875/99. sz. a. n e. eld. TLL A ** T3o du- H- L- Sa,amon N- b- ü- a Cur. dec. 28. rmv. Técso dr. E. XR.chter - Deutsch 2,626/99. sz. ü. a Cur. dec. 27. 5Í;~9« 1?eSVaraSchú ,>etrovics Grnits 2,345/99. sz. ü. a Cur. dec 28. hh. _ Zombor dr. G. 1. Rehorn - Weinstein és Müller a.ool—2. sz. u. a Cur. dec. 28. hh. P»LLiS iíSZVÍKirjRSJSÁi NTOMDÍJi BUDAPBSTK1.'