A Jog, 1900 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1900 / 1. szám - A huszadik század első igazságügyi költségvetése

2 A JOG minden ágazata azóta lényegesen javult, judicaturánk előre haladt, és hogy egészben véve az igazságszolgáltatás egész vonalán tűrhető állapotok constatálhatók. A részletekből ez még jobban fog kiderülni. Igazságügyünk mai — mindezek dacára még sok kívánni valót hagyó — stádiumában, csodálkozással és meglepetéssel kell vissza tekintenünk P a u 1 e r n e k 1880-iki költségvetésére. Ebben is az 1879-ikihez mérten 37,709 frtnyi többlethitel igényeltetik, de Pauler egyúttal kijelenti, hogy csak akkor fog költségelőirányzatának keretén belül maradhatni és a póthitelről lemondhatni, ha néki a törvényszékek, járásbíróságok és ügyészségek tételeinél a «virement» lesz megengedve. Mit jelent ez ? Csak annyit, hogy a 3°/0-os intercalare megtakarítása érdekében a megüresedett birói és ügyészi állások hosszú hónapokon át betöltetlenek maradtak. Es ez akkor történt, midőn Tisza Kálmán ministerelnök, uj sinecurák szervezése érdekében, az árvaszékeket a hagyatékbiróságoktól elkülönítette és evvel az országra 5—6 millió uj terhet rótt, mely az igazságügy érdekeire fordítva, nemcsak az árvaszéki intézményt ennek keretébe befoglalhatta, de mindkettőt lényegesen javította is volna. Ha az igazságügyminister akkor nem P a u 1 e r, hanem Szilágyi, akkor ezen 5—6 millió vagy kizárólag az igazságügy céljaira lesz fordítva vagy pedig hason összeg ennek céljaira is folyósítva. Eclatáns módon mutatja ezt az 1893- és 1894. évi budget, mely rohamosan több millióval emelkedik, mert Szilágyi kerül az igazságügy élére. A providentialis férfiú mindenkor elég erélylyel is fog birni a tárcája szükséges igényeinek érvényesítésére, a nélkül, hogy kénytelen volna a virementhez folyamodni, vagy ténta receptekkel nagyszabású megtakarításokat kezdeményezni. Az intercalare most sem szűnt meg egészben, most is a felsőbii óságok és főügyészségeknél 1°/0-ra, a törvényszékek, járásbíróságoknál pedig 2°/0 ra rug. De ennek dacára a bíróságoknál beállott üresedések nem tartanak hosszú ideig és a minister bizonyára inkább póthitelt fog igényelni, semhogy az intercalare-nak túlságos alkalmazásával az igazságügy érdekeit csorbítaná. Virement mellett sohasem ismerjük meg a reális igazságügyi viszonyokat ; tudjuk ugyan, hogy hány bírónak vagy ügyésznek kellene alkalmazásban állania, de sohase tudjuk meg azt, hogy hány áll t é n y 1 e g alkalmazásban. Az intercalare-nek e szerint a pályázati időn tul nem volna szabad terjednie, hacsak súlyos bajokat, restanciát és a jogkereső közönség nagy hátrányait ne vonja maga után. Az 1900. évi budget rendes kiadásai 35.983,454 (1899 : 33.388,282) koronát tesznek ki; ehhez járul nyugdijak 4) cimén 4.112 400 (1899: 3.874,000) és a tárcát terhelő kölcsönök cimén 706,986 (1899; 729,538) korona. A rendkívüli kiadások összege : a) az átmeneti kiadások 215,290 (1899: 166,000) b) beruházások 1.924,000 (1899: 1.984.000) kor. összesen tehát 2,139,290 (1899; 2.150,000) kor. és a kiadások főösszege 42.982,130 (1899; 40.141,820) kor. Evvel szemben áll az 1880. évi költségvetés 19.828,738 koronával. Ebből esik a rendes kiadásoknál: 4) Feltűnő a nyugdíjkiadások évről-évre való folytonos emelkedése. Láttuk fentebb, hogy ezen kiadások 1869-ben 371,000; 1870-ben 367,000; 1872-ben 455,000 frtra rúgtak; 1874-ben már 472,000, 1875-ben 505,000 frtra növekedtek ; 1882-ben 659,000, 1884-ben 694,000, 1885-ben 747,000, 1886-ban 779,000, 1887-ben 919,000 frt volt a nyugdíjkiadás. 1888-ban már meghaladja a milliót (1.070,000 fit); 1890: 1.254,431, 1891: 1.390,000 frt. Végül 1899: 3.874,000 korona (1.937,000 frt) és 1900: 4.112,400 korona (2.056,200 forint.) Érdekes volna ezen folyton fokozódó és a költségvetést mindinkább terhelő nyugdíjazások okát megtudni, — főleg azért érdekes, mert ezen nyugdíjazások főleg a felsőbb bíróságok sok még munkaképes és munkakedvelő tagiát vonják el működésöktől — a kik az ujabb, tapasztalatlanabb erőkkel csak nehezen és mindig a judicatura belbecsének rovására lesznek pótolhatók. Nem ártana tehát ott is kissé utánnanézni, a fáradság nem megvetendő gyümölcscsel kecsegtetne ; sok sértett ambíció, mellőzés és kiváló erőknek nem alkalmas működési körben való sisyphusi munkájának nyomára jönnénk, mely sokat megmagyarázna. Az ég magas és a minister sem mindentlátó, mindentudó és mindenható. Sem a költségelőirányzat, sem annak indokolása nem ád ezen kérdéseinkre bármily választ. Ezekből csak azt tudjuk meg, hogyidei g 1 e n e s (? ?) nyugdijakra 576,000, véglegesekre 2.034,400, özvegyiekre 1.196,000 kor. van előirányozva. Ezenfelöl szerepelnek még nevelési járulékok cimén 62,000, nyugdijmegváltás, végkielégítések és temetési járulék cimén 118,000 és temetkezési segélyek cimén 4,000 kor. De hol van viszont a bevételi rovatban az ezen kiadások ellenértékét képező nyugdijalap és annak évi jövedelme ? Melyik tárca kezeli azt ? És ha más tárca kezeli és húzza a jövedelmet, miért lesz mégis az egész kiadás az igazságügyi tárca terhére elkönyvelve ? Vájjon kapunk-e mindezen kérdéseinkre kimeritő és kielégítő választ ? Eddigi tapasztalataink e részben nem igen biztatók. 1900 1899 1. Központi igazgatásra 651,938 kor. 617,758 Kor 2. Kir. Curia 1.090,796 « 1.081,090 « 3. Konstantinápolyi consuli főlörvényszék 52,071 « 51,100 « 4. Koronaügyészség 58.310 « 5. Kir. táblák 2.476,390 « 6. Főügyészségek 499,906 « 7. Tvszékek ésjbiróság 21,113,037 « 8. Ügyészségek 6.518,502 « 9. Orsz. fegyintézetek 2.521,158 « 10. Büntetéspénzek orsz. alapja 982,852 « 982,852 « 15,554 « 15,324 « 1880 421,626 kor. 929,872 « *) 1.306,310 « *) 96,740 « 2.496,956 « 167,940 « 20 176,712 « 11.632.164 5.332,172 « 4.188.124 2.361.378 « 1.143.320 14,000 « •<) 83.340 « 19,600 « 87,600 « 17,400 « 4000 « 12,000 « 140,000 « 12,000 11. Telekkönyvezés 11. Az 1894. XXXVII. t.-c. alapján alkalm. bíróság' szem.járandós. és törv. szerkesztés 13. Orsz bír. vegyészeti intézet A rendkívüli kiadásoknál 1. Központi igazgatás 26,090 « 2. Kir. főügyészségek 6,000 « 3. « tszékek ésjbiróságl72,000 4. « ügyészségek 11,200 « — — koronaügyész 10,000 « — Ha más nem, hát a hétszerte]nagyobb törvényszerkesztési kiadás tanúskodik amellett, hogy más, jobb szellem vonult be az igazságügyministeriumba, hogy a törvényszerkesztés többé nem sport és sinecura egy két persona grata javára, hanem ho^y ott komoly és üdvös munka folyik. Kell-e még külön utalnunk az epochalis, befejezéséhez közel álló polgári törvénykönyvre, mely maga is éjjel-nappali munkát igényel ? A beruházásoknál esik : 1900 1899 1. kir. táblákra 160 000 kor. kor. 2. a kir. tszékek és jbiróságokra 1.764,C00 « 1,984,000 « A kiadásokkal szembenálló bevételek szintén rendes és rendkívüliekből állanak. Az elsők közé tartoznak : 1900 1899 16.700 kor. 16,700 kor. 1. Központi igazgatás 2. Kir. Curia 500 « 3. Koronaügyészség 40 « 4. Kir. táblák 3,316 « 5. « főügyészségek 440 « 6. « tvszékek és jbságok 107.814 « 7. « ügyészségek 152,400 « 8. Orsz. fegyintézetek stb, 392.734 « 9. Büntetéspénzek orsz. alapja 982.852 « 10. Orsz. birós. vegyészeti intézet 400 « 11. A tárcát terhelő kölcsönök 187,466 « összesen tehát 1.844 662 « A rendkívüli bevételekhez járulrak : 1 kir. táblák 160,000 « 2. kir. tvszékek és jbságok 1.164,000 « összesen tehát 3.168.662 « 20 « — « 2.200 « 200 « 43.040 « 188,700 « 392,734 « 982,852 « — « 357,466 « 1.983,912 « 1.384,000 « 3.367.912 « A központi igazgatásnál a létszám a következő: 1. minister 24,000 kor. fiz. és 4,000 kor. lakp. 2. 2 államtitkár egyenk. 12,000 « « « 2,000 « « 3. 3 min. tan. « 10,000 « « « 2,000 « « 2 dtto dtto « 8,000 « « « 2,000 « 4. 4 osztálytan. « 6,000 « « 1,600 « « 4 « « 5,000 « « « 1,600 « 5. 3 titkár « 4,800 « « 1,200 « « 3 « , « 4,400 « oc « 1,200 K a 3 « « 4,000 « « « 1,200 « 6. 2 segédtitkár « 3.600 « « « 1,000 « 2 « « 3,200 « « « 1,000 « 2 « 2,800 « 1,000 « « 7. 3 fogalmazó « 2,000 « « 800 « (C 3 « « 2,400 « « « 800 (( a 2 « 2.200 « « « 800 « « 8. 1 főszámtanácsos 4.800 « « 1,200 « Van azonfelül a létszámban 6 számtanácsos (2 : 3,600, 2: 3,200 és 2: 2,800 kor. fiz. és 1,000 kor. lakpénzzel) ; 12 számvizsgáló (4: 2,600, 4: 2,400, 4: 2,200 kor. fiz. és 800 kor. lakpénzzel); 18 számellenőr (6: 2,000, 6: 1,800 és 6: 1,600 kor. fiz. és 700 kor. lakpénzzel); 19 számtiszt (10: 1,400 9: 1,200 kor. fiz., 600 k. lp;) ; 1 segédhivatali főigazgató 6) Ezen összegből esik 291.294 kor. az akkor még fennállott m. kir. seír mitőszékre és 638,578 kor. a Curiára. mint legf. itélőszékre. ") Ebből esik 1.107,766 kor. az akkor fennállott összpontosított budapesti és 198,544 kor. a marosvásárhelyi kir. ítélőtáblára. ') Ezenfelül még a magyarhoni és erdélyi telekkönyvi kirendeltségek 160,000 kor.