A Jog, 1900 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1900 / 22. szám - A népakarat az esküdt bíróságoknál és rendes bíróságoknál. [1. r.]

176 A JOG járásbíróság hatáskörébe tartoznak. A könyv valóságos kis kódex mely a büntető járásbíróságot az eljárás minden részletére nézve kellően tájékoztatja. Szerzőnek ismert neve mellett elég az ismertetésül hogy e dolgozat megírásával nagyon becses és hasznos munkát végzett. A magyar büntetőjog kézikönyve. Irta: Dr. Fayer László egyet, tanár. Tetemesen bővített második kiadás. I. II., köt. Kiadja a F r a n k 1 i n társulat 1900. Ára 16 kor. A hazai büntetőjog tudományos művelőinek nestora által öt év előtt kiadott fenti cimü müve, mely megjelenésekor oly általános feltűnést keltett, íme második kiadásban jelenik meg bővített mezben. A í.agynevü szerző ezen második kiadásban rendszerét praegnansabban tovább fejleszti, a mennyiben a kriminal-politikai kérdések tárgyalása tekintetében még tovább megy az által, hogy a dogmatika és a kriminal-politika közti összeolvadási processust még jobban juttatja kifejezésre. Sok része a műnek egészen átdolgozva, és lényegesen kibővítve van az irodalom és judicatura legújabb fejleményei alapján, mindenütt szerzőnek ismert lelkiismeretességével. Fayer műve oly annyira közkézen forog, oly annyira megbecsülte azt első megjelenésekor az irodalom, hogy azt tovább ismertetni csakugyan szükségtelen. Vegyesek. Támadás az ügyvédek ellen. Egy hetenként megjelenő újságban, melynek bevallott célja pénzügyletek közvetítése, egy «Óvakodjunk az ügyvédektől* cimü cikk jelent meg. E piszkolódó cikket legközelebb tárgyalta a budapesti ügyvédi kamara választmánya és elhatározta, hogy tekintettel a cikk létrejövetelének körülményeire és tendentiájára, nem tartja azt olyannak, melylyel az ügyvédi kar tekintélyének megóvása érdekében, megtorlás céljából foglalkoznia kellene. Kiigazitás. A Jog 20. számában «A bűnvádi perrendtartás 110 §-áról» cimü cikk negyedik bekezdése előtt a következő mondat tévedésből kimaradt : Egyik kir. törvényszék vádtanáesa pedig a vizsgálat teljesítésével megbízó végzését ugy szövegezi, hogy «a vizsgálat elrendelése és teljesítésével bízza meg a járásbíróságot.> Az említett cikk negyedik bekezdésében foglaltak ezen végzés tartalmára vonatkoznak. Marczali Henrik szerkesztésében megjelenő Nagy Képes Világtörténet IV. kötete hagyta most el a sajtót. A kötet a második nagy résznek, a középkornak első kötete, s a népvándorlás korával és az iszlámmal foglalkozik. A népvándorlás történetét Borovszky Samu dr. irta, széleskörű tanulmányok alapján. Borovszky mint az Előszóban maga irja,már vagy husz éve foglalkozik a történettudománynyal, és pedig különösen a népvándorlás korával. E nagy művében eddig szétszórtan megjelent kisebb tanulmányait is összefoglalja, s a gazdag anyagot áttekinthető módon csoportosítja. Különös előnye a könyvnek kellemes, vonzó stílusa és a sok szép illusztráczió, melyek elárasztják a 680 oldalnyi könyvet. A szövegképeken kívül 100 külön melléklet is van benne, a leghíresebb sírleletek, muzeumok őskori emlékei, fontos oklevelek, codexek érdekes lapjainak másolatai stb. Az utóbbiaknál a szöveg latin olvasása és magyar fordítása is ott van hártyalapon. Minthogy a népvándorlás hullamai mind átcsapódtak hazánkon, természetes, hogy a könyv tele van magyar vonatkozással. Gold ziher Ignác, a nagyhírű orientalista, ugyané kötetben remek kis essayt nyújt az iszlámról. A kötet ára diszkötésben csak 8 frt. Kapható: Révai Testvérek írod. Int. Részvénytársaságnál, (Budapest, Üllői-ut 18.) A gyárban és malomban elhelyezett gépeknek és géprészeknek ingó vagy ingatlan jellege. A debreceni kir. ítélőtábla: Az elsőbiróság végzését megváltoztatja, az elárverezett tárgyak vételárának a felosztására a kisvárdai kir. járásbíróság hatásköri illetékességét megállapítja,és ezt a bíróságot további szabályszerű eljárásra utasítja. Indokok: Az 1881. évi LX. t.-c. 149. §-ában foglalt rendelkezés szerint azok a tartozékok árvereztetnek el az ingatlannal együtt, melyek az ingatlantól saját állapotuk sérelme vagy nevezetes értékcsökkenés nélkül el nem választhatók. A felvett foglalási jegyzőkönyvből azonban az tűnik ki, hogy azok a tárgyak, melyek vételárának a felosztása kérdésben forog, állaguk sérelme nélkül eltávolíthatók. A zálogos hitelezők előterjesztése alkalmából a helyszínen meghallgatott szakértők többsége szintén megállapította, hogy az említett tárgyak a gyárépületből állaguk sérelme és értékcsökkenés nélkül eltávolíthatók. Ilyen körülmények között a szóban forgó tárgyak az ingatlan tartozékának nem tekinthetők és tartozéki minőségük egymagában abból a körülményből nem állapitható meg, hogy ezek a tárgyak a foglalás alkalmával a szeszgyár és gőzmalom helyiségeiben találtattak, annyival kevésbbé, mert a kihallgatott tanuk vallomásából az állapitható meg, hogy a B. Menyhért javára foganatosított végrehajtást megelőzőleg a végrehajtást szenvedett a szeszgyár és malom gépszerkezetét megbontotta, azokból egyes részeket elkülönített és jelentékeny mennyiségű, mintegy 15—20 mm. gépalkatrészt eladott és így az ingatlanba elhelyezett gépszerkezet egysége már a foglalás előtt megbontva volt. Ezekből folyóan tehát a szóbanforgó tárgyak helyesen vétettek mint ingóságok foglalás alá és minthogy ez az eljárás jogerőre emelkedvén, az említett tárgyak, mint ingóságok el is árvereztettek: minthogy továbbá az 1880. évi LX. t.-c. 114., 118. és 119. §-aiban foglalt rendelkezésnek megfelelően az ingók' elárverezéséből befolyt vételár felosztására a végrehajtást foganatosító bíróság van hivatva: ennélfogva ebben az ügyben a vételár felosztására nézve az eljárt bíróságnak a hatásköri illetékességét megállapítani és ehhez képest az emiitett biróságot további szabályszerű eljárásra utasítani kellett. (1900. évi március 14-én 599/1900.) Az az iparos, ki nyomtatványain társas viszonyra mutató, de a valóságnak meg nem felelő toldást használ, az ipartörvény 58. §-a alapján büntetendő s ezenfelül az illetékes kir. törvényszéknél is feljelentendő. K. M. 1900. évi március hó 12-én 4,63/} sz. a. hozott ítélete. B. M. K. b-i lakost az alsófoku iparhatóságok a tényleges üzleti viszonyoknak és a valóságnak meg nem felelő jelzések használata miatt az 1884. évi XVII. t.-cikk 157. §-ának d) pontja alapján megbüntették s egyúttal a valótlan jelzések használatától eltiltották. A másodfokú iparhatósági itélet ellen ugy panaszos, mint panaszlott felebbezéssel éltek, habár utóbbi az alsófoku Ítéletben megnyugodott és habár a másodfokú itélet az elsőfokú iparhatósági ítélettel egybehangzó volt. A kereskedelemügyi minister panaszlott felebbezését visszautasította, ellenben panaszos felebbezése következtében az alsófoku ítéleteket felülvizsgálat alá vette s azokat némi változtatással helybenhagyta. Panaszlott felebbezése azért volt visszautasítandó, mert ő az elsőfokú itélet ellen nem felebbezett s így az alsófoku ítélettel egybehangzó másodfokú itélet ellen felebbezési joga már nem volt. Minthogy pedig panaszlott nyomtatványain, reclamkártyáin stb., cégének megnevezésénél oly toldást használt, mely társasviszonyra mutat, de a mely viszony az iratok tanúsága szerint fenn nem állott s így panaszlott ellen az 1875. évi XXXVII. t.-cikk 11. §-a elleni vétség tényálladéka látszott fenforogni, utasította a minister az iparhatóságot, hogy az idézett törvény 22. §-a alapján tegyen a nevezett cég ellen haladéktalanul feljelentést az illetékes kir. törvényszéknél. Fogházi könyvtár. Az igazságügyminister elismerését fejezte ki Kisfaludy László budapesti törvényszéki fogházgondnoknak azért a buzgalmáért és fáradozásáért, amelylyel a budapesti kir. törvényszéki fogháznál könyvtárt létesített és azt körülbelül három év alatt immár közel másfélezer kötetre felszaporitotta. A fogházi könyvtárak létesítését utánzásra ajánljuk a többi fogházaknak. Curiai és táblai értesítések Az e rovat alatt közlött értesítéseket előfizetőinknek díjtalanul szolgáltatjuk. Az ide vonatkozó levelezést téve' dések kikerülése végett kérjük mindig kiadóhivatalunkhoz. Arad dr. V. I. Mermelstein — Neumann 500 frtos ü.-t (440/900. sz.) a Cur. máj. 29. hh. — Derecske dr. L. I. Csutorás b. ü. érk, 3,275/900. sz. a. előa. Garam, a Cur. ápr. 24. vu. — Gálszécs F. I, Laban — Koleszár ü.-t (818/900. sz.) a Cur. máj. 25. msem. — Nagyszalonta H. K. Gyenge -• Born nem érk. — Pécs dr. M. 1. dr. Ludwig — Koszt érk. 3,122/900. sz. a. előa. Kovács Antal, n. e. — Sopron H. Zs. özv. Kunkányi (?) — Zábrék ü. nem érk. — Sopron dr. K. Lakits — Lakits ü.-t a Cur. máj. 23. hh. — Sopron dr. K. I. Haupt — Pöttschacher érk. 2,410/900. sz. a. előa. Bene, n. e. - A többi öt ügyről a föntebbiétiez hasonló bővebb adatokat kérünk. — Técsö E. J. Fényes — Baló ü.-t a Cur. máj. 29. hh. (629/900. sz.) — TemesKubin dr. A. H. Lehmann — Lehmann nem érk. - Vág-Ujhely dr. K. M. Sonnenfeld — Vág-ujhelyi népb. (353/900. sz.) ügyben a Cur. máj. 23. rendelvényt adott ki. Közjegyzöhelyettes kerestetik augusztus elsejére. Nyugalmazott biró előnyben részesül. Cim a kiadóhivatalban. 3—2 10 évig egy helyen működött, a hagyatéki tárgyalásokat önállóan vezetni képes s önálló fogalmazási képességgel biró fiatal közjegyzői segéd állást keres. Cim a kiadóhivatalban. 2—1 Ajánlkozás. A kir. közjegyzői összes teendők, de különösen a hagyatéki ügyek intézésében teljesen szakképzett, nagy munka képességű, magyar s tót nyelven biró okleveles jegyző közjegyzői segédi minőségben alkalmazást keres. — Állását 1 3 hónapon belül elfoglalhatja ; bizonyítványai kitűnőek. Malisza Ignác Zentán. . Dr. RÉVAI LAJOS lakik V., Kálmán-utca 16. Dr. STILLER MÓR lakik V., Rudolf-rakpart 3