A Jog, 1900 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1900 / 16. szám - A magánjogi csalásnak egy neme

128 A JOG ic) Hát a birói átadó végzésre s ennek a telekkönyvi hatósághoz való áttételére miért kellessen 3U napig várni, illetőleg addig, mig az adóhivatal az örökösödési illetéket kiszabja? Mi ennek a célja, ha nem ismét huza-vona s a gyors ügymenet megakadályozása? Azt állítják s a törvény is azt mondja, hogy a kincstár érdekeit biztosítani kell s erre való ez a törvényes intézkedés, pedig biz ez ismét csak irka-firka, mert köztudomású dolog, hogy az államkincstár legfőbb jövedelmét képező adók is, ha kellő időben ki nem fizettetnek, csak évek hosszú sora után lesznek az adós ingatlan vagyonára bekebelezve, — azt is tudjuk, hogy csere, adásvevési szerződések a kincstári illeték előzetes vagy egyidejű bekebelezése vagy kifizetése nélkül is telekkönyvileg bekebeleztetnek; igen, mert az illetékért a szerződő felek egyetemleg felelősek. Miért ne lehetne ezt a hagyatéki ügyekben is alkalmazni ? A birói átadó végzést miért ne küldhetné át a járásbíróság egyidejűleg az adóhivatalhoz is, a telekkönyvi hatósághoz is? hisz az örökösödési illetékért örökrésze erejéig ugy is felelős mindegyik örökös, tehát az illeték a kincstár javára minden körülmények közt biztosítva van. És ha már az adóhivatal kézhez kapta a járásbíróságtól az illetékezéshez szükséges adatokat: ám végezze ő aztán tovább a maga dolgát az örökösödési illeték behajtása s telekkönyvi biztosítása végett s ne használja fel a járásbíróságot közvetítő postának arra nézve, hogy az örökösökkel ez is közölje a kiszabott illeték összegét, főleg azért sem, mert a fizetési meghagyást az adóhivatal is közli az örökösökkel, a felek tehát az örökösödési illeték összegéről kétszer értesittetnek; mi ennek a célja, ha nem az ügymenet gyorsításának szándékos megakasztása ? Annyi bizonyos, már az eddigi előadottak nyomán is, hogy nyakig úszunk a haszon és értelem nélküli munkában s ennek szükségképeni következményeként a — hátralékokban; nem csoda aztán, hogy még a legpgyszerübb paraszthagyatékot se lehet egy év alatt végképen lebonyolítani. Szerintem közkormányzatunk miseriáin csak ugy lehet segíteni, ha az eljárás az egész vonalon egyszerüsittetik s ha igyekszünk megszabadulni a sok — irka-firkától. Nótárius Regius. Vegyesek. A m. kir. Curia ügyforgalma s tevékenységének áttekintése az 1900. év első negyedében. I. Beérkezett: polgári ügy 4,406 váltó-ü. 639, úrbéri 63, felülvizsg. sommás 288, büntető 7,291, fegyelmi 271, felszólalási orsz. gyül. képv. választási kérdésben 214. Összesen 13,172. II. Elintéztetett: polgári 2,177, váltó 366, úrbéri 29, felülvizsg. sommás 209. büntető 3,874, fegyelmi 199, felszólalási 214. Összesen: 7,068. III. Hátralék: polgári 2,229, v .ltó 273, úrbéri 34, felülvizsg. sommás 79, büntető 3,417, fegyelmi 72. Összesen 6,104. IV Ósszehasonlitva a mult év ugyanazon időszakával, hátralék-különbözet 1900. március 31 én: polgári: + 70, váltó -|- 149, úrbéri + 9, felülvizsg. sommás — 86, büntető — 374, fegyelmi — 87. Összesen: — 319. A budapesti kir. Ítélőtábla ügyforgalmának áttekintése az 1900. év első negyedében. 1. Elintézésre várt: polgári ügy 6,302, büntető ö,517, összesen 11,819. II. Elintéztetett: polgári 3,683, büntető 4,001, összesen: 7,684. III. Elintézetlen maradt: polgári 2,619 (ebből 989 váltóhátralék), büntető 1,516, összesen: 4,135. Közigazgatási hatósági közeg ellen elkövetett sértés elbírálása a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. (A m. kir. ministertanácsnak 1900. évi február 16-án hozott határozata 1 A m. kir. ministerium a S. Dávid és neje szül. M. Amália n—j lakosok ellen hivatalos eljárásban levő hatósági közegnek megsértése miatt folyamatba tett ügyben az a —i kir. járásbíróság és az ugyanottani tőszolgabiró között felmerült hatásköri összeütközési esetet megvizsgálván, következőleg határozott : Ebben az ügyben az eljárás a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. Indokok: A tett feljelentés szerint H. István n—i községi biró 1899 november 10-én megjelent S. Dávid és neje korcsmárosoknál, hogy tőlük az 1899. évi november 1-én esedékessé vált ilalmérési illetéket beszedje. Ezek azonban a helyett, hogy a követelt összeget megfizették volna, őt megtámadták, apját, anyját szidalmazták s «coki, mars ki» kifejezéssel illették. Az a—1—i járás föszolgabirája az ügyet hatáskörébe nem tartozónak jelentette ki, mert a «coki, mars ki» kifejezés meggyalázó s mint ilyen becsületsértést képez, melynek elbírálása a kir. járásbíróság hatáskörébe tartozik. — Az a—1—i kir. járásbíróság az ügyet hatásköréből szintén elutasította, mert a személy ellen elkövetett sértés a hatósági közeg ellen elkövetett sértéstől el nem választható, s mert a becsületsértés üldözhetéséhez szükséges magánvád a jelen esetben elő nem terjesztetett. Az ekként támadt hatásköri összeütközési esetet a ministerium megvizsgálván, az eljárásra a közigazgatási hatóság hatáskörét tartotta megállapitandónak, mert a kérdéses goromba és illetlen kifejezés sértő ugyan, de nem oly természetű, hogy azt, a ki ellen használtatott, emberi méltóságában lealacsonyítsa s ez által meggyalázza, nem alkalmas tehát a kir. járásbíróság hatáskörébe utalt becsületsértés tényálladékának megállapítására. A kérdéses sértő kifejezés, tekintettel arra, hogy hivatalos eljárásban levő hatósági közeg ellen használtatott, csak a K. B. T. K. 46. §-ábafi körülírt hatóság elleni kihágás tényálladékát állapítja meg, ennek elbírálása pedig a jelen esetben — közigazgatási hatósági közeg e'len elkövetett sértésről lévén szó — az 1897. évi XXXIV. t.-c. 19. if-ának 2. pontja által a közigazgatási hatóság hatáskörébe van utalva. (829/1900. B. M. kih. sz.) Ha a büntetendő cselekmények végleges minősítése kétséges: az érdemleges határozatra az a hatóság hivatott, mely szélesebb hatáskörénél fogva a kérdéses büntetendő cselekmény-k mindegyike felett itélkezhetik. (A m. kir. ministertanácsnak 1900. évi február 16-án hozott határozata.) A m. kir. ministerium a D. István és Sz. József k—i lakolok ellen nyilvános verekedés miatt folyamatba tett ügyben, az a- i kir. járásbíróság és az ugyanottani járás föszolgabirája között felmerült hatásköri összeütközési esetet megvizsgálván, következően végzett: Ebben az ügyben az eljárás a kir. bíróság hatáskörébe tartozik. In d okok : A feljelentés szerint D. István és Sz. József k—i majori cselédek 1899. évi augusztus hó 20-án, a k—i bucsu alkalmával, B. Károly 1 —i lakost tánc közben megtámadták és miután egyikök arcul ütötte, a másik egy zsebkendőbe takart 5 kilós sulylyal fejbevágta. Ez utóbbi bántalmazás folytán a sértett arcát a vér nyomban elborította. Ezt a vádat az 1899. évi szeptember 6 án az a—1—i járás föszolgabirája előtt megtartott tárgyalás alkalmával kihallgatott tanuk vallomásai támogatták, és minthogy a sértett terheltek megbüntetését kívánta, a főszolgabíró az iratokat a fenforogni látszó becsületsértés illetékes elbírálása végett az a—1—i kir. járásbírósághoz tette át. Ez utóbbi azonban a feljelentett tényállásban a K. B. T. K. 75. §-ban meghatározott közrend elleni kihágás ismérveit észlelvén, az iratokat a közigazgatási hatósághoz visszaküldte. A feljelentett cselekmények aB. T. K. 261 §-ban meghatározott becsületsértés és a B. T. K. 301. §-ában meghatározott testi sértés ismérveit feltüntetni látszanak, és a K. B. T. K. 75. §-ában körülirt közrend elleni kihágás tényálladéka már azért is kizártnak tekintendő, mert a bántalmazás nem volt kölcsönös. Minthogy pedig mindkét rendbeli vétség elbírálását az 1897. évi XXXIV. t.-c. 17. és 18. §-a a királyi bíróságok hatáskörébe utalja: ez utóbbinak hatáskörét annál inkább kellett megállapítani, mert ha a cselekmények végleges minősítése kétséges, az érdemleges határozat meghozatalára az a hatóság hivatott, mely szélesebb hatáskörénél fogva a szóban forgó büntetendő cselekmények mindegyike fölött itélkezhetik. (831/1900. B. M. kih. sz.) A szövetkezetek. Ezen cimen dr. Ag o s t o n Péter, veszprémi kir. trvszéki jegyző; könyvet r, mely a kereskedelmi törvény és az 1898. évi 23. t.-c. rendszeres földolgozását fogja tartalmazni. A mü 13—14 ívnyi terjedelemmel május hó első felében hagyja el a sajtót. Előfizetési ára 3 korona, bolti ára magasabb lesz. Megjelenik Buzárovits Gusztáv könyvkiadóhivatalában, Esztergomban. Birói egyezség felülvizsgálati tanács előtt. Ez évi március hó 13-án a marosvásárhelyi kir. Ítélőtábla felülvizsgálati tanácsa előtt, miután az elnök a tárgyalást megnyitotta, de mielőtt az előadó ur az ügy előadásához hozzá fogott volna, peres felek azon kérést terjesztették elő, hogy miután egyezségben állapodtak meg, engedtessék meg ezen egyezségnek jegyzőkönyvbe való foglalása. A kérés mindenesetre rendkívüli volt, mert tudomásom szerint felülvizsgálati bíróság előtt eddig egyezség nem köttetett. A törvény ily birói egyezség felvételét nem tiltja, és így ennek csak az állhatott volna útjában, hogy a vizsgálati tanács előtt tulajdonképeni tárgyalás nincsen; a som. elj. törv. 196. §-a szerint a kérelmek meg nem változtathatók és felébb nem emelhetők, végül, hogy felek a felülvizsgálati tanács által felvett jegyzőkönyvet alá nem irják. A tábla felülvizsgálati tanácsa beható tanácskozás után a birói egyezségnek jegyzőkönyvre vitelét megengedte és a felek aláírásának hiányát azzal pótolta, hogy az egyezséget Ítélet joghatályával ruházta fel. Curiai és táblai értesítések Apatin dr. G L. Pollmann b. ü. előa. Mezei, a Cur. márc. 22 rmv. - Békés. J. K. A 272/900. sz. ü. a Cur. ápr. 18. hh. - Csongrád Sz F. Bolyák b. ü. érk. 8,158/99. sz. a. előa. Losonczy, a Curia márc 13. hh. — Csurgó dr. H. K. A 4,327/99. sz. p. ü. a Cur. ápr. 18. hh. — Dárda B. K. A 8,947/99. sz. ü. a Cur. márc. 15. rmv. előa. Garam. — Debreczen K. I. A 3,448/99. sz. ü. a Cur. ápr. 18. hh. Hódságh dr. L F. Petipar b. ü. érk. 3,637/900. sz. a. előa. Losonczy, n. e. — Kassa dr. B. K. A 6,060/99. sz. ü. a Cur. márc. 22. rmv. előa. Válkay. — Mosón dr. H. K. Á 6,762/99. sz. ü. a Cur. ápr. 18. hh. — N.-Bánya dr. W. I Chelard — Mesterházy érk. 4,207/99. sz. a. a Cur. okt. 18. rhh. — Simay — Riedl nem érk. — Sz. Fejérvár P. G. A 7,860/99. sz. ü. a Cur. márc. 25. hh. előa. Hieronymi. — Técsö E. I. Fényes — Baló érk. (129/900. sz. a. e. Istvánfy, n. e. — Versecz dr. P. M. Zgerdia - Gerbony érk. 205/900. sz. a. előa. Pásztélyi, n. e. Közjegyzői irodámba egy a hagyatéki ügyek önállló ellátására képességgel biró s a tót és német nyelvben jártas közjegyzői jelöltet keresek. Az állás már a jövő hó elejével elfoglalható. Dr. Richter Richárd, kir. közjegyző Bazinban. 3 1 Irodavezetőül keres ügyvédet, vagy nagyobb gyakorlattal biró Dr-juris ügyvédjelöltet, ki a német nyelvet is teljesen érti, nagyobb fővárosi iroda. Cim a kiadóhivatalban. PALLAS IMlVÍMírÍKSiSA,, NYOMDÁJA RDDAVUTI1