A Jog, 1900 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1900 / 24. szám - Fenyitö zárlat és biztosítási végrehajtás

A JOG 95 A debreceni kir. ítélőtábla. A kir. törvényszék Ítéletét helybenhagyja. Indokok. Annak a megjegyzésével, hogy a peres kérdés elbírálásánál nem a felperesek által becsatolt és az 1889. április 11-én kelt jóváhagyási záradékkal ellátott, hanem az iratokhoz 27. folyószám alatt besorozott és az 1892. évi április hó 9-ről kelt aiapszahályok irányadók, továbbá, hogy a felebbezésben neheztelt az a kijelentés, mely szerint a jogtalan szavazatok leütésével és a jogos szavazatok többsége a hozott határozatokat juttatná érvényre, a felebbezett ítéletben nem foglaltatik, az abban felhozott indokokat, de mégis annak a kijelentésnek elhagyásával, hogy jogtalan szavazatok nem érvényesíttettek, a kir. Ítélőtábla is elfogadja és a kir. törvényszék Ítéletét ezekből az okokból hagyta helyben és még azért : mert B. S. a keresetet nem kiskorú fia nevében, hanem csak a maga nevében terjesztvén elő, ezt a mulasztást annál kevésbbé pótolhatja, minthogy a kereset csak alakszerűségek mellőzésére lévén alapítva, az 1875. évi XXXVII. t.-c. 174. §-a szerint a megtámadás joga mindazokra nézve elenyészett, kik azt a sérelmes határozatot tartalmazó közgyűlési jegyzőkönyvnek az illetékes törvényszéknél történt bemutatásától számítva 15 nap alatt nem érvényesítették ; mert továbbá a bírói szemle és a 17. alatt csatolt jegyzék szerint L. L-t a maga és gyermekei jogán a', alapszabályok 62. és 63. §-ai alapján összesen 30 szavazat illetvén meg, helyesen mondotta ki a kir. törvényszék, hogy részéről érvényesített 30 szavazat és ezek közt az O. L. mint meghatalmazottja által érvényesített 10 szavazat nem volt jogtalan ; de az elsőfokú ítéletben a—f) pontok alatt elsorolt szavazatokon kívül, minthogy a részvényesek törzskönyvében A. A. nevén is a közgyűlés idején 12 részvény állott, ha azokból néhányat F. Ö.-nek már előbb eladott volna is, ez nem szolgált akadályul abban, hogy az uj tulajdonossal egyetértve a szavazati jog gyakorolhatása végett a 9. alatti meghatalmazást kiállíthassa, tehát a keresetben ezen a címen kifogásba vett 8 szavazat ellen is a kifogás elesik és így az a keresetben 1 —14. pontok alatt említett szavazatok közül 5., 6., 8., 11., 12„ 13. és 14. tétel alattiak közt foglalt összesen 41 szavazatra nézve alaptalannak bizonyult ; az egyes meghatalmazások és szavazatok jogtatan mellőzésére vonatkozó kifogásokat peoig a felperesek be nem bizonyították ; mert továbbá a felperesek a szavazás körül előfordult alaki szabálytalanságon kívül más sérelmet felhozni nem tudván, ezek a- kisebb szabálytalanságok vagy számítási hibák, a közgyűlési határozat megsemmisítésére alapul csak akkor szolgálhatnának, ha a felperesek kimutatni tudták volna azt is, hogy ez által a szavazatok végeredménye, vagyis a választás eredménye változást j szenvedett, de a szavazás titkos lévén, a rendelkezésre álló adatokból egyáltalán nem lehet következtetést vonni arra nézve, hogy a választás eredménye, mely ellen a szavazásban résztvett részvényesek közül a jogosultak összességével szemben csak a két felperes lép fel, teljesen szabályos eljárás mellett másképen ütött volna ki. De helybenhagyni kellett a királyi törvényszék ítéletét mir.dezeken felül még azért is, mert az a részvényes, ki hozzájárult valamely határozathoz, azt meg nem támadhatja, a szavazásnál jelen volt részvényes tehát csak akkor, ha vagy tiltakozott, vagy tartózkodott a szava- | zástól, minthogy pedig a két felperes közül a keresethez való jogosultságát csak B. K. II.-r. felperes igazolta, de éppen ez a felperes, mint az a keresetből kitűnik, a szavazatszedéznél előfordult egyes szabálytalanságokról már akkor tudomással bírt, mégis a választási eljárás szabálytalansága ellen a közgyűlésen fel nem szólalt, sőt a választásban szavazatával maga is részt vett: az ily módon keletkezett határozat megsemmisítését tehát most már nem követelheti, végül mert mindezek figyelembe vétele mellett olyan körülmények, melyek a költség kölcsönös megszüntetését pervesztes felperesek irányában igazolhatnák, fenn nem forognak. A m. kir. Curia: A másodbiróságnak ítélete helybenhagyatik. Indokok: A másodbiróságnak ítéletét, a mennyiben az í.-r. felperes kereshetőségi joga nem lett megállapítva, a benne ide vonatkozóan az elsőbiróság ítéletéből átvett és felhozott saját indokolása alapján kellett helybenhagyni. De helyben kellett hagyni a másodbiróság ítéletét annyiban is, a mennyiben a II.T. felperes is el lett keresetével utasítva, mert helyesen fejtette ki a másodbiróság ítéletének indokolásában, hogy a közgyűlésen jelen volt II -r. felperes az egyhangúan hozott határozatokat meg nem támadhatja. A mi pedig a közgyűlésnek az igazgatóság és a felügyelő bizottság tagjainak szótöbbségi szavazattal történt megválasztására vonatkozó határozatát illeti, miután a II.-r. felperes nem bizonyította be sem azt, hogy a szavazatszedő bizottság a szavazatok kezelésénél szabálytalanul járt volna el, sem azt, hogy szavazásra jogosult,szavazatának érvényesítésétől megfosztatott volna, a miatt, hogy a szavazásnál jogosulatlan szavazat is gyakoroltatott, a hozott határozatokat csak annyiban támadhatja meg, a mennyiben a jogosulatlan szavazatok számuknál fogva a választás eredményét befolyásolva, ezt kétségessé teszik s e tekintetben nem tehet külömbséget az, hogy a szavazás titkosan történt. Az alsó bíróságok ítéleteinek indokolásában felsorolt adatok, különösen a megtámadott közgyűlési határozat alapját képező 4. a. jegyzőkönyv, valamint az alperes részvénytársaság részvénykönyvének megvizsgálása tárgyában 1897. november 17-én felvett szemle-jegyzőkönyv szerint megállapítható ugyan, hogy a szavazáskor jogosulatlan szavazatok is érvényesültek, ezeknek a száma azonban a szavazásnak eredményét kitüntető számarány szerint a szavazás eredményére befolyást nem gyakorolt, mert jogosulatlan szavazat gyakorlása csupán B. E.-nére nézve, aki M. I. képviseletében 7 szavazatot gyakorolt, holott ennek nevén a részvénykönyvben csak 5 részvény van, K. L.-ra nézve, aki Sz.-Somlyó város képviseletében 8 szavazatot gyakorolt, holott a város nevén csak 1 részvény van és R. I.-ra nézve, aki a nevére irt 10 részvény daczára 12 szavazatot gyakorolt ; s így összesen 11 szavazatra vonatkozóan állapitható meg. Az a körülmény, hogy már elhalt több részvényes képviseletében is lettek szavazatok érvényesítve, miután a per adatai szerint a részvénykönyvben tulajdonosul bevezetett'elhalt részvényeseknek igazolt örökösei állították ki a részvények számának megfelelően gyakorolt szavazat érvényesithetésére a megbízást, a hozott határozatok érvénytelenségét maga után nem vonhatja. Ezek szerint tehát jogosulatlanul csakis 11 szavazat gyakoroltatván, ezek a szavazatok az igazgatósági és felügyelő bizottsági tagok választásánál, a 4. a. szerint beállott eredményét meg nem másíthatták, mert mégha beszámittatik is a jogosulatlanul érvényesített 11 szavazat, a 4. a. közgyűlési jegyzőkönyv szerint megválasztottnak jelentkező igazgatósági és felügyelő bizottsági tagok közül a legkisebb szavazattöbbséget nyert jelölt részére adott szavazatok számából a fenmaradó szavazatok is nagyobb számot képviselnek, mint a mennyit kapott az utánuk következő az a jelölt, a ki a szavazatok számaránya szerint kisebbségben maradt. Ilyen körülmények között törvényes indok a szavazattöbbséggel hozott közgyűlési határozat megsemmisítésére sem forog fenn. A teljesen ügyvesztes felpereseknek a perköltségben történt marasztalásuk a prts 251. §. által van indokolva. (1900. május 10-én 291. sz.) Elévült váltó alapján a kibocsátó az elfogadótól, a ki maga vette fel a váltóösszeget, az általa kifizetett perbeli és végrehajtási költségeknek megtérítését nem igényelheti, mert azokkal az elfogadó nem gazdagodott. Ellenben követelheti tőle a váltótokét annak kamatát, az óvási és váltódijakat, mint a melyek a váltói értéknek a váltótörvényben gyökerező anyagi jognál fogva rendszerint elvalaszthatlan tartozékai. (A m. kir. Curia: 1900. március 29. G. 60/900. Az a körülmény, hogy a visszkereseti jog fentartása céljából felvett óváslevélben kibocsátó és első forgatóként megjelölt személy utóneve tévesen lett az óvaslevélre vezetett váltómásolaton feltüntetve, nem képez oly lényeges szabálytalanságot, a mely miatt az óváslevél érvénytelennek volna tekinthető. (Á m. kir. Curia : 1900. ápr. 4. 73/1900. sz. a.) Nem létezik oly törvényes intézkedés, a melynek értelmében a kereskedelmi cég szövegében az a körülmény is kitüntetendő, hogy a cég tulajdonosa, illetve birtokosa nő. A közkereseti társaság legalább egy tagjának képviselnie kell a céget. (A budapesti kir. Ítélőtábla 1900. ápr. 19. 802/900. sz. a.) A csődtörvény 22. S-a a szerződést felmondó fél ellen, egyedül a kártérítési kötelezettséget alapítja meg, a nélkül, hogy a vesztett haszon megtérítésére támasztható igény fenhagyásáról is rendelkeznék. (A m. kir. Curia 1900. jan. 20. G. 576. sz. a.) Bűnügyekben. Vádlott tanitó a tanítói oklevelet, mely alakja es tartalmánál fogva a vonatkozó törvények szerint közokirat, meghamisította és ezen hamis közokiratot, ezen minőségét tudva, használta. Minthogy ezen hasznalat jogtalan vagyoni haszonszerzése céljából azért történt, hogy egy tanitoi állást elnyerjen, holott a hamis okirat használata nélkül az azt elnyerni törekvők között se szerepelhetett volna, ezek folytán cselekménye a btk. 405. §-a szerint a 392. §. súlya alá esik. A kalocsai kir. törvényszék. (1899. május 2. 2,090 sz. a.) S. Sándor (előbb Sch. Sámuel) az ellene emelt, a btk. 39. §-ába ütköző és a 392. §. szerint büntetendő közokirathamisitás bűntettének vádja és következményei alól felmentetik, stb. Indokok: Az eljárás adatai és vádlott önbeismerése által bizonyítva lett, hogy S. Sándor a Budapesten, 1886. évi május 26-án kelt N. Lajos, Sz. János, B. Imre, Gy. István és K. Áron névaláírással ellátott és Sch. Sámuel névre kiállított felső nép és polgári iskolai tanítói oklevele alapján a majsa: községi iskolában 1894. évben tanítói állást nyert s itt eleinte helyetteskép, 1896. óta pedig rendes tanítói minőségben működött. Ezen rendes tanítói működése alatt vádlott tanítói oklevelének valódisága iránt kétely merülvén fel, V. József tanitó az országos felső nép- és polgári iskolai vizsgáló bizottság elnökségéhez fordult és itt megállapittatott, hogysem Sch. Samu, sem S. Sándor névre oklevél kiállítva nem lett, de sőt ilynevü egyén még csak vizsgára sem jelentkezett s így a vádlott birtokában volt oklevél hamisítvány. Ezen tények mellett vádlott teljes határozott tagadásával szemben arra nézve, hogy a kérdéses okiratot ő hamisította, avagy annak hamis voltát tudva használta volna, az eljá-