A Jog, 1900 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1900 / 18. szám - Tervezet a tisztességtelen eljárásnak a kereskedelemben való megakadályozására vonatkozó intézkedésekre nézve. [2. r.]
JOGESETEK TARA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a «Jog» 18. számához. Budapest, 1900. május hó 6. Köztörvényi ügyekben. Az ügyvédi dijak és költségek váltóperbó! és ezzel kapcsolatos végrehajtási eljárásból merülvén fel, az azok megítélése illetőleg megállapítása iránt indított kereset a váltóeljárási rendelet 3. §. 5-ik pontja értelmében váltóeljárásra és pedig ugyanazon rei delet 9. §. szerint annak a váltóbiróságnak hatásköréhez tartozik, melynél az ügy, a melyből azok felmerültek, folyamatban volt. Az a körülmény, hogy az ügyvédi dijak és költségek tekintetében kötelezett fél személyében a kötelezett fél tartozásának átvállalása folytán változás áll be, a váltóbirósag tárgyi illetékességére mi befolyással sem bir, ép ugy nem, mintha a követelésre jogosult fel személyében történt volna változás. Az újvidéki kir. törvényszék. (1899 okt. 9. 9,990. sz. a.) Dr. B. János ügyvéd felperesnek G. Lajos ellen 70 frt 97 kr. ügyvédi dij és költség iránti perében a következő végzést hozta: A kir. törvényszék mint váltóbiróság hatásköre meg nem állapittatik, a 8,368. sz. keresettel folyamatba tett eljárás megszüntettetik s a kereset első példánya felperesnek visszaadatik. stb. Indokok: Felperes keresetét arra alapítja, hogy alperes kötelezte magát azon 400 frtos váltóperben felmerült ügyvédi költségeknek megfizetésére, mely pert a felperes által képviselt K. Lázár, Sch. Júlia ellen folytatott. Alperes kifogást tett a kir. törvényszék mint váltóbiróság hatásköre ellen, mert a váltótörvény 3. §-ának 5. pontja csakis azon költségekre nézve állapítja meg a váltóbiróság mint perbíróság hatáskörét, melyek közvetlenül a váltóperből folynak. Kéri a hatáskör leszállítását s felperesnek a költségekben való marasztalását. Váltóeljárásra s a váltóbiróság mint ügybiróságnak hatáskörébe csak azok az ügyek tartoznak, melyeket a váltóügyekben követendő eljárás szabályozása tárgyában 1881. évi 2,851. sz. a. kibocsájtott ig. min. rendelet 3. §-a 1—7. pontjaiban felsorolt. Ezen ügyek az általános hatásköri szabályok alóli kivételeknek lévén tekintendők, az id. rendelet 3. §-a szorosan magyarázandó s más ügyek, mint a melyek abban felsorolva vannak, a váltóbiróság mint ügybiróság hatáskörébe nem utalhatók. A 3. §. 5. és 6. pontjainak szövegezéséből és a dolog természetéből kétségtelenül megállapítható, hogy az ügyvédi munkadijak és költségek megítélése és megállapítása csak akkor tartozik a váltóbiróság hatáskörébe, ha azok a váltóeljárásra tartozó ügyekből származnak; a 6. pont azonfelül a «fél» és az «ügyvéd> által beadandó kérvényekről szól. Következik ebből továbbá az, hogy a váltóeljárásra csak a megbízó fél és a megbízott ügyvéd között a költségek tekintetében felmerülhető perek tartozhatnak, de nem azok is, melyek harmadik személy ellen i,em a váltóeljárásból és perből kifolyóan, hanem más jogalapon támasztatnak. Felperes a K. Lázár és Sch. Júlia között folyt 400 frtos váltóperben felmerült ügyvédi dijának megítélését alperes ellen nem az 1868. évi LIV. t.-c. 252. §. s az 1874: 34. t.-c. 54. és köv. §§-ai alapján, a megbízási viszonyból a fennállott munkabérszerződésijog alapján követeli, hanem azon az alapon, mert alperes ezeknek a költségeknek megfizetését magára vállalta. Ebből a kötelezettségvállalásból mint köztörvényi kötelemből a felek közt származott jogviszonynak s az ebből keletkező jogvitáknak eldöntése azonban nem a váltóbiróság, hanem a rendes kir. törvényi bíróság és pedig az összegre való tekintettel az illetékes kir. járásbíróság hatáskörébe tartozik, stb. A szegedi kir. Ítélőtábla. (1900 január 19. 5,502. sz. a.) az elsőbiróság végzése indokaiból helybenhagyatik. stb. A m. kir. Curia. (1900 ápril 3. 296. sz. a.) Mindkét alsóbb bíróság végzése megváltoztattatik, az eljárt első fokú bíróságnak váltóbirósági hatásköre a kereset tárgyává tett követelésre nézve megállapíttatik és az elsőfokú bíróság további szabályszerű eljárásra utasittatik. stb. Indokok: A keresethez Aj alatt csatolt költségjegyzékben felszámított ügyvédi dijak és költségek a felperes által képviselt K. Lázárnak, Sch. Júlia ellen 400 frt és járulékai iránt az eljárt kir. törvényszék előtt folyamatba tett vá tóperéből és ezzel kapcsolatos végrehajtási eljárásból merültek fel; az azok megítélése, illetőleg megállapítása iránt indított kereset tehát a váltóeljárási rendelet 3. §-ának 5. pontja értelmében váltóeljárásra és pedig ugyanazon rendelet 9. §. szerint annak a váltóbiróságnak hatásköréhez tartozik, melynél az ügy, a melyből azok felmerültek, folyamatba volt. Az a körülmény, hogy az ügyvédi dijak és költségek tekintetében kötelezett fél személyében a kötelezett fél tartozásának átvállalása folytán változás áll be, a váltóbiróság tárgyi illetékességére mi befolyással sem bir, ép ugy nem, mintha a követelésre jogosult fél személyében történt volna változás. Mindezeknél fogva az eljárt elsőfokú bíróság váltóbirósági hatásköre megállapítandó volt. stb. A házasság felbontása iránt indított kerest. a házasság megtámadására a törvényben megszabott elévülési időt nem szakítja meg. (A m. kir. Curia 1900 márc. 22. 1,550. sz. a.) A gondnokság alatt álló egyén részére a gondnok hozzájárulása nélkül kiszolgáltatott árucikkek árát a bíróság előtt követelni csak abban az esetben lehet, ha a kiszolgáltatott áruc ikkek a gondnokoltra nézve olyan nélkülözhetetlenek voltak, h ogy azokat a gondnoknak is szükségképen meg kellett volna a gondnokolt részére rendelni. (A m. kir. Curia 1900 márc. 21. 786. sz. a.) A házastársi életközösség visszaállítására megszabott határidő eltelte előtt beadott kereset, mint idő előtti, az elsőbíróság által visszaadandó, mert az a körülmény, hogy az életközösség visszaállítására alperesnek megszabott határidő a keresetre kitűzött tárgyalás napján már lejárt, a kereset beadásakor még be nem állott kereseti jogra nézve befolyással nem lehet. (A m. kir. Curia 1900 márc. 22. 5,728. sz. a.) Az uzsoráról és káros hitelügyletekről rendelkező i883. évi XXV. t.-c. 4. és 5. §-ai szerint büntető eljárás alá vonandók azok, a kik az idézett törvény hatálybalépése után, habár uzsorás követelésük korábbi időből származik is, 8°/o-nál magasabb kamatot érvényesítenek és e részben csak a jelzett törvény hatályba lépte előtt már jogérvényes ítélettel vagy birói egyezséggel megállapított követelések tekintetében tétetett kivétel. E törvényes rendelkezést egybevetve, az idézett törvény 21. §-ának azzal az intézkedésével, mely szerint a biró 8°/0-nál magasabb kamat biztosítása és behajtása végett végrehajtást el nem rendelhet s nem foganatosíthat: kizártnak kell tekinteni azt, hogy a többször idézett törvény hatályba lépte után a biróság 8°/„-nál magasabb kamat érvényesítése céljából jogsegélyt nyújtson. (A m. kir. Curia 1900 ápr. 4. 1,815. sz. a.) Az 1868. évi LIV. t -c. i7i. S-a értelmében, de a dolog természete szerint is valamely magánokirat kétségbevont valódiságát az tartozik bizonyítani, a ki az okiratra hivatkozott, vagyis a ki az okiratból jogokat származtat, a miből folyik, hogy a ki egy okirat alapján tulajdonjogot szerzett, tartozik annak valódiságát bizonyítani. — Az a körülmény, miszerint a büntető biróság a fenforgó körülményeket büntetőjogi szempontból miként mérlegelte, a polgári bíróságot nem akadályozza abban, hogy ugyanazokat a ténykörülményeket polgári uton a megtámadott okirat valótlanságának megállapítása szempontjából vizsgálat tárgyává tegye. (A m. kir. Curia 1900 márc. 21. 5,274. sz. 3..J Kereskedelmi, csöd- és váltó-ügyekben. A vasúti fuvardijvisszatérités jogi természete. A fuvardijvisszatéritést csak azokban az esetekben lehet követelni, a melyekre az a szerződés szerint ki van terjesztve és a jelen esetben az A. B. és C. a. szerződések szerint a szállítandó árumennyiség legkisebb mérve mindegyik viszonylatra külön volt megállapítva és a szerződésekben nincs oly intézkedés, mely szerint az egyik viszonylatban szállított netáni felesleg a másik viszonylatban netán mutatkozó hiány pótlásaként volna számitható. A dij visszatérítés megadásának egyik célja, ha az csak bizonyos viszonylatra nézve adatik meg, az intézmény természetéből folyólag az, hogy a szállítás a meghatározott irányban fokoztassék és miután a felek az A. B. és C. a. egyezményekben nem kötötték ki azt, hogy az egyik viszonylatban elért felesleg a másik viszonylatban számításba vétessék, ennélfogva az A. B. és C. a. céljának azt kell tekinteni, hogy mind a két viszonylatban csak akkor adatik díjvisszatérítés, ha az elszállított mennyiség mindegyik viszonylatban az illető viszonylatra megállapított legkisebb mértéket eléri. A díjvisszatérítés intézményének jogi természete s az A. és C. a. szerződések tartalma az, hogy díjvisszatérítés csupán abban az esetben adatik, ha a kikötött legkisebb mennyiség szállíttatott, mig az azon bármi csekély mennyiséggel alul maradó szállítás esetén külön kikötés nélkül a rendes szállítási dijak fizetendők, tehát díjvisszatérítés részben sem követelhető. Nem volt elfogadható felperesnek az az előadása, hogv a eljes 9,790 tonna árumennyiség szállítását a Szerbiában az 1888