A Jog, 1900 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1900 / 1. szám - A fokozatos illeték alá tartozó jogügyletek után kiszabandó illeték alapjául veendő értékről

A JOG 5 pénztárnak hivatalból képviselője s annak érdekében pereket indíthat s az ezzel járó törvényes lépéseket megteheti.8) Hogy a tiszti ügyész az árvaszék megbízásából perelhetöségi joggal bír, azt birói gyakorlatunk is nemcsak elfogadja, de bővíti s kiterjeszti. E szerint a kiskorúak vagy gondnokoltak és az árvapénztárak képviseletét illetőleg az azok érdekébeni perelhetőségi jogosultságot az illetékes gyámhatóság meghatalmazása állapítja meg.9) Továbbá a birói gyakorlat szerint a gyámhatóság az 1877. évi XX. t.-c. 263. §-a rendeltetésénél fogva nem csak jogositva, de kötelezve is van a gyámhatóság alatt álló gyámoltak anyagi érdekeinek megóvásáról gondoskodni; ezen gondoskodás szükséges kifolyásának tekinthető tehát az, hogy a kezelése alá került kereseti követelésnek per utján leendő behajtására tiszti ügyészét mint e végből kirendelt gondnokot utasította, ezen megbízás alapján fellépett tiszti ügyésznek perelhetési jogosultsága tehát, az idézett törvény 179. §. utolsó bekezdése alapján kétségbe nem vonható. Azon szabálytalanság, hogy a tiszti ügyész a keresetet helytelenül az árvaszék nevében nyújtotta be, a perhez eredetben csatolt árvaszéki végzés alapján az igazi tényállásnak megfelelőleg helyesbíthető.10) A törvényhatóság ügyésze az árvaszéket a törvény alapján képviseli s ha e képviselet ellen kifogás nem tétetik, a képviseleti hiány esete fenn nem forog s igy az 1881 : LIX. t.-c. 59. § k) pontja nem alkalmazható.11) Hasonlóképen ha az árvaszék elnöke által szabályszerűen idéztetvén perbe és a tiszti ügyész által törvényesen képviseltetvén, nem forog fenn törvényes ok arra. hogy az eljárás hivatalból megsemmissittessék.33) A tiszti ügyésznek az árvaszéki megbízásból a perbe való beavatkozása még azon szabálytalanságot is megszünteti, ha a kiskorú nem törvényes képviselője által idéztetett perbe, mert az a szabálytalanság, hogy a kiskorú nem törvényes képviselője személyében idéztetett perbe, nem lényeges olyan esetben, a mikor a hiba utólag helyrehozatott az által, hogy az első tárgyaláson már a kiskorú képviseletére kirendelt ügyész megielent. Az árvaszék által kirendelt tiszti ügyészt az, hogy ellene fegyelmi eljárás rendeltetett el, ha állásától felfüggesztve nem volt, a képviseleti jogtól meg nem foszthatja.18) A tiszti ügyész felebbezési joggal bir bíróság előtt folyó ügyekben s a kiskornak s gondnokoltak peres ügyeiben a gyámhatóság megbízásával ellátott tiszti ügyész felebbezési oga és kötelezettsége az 1877. XX: t. c. 263. és 278. §-ain alapszik.14) A gyámi törvény alapján az árvaszék utasítása folytán, a tiszti ügyész tartozik a számadást be nem nyújtó gyám vagy gondnok ellen a felhívási pert megind'tani (124. §.) Ugyancsak árvaszéki megbízás folytán megindítja a gondnokság alá helyezési eljárást a gy. t. 28. § b) és c) pontjai esetében, midőn valakire nézve oly körülmények merülnek fel, melyek folytán teljes elszegényedéstől s ennélfogva attól lehet tartani, hogy az illetékes község a tartás által való megterheltetésének leend kitéve. (1885. évi VI. t.-c. 4. §.) A gyámsági törvény 28. §. a) pontja esetében (elmebetegek, siketnémák és magukat jelekkel megértetni nem tudóknál), a gondnokság alá helyezési eljárást az árvaszéki ügyész jogositva van kérelmezni. Továbbá az árvaszék rer.delete folytán az árvaszéki ügyész köteles a kiskorúság meghosszabbítása iránt, ugy a kiskorúság meghosszabbításának megszüntetése iránt a törvényes lépéseket megtenni.15) 8) Somogy vármegye árvaszéki szabályrendelete szerint: az összesített árvatár, mint jelzálogos hitelező képviseletére, végrehajtási, arány megáJlapitási, vételár felosztási vagy birtok bejegyzési tárgyalásoknál, a rendes tiszti fő- és alügyész külön felhatalmazás nélkül és hivatalból fel van jogositva, mégis amennyiben az idézés nem közvetlenül a tiszti ügyészséghez, hanem az árvaszékhez küldetnék, az soron kivül a tiszti ügyészségnek kiadatik. Fejér vármegye árvaszéki szabályrendelete szerint: a központi árvapénztárnak minden bíróság és hatóság előtti képviselésére külön felhatalmazvány kiállítása nélkül is fel van jogositva, az azokat illető pénzek és pénzértékek az árvapénztárak mint jelzálogos hitelezők részére végrehajtási és vételár felosztási eljárás folytán kiutalványozott összegek felvételére és nyugtázására nézve pedig csak ujabb árvaszéki megbízás folytán jogosult. »j Márkus D. Fels. bir. elvi hat. II 2,126. sz. a. »°; Márkus D. Fels. bir. elv. hat. II. k. 2,124. sz. ") Márkus D. Fels. bir. elv. hat. I . k. 3,125. sz. a. ") Márkus D. Fels.^bir. elv. hat. II. k. 2,122. sz. a. A curia ezen határozata azonban egyöntetű eljárást nem idézett elő a curiánál, mert később oly határozatot is hozott, hogy az árvaszék n«m perelhető, hanem azon hatóság, melynek az árvaszék kiegészítő részét képezi. " F a b i n y Ferenc a m. kir. curia felülvizsgálati tanácsa által hozott határozatoknak gyűjteménye III. k. 629. sz. 381. 1. 14 Márkus D. Fch. bir1 elv hat. II. k. 2,118. sz. a. 15 Igazságügyminister 3.263/81.vszámu rendelete 3. 18. 29. §-ai. Az ügyész ezen eseteken kivül még egyéb esetekben is kirendelhető ügygondnokul is peres és perenkivüli ügyekben, a gyámoltak s gondnokoltak érdekei védésére. Az árvaszék megbízásából az ügyész köteles az esetben, ha az árvaszék végrehajtást elrendelő határozata jogerőre emelkedett, a végrehajtásnak az ingatlanokra leendő vezetése iránt a bíróságnál a kérvényt beadni.16) Midőn az árvaszéknek az 1894. évi XXXI. t.-c. 9. §-a alapján azt kell megállapítani, hogy a kiskorú házasságához beleegyezésre jogosult szülő testi vagy elmebeli fogyatkozása avagy távollét által tartósan gátolva van s ez iránt az árvaszék az ügy állás felderítése után határoz, végzését az érdekelteknek és a tiszti ügyésznek, mint egyidejűleg kirendelendő ügygondnoknak kézbesiti, mely végzés ellen felebbezhet.171 A házassági törvény alapján (1894. évi XXXI. t.-c. öli. §.) ha a házasság ezen törvény 8. §-a ellenére köttetett meg, a gyámhatóság a házasságot megtámadhatja s megtámadási jogát az ügyész által gyakorolja.18) Az ügyész nemcsak magán érdeket s jogokat véd, hanem működési köre a közérdek oltalmazására is kiterjed. A gondnokság alá helyezés az 1877. évi XX. t.-c. 28, §. a) pontja esetében az államnak, mint legfőbb gondnoki hatóságnak, hivatásánál fogva és igy köztekintetből történik s az egész e körüli eljárás a közérdek megóvásának jellegével bir, az árvaszéki ügyész tehát azon esetben, midőn a nagykorú elmebeteg gondnokság alá helyezése iránt keresetet indít, de valamint akkor is, midőn a gondnokság alá helyezés és kiskorúság megszüntetése kérdésében eljár, a közérdeket képviseli s hivatalos minőségben jár el.19) Törvényes rendelkezés szerint az ügyész mint a jog s a kiskorúak és gondnokoltak érdekeinek hivatalból kirendelt védője szerepel az atyai hatalom megszüntetésének feloldása, ugy a gondnokság megszüntetése iránti eljárásban ;mindkét esetben a kereset az ügyész ellen intézendő. Továbbá a kiskorúság meg hosszabbítása ugy a meghosszabbítás megszüntetése ránti eljárásban, valamint a gondnokság alá helyezési eljárásban, ha ezen eljárásokat nem ő indította meg, a tárgyalásokra hivatalból idézendő meg s mint a kiskorúak s gondnokoltak érdekeinek hivatalból elismert őre tartozik azok érdekeit s jogait még azokkal szemben is megvédeni s érvényesíteni.20) A fokozatos illeték alá tartozó jogügyletek után kiszabandó illeték alapjául veendő értékről. Irta : dr. DÉNES ISTVÁN p. ü. fogalmazó. Az 1881 : XXVI. t.-c. 29. §-a alapján kiadott hivatalos összeállítás *) 2. §-a szerint az illetéki díjjegyzék (Tariffa) határozza meg, hogy mely tárgyaktól és minő mérvben rovandó le, illetve fizetendő a bélyeg- és jogilleték; a 3. §. pedig megállapítja, hogy ezen lerovás illetve fizetség vagy állandó összegben, vagy a tárgy értékéhez képest értékfokozat szerint vagy bizonyos százalék szerint bélyegjegyeknek az okiratra való ragasztása által, illetve készpénzben történik. A 4. §. 2-ik pontja hivatkozással az 1. §. 3. pontjára azt rendeli, hogy mindazon esetekben, midőn a szolgáltatás és viszontszolgáltatás megbecsülhető és ennek pénzértéke az ügyleti okiratban ki van téve vagy más okiratokra, számadásokra és könyvekre való hivatkozással ki van fejezve, a szolgáltatás és viszontszolgáltatás kitett értéke után számított értékfokozat szerinti illeték, — a mennyiben az 25 frtot meg nem halad: bélyegjegyekben, ha pedig 25 frtot meghalad, akár bélyegjegyekben akár az okiratnak az illetékkiszabásra illetékes hivatalnál való bemutatása mellett készpénzben rovandó le; az 5. §. 2-ik pontja végül — eltekintve az ill. szabályok 1. §. A) 5. poncában jelzett esetektől2) és az 1887 : XLV. t.-c. 13. §-ának 16) Közigazgatási elvi hat. egyet, gyűjteménye II. k. 55—56. lap. ") Belügyminister 1898. évi december 24-én kelt 106,442,'VII. számú rendelete. '») Belügyminister 1896. évi 2ti.6<i2«f»zámu rendelete. ">) Belügyminister 1879. évi 51,836. számú rendelete. ,0. Igazságügyminister 1881. évi 3,263. szá mu rendelete 7, 18, 19, 22, 32, 35. és 44. §§-ai. Értendő ez alatt az «A bélyeg és illetékek iránti törvények és szabályok hivatalos összeállítása. Gróf Szapáry Gyula m. kir. pénzügyminister rendeletére az 1881. évi XXVI. t.-c. 29. §-a alapján» cimü 1885-ben megjelent és a m. kir. pénzügyministerium által kiadott mü, mely törvény erejével bir. A későbbiekben erről szólva, röviden csak ill. szabályoknak nevezem. 2) «Mindazon ügyletek, melyektől, akár állíttatik ki róla okirat, akár nem, a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok, társulatok, intézetek és egyesületek a bélvegilletéket készpénzben fizetni tartoznak (ill. dijj. 59., 64., 86., 89., lül tétel.)