A Jog, 1900 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1900 / 24. szám - Fenyitö zárlat és biztosítási végrehajtás

JOGESETEK TARA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a «Jog» 24 számához. Budapest, 1900. június hó 17. Köztörvényi ügyekben. Az 1881. evi LX. t.-c-nek a foglalások elsőbbségére, illetve az elsőbbségek átengedésére vonatkozó rendelkezései ne n alkal­mazhatok oly esetben, midőn nem a hitelezők állanak egymás­sal szemben, a kik a végrehajtás folyamán történt foglalasok folytán egymás ellenében jogokat szereztek és ezeket a jogokat a törvény értelmében érvényesíteni jogositvák. Adós vagyonából a hitelező felperes részére fizetések tör­téntek annak meghatározása nélkül, hogy a hitelező követelései­nek melyikére történjék a kielégítés, hogy mely uton és ki által történt a fizetés, azért is közömbös, mert harmadik hitelezőnek joga nem érintetik. Kizárólag az adós és hitelezője közötti viszonyról lévén szó, alperesek mint a jelzálogilag terhelt ingat­lan tulajdonosai, kik az ingatlan értéke erejéig a közvetlen adóssal egy t-kintet alá esnek, a végrehajtási foglalás sorrend­jével nem védekezhetnek. A hitelező pedig a kapott összeggel akként törleszthette követeléseit, a mint az reá nézve elönyősebb és nincs ahhoz kötve, hogy nyert jogait, más hitelező ugy a közvetlen ados sérelme nélkül, magamagával szemben miként érvényesítse. A nagykikindai kir. törvényszék (1898 dec. 22. 18,712. sz. a.) J. P. Popovits felperesnek P. Jelena és P. Emilia alperes ellen 1,213 írt 25 kr. és járulékai iránti perben következőleg itélt: Alperesek tartoznak tűrni, miszerint felperes a josefovai 659. sz. tjkvbeli A -j- 1,913. hrsz. szöllöböl 1,213 frt 25 kr töke és annak 1886. évi július 5-től járó 6°/o kamata erejéig magát végre­hajtás utján kielégíthesse stb. Indokok: Felperes kerefetében előadja, hogy alperesek jogelődje P. Szvetozár ellen a zálogjog 1,213 frt 25 kr. tőke és járulékai erejéig C. 4. sorsz. a. az ő javára előjegyeztetett és C. 1-4. sorsz. a. a végrehajtási zálogjog a josetovai 659. sz. tjkbeli 1,913. hr. sz. ingatlanra bekebeleztetett. Miután azonban ezen ingatlan időközben alperesek nevére átíratott és árverési jogot ezen ingatlanra nem szerezhet, indítja a mostani tulajdonos alperesek ellen a keresetet és kéri itéletileg kimondani, miszerint alperesek tartoznak tűrni, hogy a P. Szve­tozár ellen már megítélt 1,213 frt 25 krt s annak 1887. július 20-tól járó 6°'0 kamatai a josefovai 659. sz. tjkvbeli 1,913 hrsz. ingatlanból kielégíttessék stb. Alperesek azt állítják, hogy felperesnek a kereseti követe­lése mind teljesen ki van fizetve, mert végrehajtást szenvedett P. Szvetozár évi papi fizetéséből 33 fit 33 kr foglaltatott le, ez 9 évre 299 frt 97 krt tesz ki : a foglalás alá vett papi teleknek 1888., 1889. és 1890. évekre eső javadalma lehetett évenként 450 irt összesen 1350 frt; de maga is elismeri, hogy ezen évekről a zárgondnok számadást nem adott, azután felvett K Péter zárgond­noktól 1,721 frt 86 krt, Sz. Demeter zárgondnoktól pedig felvett 881 frt 44 krt, azután 1896/97. gazdasági évre a jövedelmet 450 frt és 1897'98. évre 225 frtban számítja. De elutasítandó felperes keresetével még azért is, mert a a josefovai 1,915. sz. hr. sz. ingatlan végrehajtást szenvedett P. Szvetozár tulajdonát soha sem képezte, hanem az néhai P. Sebők hagyatéka tárgyalásakor alperesnek jutott, de a közjegyző azt tévesen P. Szvetozár osztályrészéül tüntette ki; ezen állításának igazolására több tanura hivatkoznak és kérik felperest kereseté­vel elutasítani és víszonkeresetkép kérik felperest annak tűré­sére kötelezni, miszerint a josefovai í;95. sz. tjkben javára C. 4. a. 1,213 frt 25 kr. és járulékai erejéig előjegyzett az arra vonat­kozó további tlkvi bejegyzésekkel együtt 15 nap és végrehajtás terhe alatt töröltessenek. Felperes tagadja, hogy a peres követelése kifizettetett volna, P. Szvetozár ellen neki még egy másik 1335 frt és arra 1887. évi szept. 1-tó'l járó 6% kamat követelése is volt, ennek törlesztésére a végrehajtás alá vont papi telek jövedelméből fel­vett őszesen 2,038 frt 28 krt és végrehajtást szenvedett papi fize­téséből csakis 133 frt 30 krt, ezen két összegből csakis 69 frt 31 kr maradt a kereseti követelés törlesztésére, mely összeget, mint 11 havi 15 napi kamatnak megfelelőt az 1887 július 20-tól 1888. július 13-ig terjedő időre számítsa, mert azt tenni jogosult. Az, hogy miként keletkezett T. Szvetozár tulajdonjoga, fel­perest, mint jóhiszemű hitelezőt egyáltalán nem érdekli. Tagadja alpereseknek minden a szőlő tulajdonára vonatkozó állítását. Alperes vitatja, hogy alperes jogosult volt a papi telek jöve­delmét első sorban az 1,335 frtos követelésének törlesztésére for­dítani, mert a papi telek az 1,213 frt 25 kr kielégítésére vétetett 2ár alá. Mig minden évről zárgondnoki számadás nem adatik, addig az állítólagos követelés összegszerüleg meg sem állapitható. Felperes keresetével elutasítandó még azért is, mert követelése jogalapját nem mutatta ki. Felperes azért fordította a papi telek jövedelmét az 1,335 frtos követelésének törlesztésére, mert az jelzálogilag biztosítva nem volt, egyébként ezen követelést illetőleg is vezetett végrehajtást a papi telek jövedelmére. A becsatolt hiteles telekkvi kívánat igazolja, hogy a josefovai 659. sz. tjkv. C. 4. sor és 14. sorsz. a. a zálogjog 1,213 frt 25 kr tőke és 6°/0 kamata erejéig J. P. Popovits felperes javára előjegyezve illetve bekebelezve van, ezen telekkönyvi kivonattal egyben igazolva van, hogy a fosifovai 659. sz. tjkben A 1,913. hrsz. ingatlanra és alperesek vannak tulajdonosként bejegyezve. Az, hogy felperesnek P. Szvetozár alperesek telekkönyvi jog­elődje ellen más 1,335 frtos követelése is fennállott és a melynek behajtása iránt szintén végrehajtást vezetett a papi telekre, igazolva van felperesnek válaszához csatolt 4,510. sz. zárgondnoki számadás felett hozott jogerős ítélettel; az az alperesi ellenirati felperes által tagadott állítás, hogy felperes 1893. évi november 30-án a kereseti követelés törlesztésére 997 frt 97 krt felvett, meg van cáfolva a VII. 883/42 sz. végrehajtási iratoknál 5,433. sz. a. fekvő zárgond­noki számadás 10. tételével és 1893. nov. 30-án T. Kálmán ügyvéd által 553 frt 63 krról kiállított nyugtával, mely szerint ezen ösz­szeget T. Kálmán képviseltje és előző foglaltató M. István 240frt követelésének törlesztésére vette fel és csak is 446 frt 34 krt vett fel (553 írt 63 kr+446 frt 34 kr = 997 frt 97 kr.) jelen felperes képviselője. Felperes elismeréseként az 1,335 frtos követelésének törlesz­tésére a fenti összegeken kivül még végrehajtást szenvedett P. Szvetozár papi fizetéséből és 133 frt 33 krt felvett, a mely összeg­ből 69 frt 31 kr esett jelen követelés törlesztésére; ezen összeget a kir. törvényszék 1887 július 20-tól 1888 július 5-ig az 1,213 írt 25 kr után járó 6% kamat fejében betudta a felperesi válaszban adottakhoz képest. Tekintve, hogy felperes követelése jogerős Ítéleten alapul, alperesek tartoztak volna felperes tagadásával szemben tüzetesen azt igazolni, miszerint a kereseti követelés a zálogjog bekebelezése illetve az itélet meghozatala után részben vagy egészben megszűnt; ezt azonban mivel sem igazolták. Tekintve továbbá, hogy az ingatlan tulajdonával az ingatlanon fekvő terhek is átvétetnek és a jelzálogos hitelező a zálogbirtokból kielégítést szerezni jogosult: alperesek jelen itélet rendelkező része szerint marasztalandók voltak. Alpereseket viszonkeresetükkel elutasítani kellett, mert a C. 4. és 14. sorsz. a. bejegyzések birói ítéletek és ez időszerint is fennálló követelésen alapulnak és az ingatlan tulajdona megszerzésére vonatkozó alperesi érvelés a jóhiszemű hitelezővel szemben birói figyelembe nem vehető, stb. A szegedi kir. ítélőtábla 1899. febr. 21. 354. sz. a.) az első bíróság ítéletét megváltoztatja, felperest keresetével elutasítja és az alperesek keresetének helyt adván, felperest annak tűrésére kötelezi, hogy a Jozefován 695. sz. tjben I. P. Popovics felperes javára C. H. és 14 sorsz. alatt 1,213 frt 25 kr váltótőke és összes járulékai erejéig előjegyzett, illetőleg bekebelezett zálogjog, ugy a 16. tétel alatt erre vonatkozólag feljegyzett árverés törlése 15 nap után végrehajtás utján bekebeleztessék stb. I n d o k o k: Alperesek azzal védekeztek a kereset ellen, hogy felperesnek keresete követelése a közvetlen adós részéről teljesí­tett fizetés folytán megszűnt és ez alapon a kereset elutasítását egyszersmind viszonkeresetileg felperest a követelésre vonatkozó zálogjog törlése bekebelezésének tűrésére kérték kötelezni. Fel­peres nem tagadta, hogy P. Szvetozár, a közvetlen adósa ellen kétrendbeli végrehajtást vezetett és pedig 1,213 frt 25 kr és 1335 frtot tevő váltó követelése iránt, a minek folytán a lefoglalt papi telek haszonélvezetének a zárgondnok által történt értéke­sítése folytán, valamint az adós papi fizetésének lefoglalható többletéből összesen 2,171 frtot kapott, azonban vitatja azt, hogy ő ezt az összeget nem a jelzáloggal biztosított 1,213 frt 15 kr, hanem az alperes ingatlanára nem biztosított másik, az 1335 frtot tevő követelésére elszámolni jogosított lévén, ez utóbbira számolta el akként, hogy az teljesen fedeztetett, az 1,213 frt 25 krros követelésre pedig csak 69 frt 31 kr. marad, melyet az a követe­lése után járó kamatnak részben való törlésére el is fogad. A csatolt végrehajtási iratokból az tűnik ki, hogy alperes az 1887. évi augusztus 23-án foganatosította a biztosítási végrehajtást az 1,213 frt 25 kr. váltótőke és járulékai erejéig, mig a 133 frtos követelésére az 1888. évi május 15-én eszközöltette a végrehai­tást, mindkét alkalommal ugyancsak az adós papi fizetését és papi telkét vévén végrehajtás alá. Ebből kétségtelen az, hogy tekin-

Next

/
Oldalképek
Tartalom