A Jog, 1900 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1900 / 1. szám - A tiszti ügyész gyámhatósági teendői
A J 3,200 k. fiz. és 1,000 k. lp. ; 3 segédhiv. igazgató (l : 2,000, 1 : 2,100. 1 : 2,200 k. fiz.. 800 k. lp. és 1 : 200 k. személyi pótlékkal). 8 irodatiszt (3: 2,000, 3 : 1,800, 2: 1,600 k. fiz. 700 k. lp.); 9 iroda segédtiszt (5: 1,400, 4; 1,200 kor. fiz., 000 k. lp., 2 : 200 k. lakp. pótl.); 3 ajtónálló (1 : 1,000, 1: 900, 1; 800 k. fiz., 240 k. lp. és 100 k. ruhailletm.); 1 kapus 1,000 k. fiz.; 2 nyomdász (1 : 900, 1 : 800 k. fiz., 240 k. lakp. és 100 k. ruhailletm.); 18 szolga (6: 800, 6:700, 6 : 600 k. fiz, 2 iO k. lakp. és 100 k. ruhailletm). Orvosi tanács tiszteletdijai 3.000 kor., jelenléti dijak: 14,810 kor.; dijnokok díjazása: 40.000 korona, jutalmak és segélyek 4,000 kor. Azért közöltük ezen adatokat olyan részletesen, hogy a ministerium alkalmazottai nagy részének valóban szégyenletes fizetését szemberivóan kitüntessük. Nem is beszélünk a szegény szolgaszemélyzetről, a mely egyenesen az éhenhalálra, vagy többé-kevésbbé kétes mellékkeresetre (az igazságszolgáltatásnak gyakran súlyos rovására, s van utalva, mert 300 frlból évenkint egy felnőtt egészséges ember Budapesten m^g nem élhet, 70 frtért pedig legfölebb a hajléktalanok menhelyében kap szállást ad majorem justitiae glóriám, de a főbb tisztviselők fizetése is oly gyarló, hogy valóságos point d'honneurjét kell hogy képezze igazságügyi kormányunkra nézve, ezen szégyenletes állapotok mielőbbi beszüntetése. A bélyeg és illetékjövedelemnek évről-évre fokozódó többletéből ezen fizetésemelés bőven kifutja, tisztviselőitől és biráitól pedig nem kívánhatja a magyar állam, hogy családjukkal együtt éhen haljanak, vagy pedig örökös coehbatusra legyenek kárhoztatva. És ha ezen küzdelem a létért már a kifelé is bizonyos kiváló állást, sőt nimbust igénylő központi igazgatásnál észlelhető, — mit szóljunk akkor a még jobban sinlődő alsóbbfoku birák és bírósági alkalmazottak anyagi helyzetéről és kétségbe ejtő existenciájukról ? Annyit és annyiszor irtunk már e tárgyról és mindig hiába, hogy elmegy a kedvünk ezen kinos ügyet újból szőnyegre hozni. Hogy a mindenkori igazságügyministereknek nem volna érzékük alárendeltjeik sanyarú helyzete iránt, azt egyszerűen nem hiszszük, mert ők mindannyian humánus gondolkodású és kezdetben szintén csak szerényen javadalmazott munkában felnőtt emberek. A nehézségek tehát tárcájukon kivül álló körülményekben keresendők. Ks épen ez az, a mit nem értünk. Mert önérzetes ministernek tárcáját kell kötnie az általa helyesnek elismert követelmény megvalósításához. Évről-évre óriási és folyton növekedő többlet mutatkozik a bélyeg és jogügyi illetékek bevételeiből; miért nem lesz ezen többlet egészben vagy részben a legsürgősebb fizetésemelésekre fordítva 1 Az nem lehet ok a megtagadásra, hogy akkor a többi tárcáknál is kellene fizetésemeléseket szervezni, — mert a jogszolgáltatás kiadásai csakis saját keresetéből fedeztetnek, más tárcán \k tehát ebbe sem.ni beleszólása és részesedési igénye nincsen. * * * A ministeri tanácsosi állások száma egygyel szaporodott, a mi a beérkező ügyek számának rohamos emelkedésében találja indokolását. Érkezett ugyanis beadvány : 1895: 63,287, 1896: 78,077, 1897 : 79,036, 1898: 83,898. Most tehát a ministeri tanácsosok száma 5 re rug. 1880-ban csak két ministeri tanácsosi állás volt rendszeresítve, az államtitkári állás pedig (természetesen az egyedül üdvözítő intercalare érdekében) nem volt betöltve. A mostani 8 osztálytanácsos helyett akkor 5; a 15 titkár helyett 8 volt működésben. A központi igazgatás rendes kiadásainak személyes járandóságai 551,204 koronára rúgnak (1899; 524,978; 1880: 313,460.) Ebből esik fizetések és lakpénzekre 486,394 (1889: 469,146; 1880: 311.080) kor. A dobgi kiadások összege: 103,734 (1899: 92.786, 1880: 108,166) kor.; ebből esik házbérre 51,000 kor; hivatali és irodai költségre 36,808 kor. (1899: 29,854, 1880: 29,640); fordítási költségre 4,000 kor. (1899 : 3,000, 1880: (3,000); ezen összeg fejében eszközöltetnek a magyar és osztrák bíróságok egymásközti érintkezésében szükséges íoiditások. Utiköltségt e és napidijakra 6,000 kor. ; igazságügyi orvosi I tanácsra és tvszéki orvosi vizsgára 2,926 kor. A rendkívüli kiadások közt átmeneti kiadás (?!) gyanánt szerepel a Budapesten igazságügyi szolgálatban alkalmazott nős vagy családos szolgák rendkívüli segélyezésére 26,090 kor. Quid hoc pro tanta siti? Az igazságügyministeriumnál van alkalmazva 22 szolga (de jure a nyomdászok is ide tartoznának, de azokat mellőztük); a Curián 26, a koronaügyészségnél : 5 ; a táblánál 15 ; a főügyészségnél : 2 ; a tvszékek és járásbíróságoknál: 115, az ügyészségeknél 5, a központi telekhivatalnál 4, — összesen tehát 294, a kik közül csaknem OG 3 mind nős és családos. Ha tehát a fenti összeget köztük egyenlő a ányban elosztjuk, jut egyre (26,090 : 294) = 92 korona. Nem kételkedünk benne, hogy ezen átmeneti tétel állán dósittatni és más tételek módjára évről-évre emeltetni fog. Mindamellett dicséretére válik Plósznak, hogy ő az ekő. a ki a szegény szolgák sorsán megkönyörült és érdekükben elődeinek annyiszor ismételt Ígéreteit beváltotta. Nem változtat ezen feltevésünkön azon körülmény sem, hogy ezen segélyösszeg eddigelé a pénzügyministerium rendkívüli kiadásai közt valamennyi bpesti polgári állami altiszt és szolga számára ^ együttesen volt előirányozva, míg most m i n d e n egyes tárcánál külön vétetett fel a költségvetésbe Mert az előbbi gyakorlat mellett a bpesti igazságügyi alkalmazottak javára jóformán semmi sem jutott, holott most ha nem is csurog, de legalább cseppeg valamicske a szolgák javára. De miért állt meg az igazságügyminister a fél uton és miért nem terjesztette ki ezen amúgy is tulgyéren cseppegő mannát a szolgáknál még sanyarúbb helyzetben lévő dijnokokra is? Összeszorul a szivünk, ha ezen mindenkitől kitagadott páriákra gondolunk a kik közül igen sokan egykor jobb napokat is láttak. Miért nem esik ezek javára is egy kis morzsa az igazságszolgáltatás teritett asztaláról ? Ezen kérdésünkre csak egy lehet a felelet: hogy jövőre ezekről is lesz gondoskodva! Es ezt Plósz úrtól a humanitás érdekében bizton elvárjuk. Mielőtt a központi igazgatástól bucsut vennénk, még azon kívánságunknak kell kifejezést adnunk, hogy a minister által, — a mint ezt kormányra lépése alkalmával nekünk kilátásba is helyezte, — egy magasabb rangú alkalmas szakközeg rendeltessék ki, a ki a szaksajtóval folytonos érintkezésben állva, azt a szükséges tudni- és közölni valók felől tájékozza és sok tekintetben a minister intencióit a sajtó utján előmozdítani segítse. (Folytatása következik.) Dr. Révai Lajos. A tiszti ügyész gyámhatósági teendtr. Irta: Dr. HATTYUFFY DEZSŐ árvaszéki elnök Székesfehérvárott. A tiszti ügyész, mint a gyámhatóságnak jogtanácsosa a gyámsági ügyek intézésébe részint vélemény adása által folyik be, részint jogvédelmével. A tiszti ügyész régi jogszolgáltatásunkból lett átvéve az ujabb eljárás keretébe, természetesen a mai viszonyokhoz s felfogáshoz alkalmazva, mert régi jogszolgáltatásunkban büntető ügyekben közvádlói teendőkkel is felruházva volt ; ezen kivül, mint a törvények őre mindazon kötelességek reá hárultak, melyekben a sértett jogot vagy törvényt védeni kellett. Bűnügyekben va'ó tevékenységét s kötelességeit ujabb törvényhozási intézkedések megszüntették, azonban a hatóságoknál továbbra is megmaradt a törvények őrének s oly hatósági közegnek, kinek kötelessége ügyelni arra, hogy a törvény, jog és igazság megtartva legyen s mihelyt sérelmet lát, hivatalos kötelessége a közérdek szempontjából is a sérelem orvoslása s megtorlása iránt eljárni.1) Ezen imént emiitett feladatokkal lett beillesztve a gyámhatóságok keretébe is s kötelességévé lett téve, hogy egyrészről a törvények s a törvényes szabályok megtartását ellenőrizze, továbbá másrészről a gyámoltak s gondnokoltak jogait s érdekeit védje, azok jogai megoltalmazására vagy érvényesítésére a törvényes szabályok szerint eljárjon. Hogy ezen feladatok teljesíthetők legyenek, szükséges miszei int minden árvaszék mellé ügyész legyen beosztva, miről a gyámügyi törvény külömben gondoskodik is, szabályozva röviden annak tevékenységi körét. A törvény rendelkezése első sorban megmondja, hogy az ügyészi teendőket az árvaszéknél kik teljesitik, másodsorban szabályozza kötelességeiket. Az idevonatkozó rendelkezése igy szól: a törvényhatóságok, illetőleg a rendezett tanácsú városokügyészei az árvaszéknek szintén tagjai, de döntő szavazattal nem birnak. Az ügyész minden jogi és peres kérdé') Az 1896 évi XXI. t.-c. 70. S-a következőképen körvonalozza az ügyész hatáskörét: A tiszti fő- (: illetőleg al vagy árvaszéki :) ügyész a törvényhatóság jogtanácsosa. Véleménye olyan ügyben, melynél a jogi szempont a elöntő, határozat hozatal előtt mindig meghallgatandó. Ore a törvényeknek, a törvény erejével biró szokásnak, a törvényhatóság szabályrendeleteinek az önkormányzatban és a közgyűléseken, mely tisztében a törvényhatóság bármely határozata ellen az illető miniszterhez a főispán utján felebbezéssel élhet. Képviseli a törvényhatóságot magánügyeiben. Megindítja a széksértési kereseteket s indítványozza a kiszabandó birság mennyiségét Eljár a megyei tisztviselők, segéd és kezelő személyzet, valamint a községi közegek elleni fegyelmi ügyekben stb. 1*