A Jog, 1900 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1900 / 24. szám - Fenyitö zárlat és biztosítási végrehajtás

94 A JOG tettei a végrehajtási eljárás általános elveire, valamint arra a körülményre, hogy felperesen kivül más hitelező is eszközölt foglalást és felülfoglalást, a két követelés közül első sorban annak a követelésnek törlesztésére volt a zárlat utján befolyt jövedelem fordítandó, a melynek foganatosítása korábbi és igy felperes nem volt jogosítva a befolyt összeget első sorban a foglalás utján elsőbbséggel biztosított és az alperesek ingatlanát terhelő követelése mellőzésével annak a követelésének törlesztésére fordítani, a mely az alperesek ingatlanát nem terhelte és a foglalás sorrendje szerint nem birt elsőbbséggel. Minthogy pedig felperes maga beismeri, hogy a tényleg kezéhez befolyt 2,171 frt 25 kr. a nagyobbik követelése fedezésére is teljesen elég volt, sőt még maradt belőle, ebből nyilvánvalóan következik, hogy azzal az összeggel az 1887. évi aug. 23. ki elsőbbséggel biztosított kisebb vagyis a kereset tárgyát képező 1,213 frt 25 kr és összes járulékai fedezve és teljesen kielégítve lévén s igy a fizetés által megszűnvén, a kereset alappal nem bir és ennélfogva a kereset feltétlenül elutasítandó s az alperes viszonkeresetének annál inkább hely adandó volt, mert a csatolt VII. sz. a. végrehajtási iratokból az a szabálytalanság állapitható meg, hogy a zárgondnok a bíróság közvetítése nélkül magának a felperesnek teljesített fizetéseket és kitűnik az, hogy a végirathoz csatolt kétrendbeli összesen 1335 frtot tevő váltóra vezette reá a n.-kikindai kir. törvényszék a 13,559. és 18,487. sz. végzései alapján a fizetéseket, a mi azonban nem szolgálhat az alperesek hátrányára stb. A m. kir. Curia (1900. ápr. 25. 2,612. sz. a.) a másodbiróság ítélete megváltoztattatik és az első bíróság ítélete hagyatik helyben stb. Indokok: tekintettel arra,hogy az 1881: LX. törvénycikknek a foglalások elsőbbségére, a követelések átvállalására, illetve az elsőbbségek átengedésére vonatkozó rendelkezései jelen esetre nem alkalmazhatók, mert a fenforgó esetben nem a hitelezők állanak egymással szemben, a kik a végrehajtás folyamán történt foglalások folytán egymás ellenében jogokat szereztek és ezeket a jogokat a törvény értelmében érvényesíteni jogositvák; tekintettel továbbá arra, hogy a jelen esetben az a tény a döntő, hogy P. Szvetozár adósnak a vagyonából a hitelező felperes részére fizetések történtek, még pedig annak meghatározása nélkül, hogy a hitelező követeléseinek melyikére történjék a kielégítés, az pedig, hogy a fizetés mely uton és ki által történt, azért is közömbös, mert harmadik hitelezőnek joga nem érintetik, tehát ez esetben kizárólag a hitelező és az adós közötti viszonyról lévén szó, a mennyiben az emiitett meghatározás nélkül történt az adós helyett fizetés és miután az adós az elszámolás mikéntjét nem is kifogásolta, ennek ellenében alperesek mint a jelzálogjoggal terhelt ingatlan tulajdonosai, kik az ingatlan értéke erejéig a közvetlen adóssal egy tekintet alá esnek, a végrehajtási foglalás sorrendjével nem védekezhetnek; a hitelező felperes pedig a kapott összeggel akként törleszthette követeléseit, a mint az reá nézve előnyösebb és egyáltalán nem volt ahhoz kötve, hogy nyert jogát más hitelező avagy a közvetlen adós sérelme nélkül magamagával szemben miként érvényesítse; ezeknél és az elsőbiróság által felhozott indokoknál fogva a másodbiróság ítéletét megváltoztatni és az első bíróság ítéletét helybenhagyni kellett stb. A házassági kötelékből eredő jogok a házastársak életközösségén és hitvestársi hűségén alapulván, azt a nőt, a ki a férjét alapos ok nélkül elhagyja és a hitvestársi hűséget megszegi, a mennyiben ezeket a férj meg nem bocsátotta, a házassági kötelékből eredő jogok abban az esetben sem illetik meg, ha a közte és férje közt létrejött házassági kötelék a bíróság által fel nem bontatott. (A m. kir. Curia 1900. május 8. 371. sz.) A nemzőnek vélelmezendő természetes apa kiskorúsága, vagy annak apai hatalom alatt léte a tartási kötelezettséget nem hatálytalanítja. A feslettség csak akkor és ilhtve abból következtethető, ha a nő a közösülést egy időszakban többekkel üzletszerűen, szemérmetlen módon, vagy a női szeméremérzet teljes hiányára való magaviselettel üzi. Az a körülmény, hogy felperes a vélelmezett nemző apai hazánál nevelönői állást foglalt el, annak megállapítása nélkül, hogy alperes fia is felperes állandó felügyeletére és nevelésére volt bízva, annak ténykedését fesletté még nem minősíti. (A m. kir. Curia: 107/900 I. G. sz. a.) Nem tekinthető keresetváltoztatásnak, ha felperes a kereseti jogalap megváltoztatása és a sommás hatáskör túllépése nélkül a kereseti kérelmet a főtárgy vagy járulékai tekintetében felemeli ; alperes a kereset felemelesét többé nem ellenezheti, ha a megváltoztatott kereset érdemleges tárgyalásába a kereset változtatás ellenzése nélkül belebocsátkozott. IA m. kir. Curia felülvizsg. tanácsa [. G. 118/900. sz. a.) Habár a végrehajtás foganatosításával a végrehajtató vagy ügyvédje megbízottként ügyvédi kamarailag be nem jegyzett egyént is alkalmazhat; az esetben azonban a megbízott az ügyvéd részére megállapitatni szokott díjazásra igényt nem tarthat. (A bpesti kir. ítélőtábla 1,500/900. sz. a.) A felebbezési bíróság lényeges szabálytalanságot követett el azzal, hogy az utolsó tárgyalást a kitűzött idő előtt felperes képviselőjének távollétében tartotta meg. s igy azt a S. E. 204. ga értelmében feloldani és a felebbezési bíróságot további szabályszerű eljárásra utasítani kellett, (A m. kir. Curia felülvizsgálati tanácsa I. G. 117/1900. sz. a.) ===_^=_======== Kereskedelmi, csöd- és váltó-ügyekben Az a részvényes, ki a közgyűlésen hozzájárult valamely határozathoz, azt meg nem támadhatja, a szavazásnál jelen volt részvényes tehát csak akkor, ha vagy tiltakozott, vagy tartózkodott a szavazástól. A részvényes a miatt, hogy a szavazásnál jogosulatlan szavazat is gyakoroltatott, a hozott határozatokat csak annyiban támadhatja meg, a mennyiben a jogosulatlan szavazatok szamuknál fogva a választás eredményét befolyásolva, ezt kétségessé teszik. Az a körülmény, hogy már elhalt több részvényes képviseletében is lettek szavazatok érvényesítve, miután a per adatai szerint a részvénykönyvben tulajdonosul bevezetett elhalt részvényeseknek igazolt örökösei állították ki a részvények számának megfelelően gyakorolt szavazat érvényesithetésére a megbízást, a hozott határozatok érvénytelenségét maga után nem vonhatja. A zilahi kir törvényszék. Felperesek keresetükkel elutasittatnak s arra köteleztetnek, hogy 167 frt perköltséget alperesnek 15 nap alatt különbeni végrehajtás terhe mellett egyetemleg fizessenek meg. Indokok: Miután közgyűlési határozatokat az 1875. évi XXXVII. t.-c. 174. §-a alapján perrel megtámadni csak annak igazolása mellett lehet, ha felperes a kereset indításakor és a per folyama alatt részvényes s ennek igazolása céljából a megtámadó fél részvényeit birói kézhez leteszi, minthogy pedig B. S. l.-r. felperes ezen követelményeknek eleget nem tett, keresetét pedig oly módon, hogy kiskorú gyermeke B. Gy. nevében jogosult feilépni, az 1868. évi LIV. t.-c. 68. §-a értelmében az ellenbeszéd előterjesztése után nem módosíthatja ; ennélfogva B. S. kereseti joga megállapítható nem lévén, keresete a kifejtett okokból visszautasítandó volt. Minthogy azonban alperes B. K. részvényesi minőségét a tárgyalás folyamán elismerte, ami különben a 17. alatti kimutatásból is kitűnik s ebbeni minőségét a bemutatott részvényekkel is igazolta, ugyanazért B. K. II.-r. felperes kereseti jogát megállapítani s a pert, őt illetőleg érdemben elbírálni kellett és igy a pert keretében eldöntendő körülményt, annak megállapítása képezte, hogy a felperesi kereset értelmében a mngtámadott közgyűlésen hozott határozatok alkalmával történtek-e szabálytalanságok s amennyiben ezek tényleg észleltettek, alkalmasak-e arra, hogy az 1897. évi március hó 14-én tartott közgyűlésen létrejött határozatok megsemmisíttessenek ? A bíróság által foganatosított bizonyítás adataiból az alperesi pénzintézet részvénykönyveinek az 1897. évi március hó 14-én tartott közgyűlésre vonatkozó jegyzőkönyvnek a szavazatszedő bizottság jegyzékének s a beadott szavazási jegyek megvizsgálásából kifolyólag, a keresetben 1 —14. tétel sz. alatt felsorolt és szabálytalannak állított szavazatokra nézve megállapíttatik, hogy ; a) b. Gy. A.-né szül. P. K.-t egy részvénye alapján egy szavazat jogosan illette, b) H. A. a 6. tétel alatt kifogásolt 15 szavazatot nem érvényesítette, c) G. A., az özvegy L. G.-né szül. [. ív 15 részvénye után ennek meghatalmazása alapján 15 szavazatot, d) O. L., L. I. megbízásából, ennek részvényei után 10 szavazatot, e) dr. L. J., az izraelita nőegylet nevében, az alapszabályok 63. §-ának 3. bekezdése alapján 6 szavazatot és végül f) B. E.-né a saját, ugy M. N. és özv. M. L-né részvényei után 19 szavazatot jogosan érvényesítettek. Ugyancsak megállapíttatik, hogy az alperesi takarékpénztárnak 1897. március hó 14-én tartott közgyűlése alkalmával beadott 115 drb 1405 szavazatra jogosító szavazó lap, a becsatolt szavazólapok közül egy szavazólap üresen adatott be s igy 1394 szavazat érvényesíttetett Minthogy pedig a fenti f) a. összesen 41 szavazatot kitevő szavazatok teljesen szabályszerűen, az alapszabályoknak megfelelőleg érvényesíttettek, a többi kifogásolt szavazatok pedig^ oly részvénytulajdonosok által adott meghatalmazások alapján érvényesíttettek, amely részvények, meghatalmazást adók tulajdonát képezték ugyan, csak nevükre a részvénykönyvbe átírva nem lévén, a tulajdoni minőség elbírálásánál figyelembe vehetőknem lettek volna s igy meghatalmazóik sem elfogadhatók s csakis azon körülmény vezérelte a bizottságot, hogy a meghatalmazásokat oly egyének adták, akiknek a részvények tulajdonai; de azt, hogy azok neveikre átírva lennének, nem vizsgálták s e szerint jóhiszemüleg jártak el s miután egyébként a kihallgatott tanukkal beigazolást nyert, hogy a megtámadott közgyűlés az alapszabályok szerint lett megtartva, a meghatalmazások bekivántattak, a szavazatszedő küldöttség tagjai, ha felváltva egy időn távoztak is, együtt voltak s igy hivatásukat betöltötték, miután továbbá a szavazatok összaszámolásánál K. J. és R. I. által érvényesített szavazatnál észlelt csekély eltérés a rosszhiszeműséget teljesen nélkülözi s miután végül az előadottak szerint jogulan szavazatok érvényesítve nem voltak, a csekély szabálytalanságot amely a szándékosságot nélkülözi, tekintve, hogy felperes, részről oly okmely a közgyűlési határozat megsemmisítését indokolná fel nem hozatott; figyelemmel még arra is, hogy az igazgatóság és felügyelő-bizottság választását kivéve, a többi határozatok eevhaneulag hozattak : mindezeknél fogva B. K. Il.-rendü felperes is keresetevei elutasítandó volt s pervesztesége folytán ugy ő, mint B. L-r felPeres a Perköltségek megfizetésére kötelezendők voltak