A Jog, 1900 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1900 / 1. szám - A tiszti ügyész gyámhatósági teendői

4 A J se k ben. valamint jogügyletek kötésénél határozat hozatal előtt meghallgatandó és nyilatkozatát, ha az árvaszék ülésén jelen van. jegyzőkönyvbe adhatja vagy írásban köteles benyújtani. A törvények és szabályrendeletek megtartása felett őrködni tartozván, általa az árvaszék minden érdemleges határozata felebbezhető, mi végből vele a határozatok rövid uton közlendők. Köteles a tiszti ügyész az árvaszék megbizása.folytán örökösödési tárgyalásokon részt venni, továbbá a gyámhatóság érdekeinek védelmére, valamint egyes esetekben az árvaszék felhatalmazása folytán a kiskorú vagy gondnokolt nevében a bíróságnál lépéseket tenni. (Gy. t. 179. §.) Az ügyész tevékenységi köre tehát a gyámsági ügyekben három irányban nyilvánul : a) jogi s peres kérdésekben, valamint jogügyletek létesítésénél véleményt ad ; b) a törvények, szabályrendeletek megtartása felett őrködik s azok megsértése esetén jogvédelemmel él; c) a gyámhatóság törvényes jogait s érdekeit ugy a gyámoltak s gondnokoltak jogait s érdekeit hatóságok előtt árvaszéki megbízásból védelmezi. A jogi és peres kérdésekben, valamint jogügyletek megkötésénél az ügyész véleménye meghallgatandó lévén, véleményét az árvaszék felszólítására vagy írásban adja be vagy az árvaszék tanácsülésén résztvevén, élőszóval adja elő s ez esetben jegyzőkönyvbe veendő.2) A ügyész meghallgatását peres és jogi kérdésekben s jogügyletek megkötésénél, ugy számadásoknál, ha némely tételeire nézve jogi kérdések merülnek fel (275. §.) a törvény kötelezőleg mondja ugyan ki, mert azt rendeli, hogy ily ügyekben meghallgatandó, azonban, ha ez elmarad is, azért a gyámhatóság intézkedése jogérvenyes s annak jogerejüségének hatályára d vélemény elmaradása befolyással nincs. A belügyminister mint legfelsőbb gyámhatóság gyakorlatában minden jogi s peres kérdésben s jogügyletnél az ügyész véleményének meghallgatását kívánja.3) Vitás peres kérdések elbírálásánál a bírói gyakorlat szintén súlyt helyez a kártérítési felelősség megállapításánál az ügyészi véleményre s annak hiányát oly mulasztásnak tekinti, mely felelősséggel jár, sőt a kártérítési felelősség megállapításánál egyik figyelembe veendő indokot képez s egy előfordult eset alkalmával, midőn a felelőséget az illető árvaszék ellen megállapítja, annál is inkább terhére rója a károsodást, mert a volt kiskorúak ingatlanainak szabadkézből való eladása gyámhatóságilag csakis a tiszti ügyésznek, a gyámi törvény 179. §-ában előirt meghallgatása után lett volna engedélyezhető.4) A hatósági szabályrendeletek nagyrésze a gyámpénztári kölcsönök kiadása körül lefolytatandó eljárásnál az ügyészi vélemény nyilvánítását kötelezőleg mondja ki, mely véleményes jelentéseiről az ügyész felelősséggel tartozik 6) Az ügyész egyik fontos tiszte lévén a törvények és szabályrendeletek megtartása felett való őrködés is, ezért általa az árvaszék minden érdemi határozata felebbezhető, mi végből 2) Pest-Pilis-Solt és Kiskun vármegye árvaszéke szabályrendelete 8. pontja szerint, az ügyész véleményét hivatalos jelentés alakjában adja be az árvaszék utasítására vagy rövid uton a beadványra jegyzi fel az előadó felszólítására vagy az ülésben szóval nyilvánítja. Szóbeli nyilatkozat jegyzőkönyvbe vételét csak akkor kívánhatja, ha véleménye a határozattal akár érdemié, akár az indokolásra nézve eltér. Somogy megye szabályrendelete hasonlóképpen intézkedik. (9. §) Fejér vármegye árvaszékénél a véleményt igénylő ügyek rövid uton előadói előterjesztési iven adatnak ki az ügyésznek, ki arra véleményét rávezeti s az iratok azzal az előadónak visszaadatnak. 3) Elrendelte a belügyminister az ügyész meghallgatását akkor is, midőn az atya a kiskorú anyai örökségét annak gondozására fordította s azért azon pénznek lefizetése alól magát felmenteni kérte. Belügyminister 1886. évi 9,447. számú határozata, (közigazgatási elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye II. k. 52 lap.) 4) A kiskorúak ingatlanainak eladása szabadkézből gyámhatóságiig csakis a tiszti ügyésznek az 1877. évi XX. t.-c. 178. §-ában előirt meghallgatása után és oly feltétel alatt engedélyezhető, hogy az ingatlanok telekkönyvi átruházása a jelzálogi tartozások kiegyenlitése, az erről szóló nyugta és törlési nyilatkozat bemutatása és a hátralékos vételárnak a gyámhatóságnál történt lefizetése után fog megtörténni (1877 : XX. t.-c. 267. §) ; ha a gyámhatóság ezen szabályok ellenére jár el, a gyámhátósági határozat hozatalában résztvett árvaszéki elnök és ülnökök az 1870. évi XL1I. t.-c. 73. §-a alapján az ebből eredő kárt a kiskorúaknak megtéríteni kötelesek. Nem menti fel őket ezen kártérítési kötelezettség alól az, hogy a kiskorúak gondnoka a határozat ellen felfolyamodással élhetett volna, mert a gyámhatóság a kiskorúak érdekeit hivatalból tartozik megóvni. (Curia. 1894. okt. 17. 1,724. sz. határozata. Döntvénytár uj folyam XL kötet 222—232. lap. 6) Fejér-vármegye árvapénztár kezelési szabályrendelete 49—65. §-ok. o o vele e határozatok közlendők, de nemcsak az árvaszéki határozatokat felebbezheti, hanem jogosult megfelebbezni a másodfokú hatóság: a közigazgatási bizottság határozatait is. De miután az árvaszék felhatalmazása folytán az ügyész köteles a kiskorúak s gondnokoltak érdekeiben a bíróságok előtt lépéseket tenni, igy örökösödési tárgyalásokban is részt venni, felmerül azon kérdés, hogy az ügyész árvaszéki felhívásra köteles-e a közigazgatási bizottság, mint másodfokú gyámhatóság határozatát, mely az árvaszéki végzést megváltoztatja, megfelebbezni, ha azt az árvaszék törvény- s szabályellenesnek s a kiskorú vagy gondnokoltra nézve károsnak tartja? Erre nézve a belügyminister a következő kijelentést tette : az ügyész az 1877 : XX. t.-c. 189. §-a második bekezdése szerint a törvények és szabályrendeletek megtartása fölött őrködni tartozván, általa az árvaszék minden érdemleges határozata felebbezhető, mi végből a határozatok rövid uton vele közlendők. Az ügyésznek a törvényben kijelölt ezen tiszténél fogva, nemcsak jogában, hanem kötelességében is áll az árvaszék által hozott és jogi meggyőződése szerint a fennálló törvény és a szabályrendeletek szempontjából kifogásolható határozatokat megfelebbezni. Ebbeli joga és kötelezettsége, habár a törvény nem emliti fel, a másodfokú gyámhatósági határozatokra nézve is áll, mi a törvényben kijelölt hivatásából önként folyik. A törvény tehát azt, hogy valamely első vagy másodfokú gyámhatósági határozat az ügyész által megfelebbeztessék, egyenesen az ő bírálatának, az ő jogi meggyőződésének engedi át. Az árvaszék ennélfogva az ügyészt felebbezések beadására nem utasíthatja. Az ügyész törvényes hivatásának természetével ellenkeznék az, hogy a saját jogi meggyőződése szerint törvényszerű határozatát utasítás folytán felebbezzen s szabálytalanná tenni igyekezzék azt, mit meggyőződése szerint helyesnek tart. Ellenkeznék továbbá a hatóságok között fennálló fokozattal is, hogy az árvaszék az általa hozott végzést megváltoztató fellettes gyámhatósági határozat elleni felebbezés beadására az ezzel élni nem akaró ügyészt kötelezhesse, mert ily kötelezés esetén a? ügyész a felebbezést jogi meggyőződése ellenére, csak fogalmazná az árvaszéki utasításhoz képest s a másodfokú határozat ellen tulajdonképpen nem az ügyész, hanem az árvaszék felebbezne. Jogában áll azonban az árvaszéknek figyelmeztetni az ügyészt, hogy a másodfokú gyámhatóságnak törvényeilenesnek, vagy a gyámoltak és gondnokoltak, esetleg a gyámpénztár érdekeire nézve sérelmesnek vélt határozata ellen felebbezzen. E jogosultságot az árvaszéknek a gyámoltak és gondnokoltak, valamint a gyámpénztár érdekei fölötti törvényszerű felügyeleti tiszte adja meg. Előfordulhat, hogy a másodfokú gyámhatóságnak a fennebbi érdekekre nézve sérelmes, törvényellenes határozata ellen a tiszti ügyész nem felebbez s erre az árvaszék által kötelezhető nem lévén, a sérelem felebbezési uton nem orvosolható. Ily esetben azonban, amennyiben a másodfokú határozatnak nyilván törvényellenes intézkedése ellen a tiszti ügyésznek, törvényben körülirt tiszténél fogva kötelessége lett volna felebbezni, a másodfokú határozatból származó s az ügyész kötelességmulasztása folytán nem orvosolható hátrányért és károkért a tiszti ügyész fegyelmi uton vonható felelősségre.6) Felebbezési joggal bir az ügyész a törvényhatósági bizottság gyámhatósági ügyekben hozott határozatai ellen is, sőt ha a törvényhatósági bizottság ily határozatához a tiszti ügyész hozzájárult is, az alügyész, ki azon ügyben árvaszéki megbízásból eljár, jogosult azon határozatot megfelebbezni, ha a gyámhatóságra nézve károsnak vagy sérelmesnek tartja.7) A tiszti ügyész köteles eljárni az árvaszék megbízásából a gyámhatóság, ugy gyámoltak s gondnokoltak jogai s érdekei megvédésére bíróságok előtt, valamint más hatóságok előtt is. Kötelessége hagyatéki tárgyalásoknál a gyámoltakat. gondnokoltakat képviselni, szintén árvaszéki megbizás folytán. A gyámhatóság megbízásából a gyámolokat s gondnokoltakat peres ügyekben képviseli, azok nevében pert indít, rendszerint ugyanerre a gyám vagy gondnok van jogosítva, de az árvaszék jogosult az ügyészt megbízni a gyám vagy gondnok mellőzésével is (139. §.) ily perek indítására vagy ily perekben a gyámoltak s gondnokoltak képviseletével, sőt e tekintetben még az atyai hatalom jogköre is bizonyos esetekben megszorítható. A tiszti ügyész az árvaszék hatósága alá tartozó gyámcj Belügyminiszter 1896. évi III. 823. számú kijelentése. Hasonlóképen határozott a belügyminiszter 1892. évi 99,615 szám alatt (Közigazgatási elvi hat. gyűjteménye. II. k. 19. lap ) ') Belügyminiszter 1884. évi 31,261. számú határozata (Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye II. k. 62. lap.)