A Jog, 1900 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1900 / 11. szám - A B. P. 80., 81. és 262. §-ainak alkalmazása körüli vitás kérdések

A J levélben értesítendő, ezenfelül a kifüggesztés teljesítése és a kézbesítendő irat tartalma az illető község elöljáróságával tudatandó, azzal a felhívással, hagy az érdekeltet haladéktalanul értesítse, — a végzendő cselekményeket illetőleg alig szorul magyarázatra. A 81. szakasz szintén nem hagy fenn kétséget az iránt, hogy abban az esetben pedig, ha annak, akinek részére kézbesítést kellene teljesíteni, lakása vagy taitózkodó helye nem tudható ki. vagyis az illető fél ismeretlen tartózkodásu, a kézbesítendő iratot a bíróság székhelyének és az ismeretlen tartózkodásu egyén illetőségi helyének községházánál a hirdetési táblán kell kifüggeszteni és a szükséghez képest a hivatalos és esetleg még más lapban is közzé kell tenni. De nem o'.y világos és nem oly közvetlenül érthető meg ezeknek a szakaszoknak érintett rendelkezéseiből az, hogy a kifüggesztés közvetlenül a kézbesítő közeg által eszközlendő-e, vagy a kifüggesztést maga után vonó körülményről a kézbesítőnek jelentést kell tenni és azután a kézbesittető hatóság rendeli el s az intézkedik a kifüggesztésnek teljesítése iránt ? Valamint kétség támasztható az iránt is, — és én nem késem annak megemlítésével, hogy ezeket a kérdéseket már is a gyakorlatban körül felmerült eltérő vélemények nyilvánításának behatása alatt hozom fel itt nyilvánosan, — hogy kinek kell a 80. § szerinti ajánlott levélben való értesítést teljesíteni, összefüggésben állván a kézbesítendő iratról az érdekeltnek ajánlott levélben való értes'tése ennek a szakasznak azzal a további rendelkezésével, hogy a kifüggesztés teljesítését, a kézbesítendő irat taitalmának közlése mellett, a község elöljáróságának tudomására kell hozni, azzal a felhívássá', hogy arról az érdekeltet haladéktalanul értesítse ? És kétely támasztható az iránt is, hogy a község elöljárósága teendőjéül előirt értesítést ennek miként kell eszközölni és az értesítésnek megtételéről kell-e jelentést tennie a kézbesittető hatósághoz, vagy nem ? A nélkül, hogy e kérdések miként eldöntése körüli ellentétes vélemények esetleg messze terjedő fejtegetésébe bocsátkoznám, a mit nem is tartok megfelelő útbaigazítás, vagy alábbiak szerint nyilvánítandó véleményem indokolása céljából szükségesnek, még is megemlitendőnek tartom, hogy vannak a kik a 80. és 81. §-ok értelmében való kifüggesztést közvetlenül a kézbesítő által, az értesítést meg az illető község elöljárósága által végzendőnek tartják, annál inkább, mert ugy vélekednek, hogy a bírósági iratnak a 80. és 81. szakaszok szerint való kifüggesztése, vagy a kifüggesztés elmulasztása s ezzel együtt az ajánlott levélben vagy más módon való értesítés eszközlése, vagy ennek elmulasztása, semmi joghatállyal nem jár.a mint ez a vélemény a dr.B a 1 o g h Jenő, dr. E d v i 111 é s Károly és Vargha Ferenc nagyérdemű jogászaink által kiadott «A Bűnvádi Perrendtartás magyarázatai) cimü jeles munkában is kifejezésre juttatva van, a mely munkának I. k. 562. lapján a befejező sorban 80. és 81. §-ok magyarázatához fűzött conclusióként szórói-szóra az mondatik, hogy a hivatott §-ok szerinti kifüggesztésnek vagy a kifüggesztés elmulasztásának semmi joghatálya nincs! Szerénytelenség nélkül legyen mondva, én ebben a declaratióban kifejezésre juttatott véleményt nem osztom. Hogy a 80. és 81. §-ok értelmében való kifüggesztésnek, a kifüggesztett irat tartalma s azzal együtt a büntető per állása szerint igen is van joghatálya, azt többek közt a B. P. 268. §-ának rendelkezésére való vonatkoztatással már emiitett előző cikkelyemben érintettem. A 80. és 81. §-ok szerint való kifüggesztésnek, vagy a kifüggesztés elmulasztásának további joghatályául vagyis következményéül említem fel ezúttal, a minek felfogásom szerint helytelenül szintén kétségessé tételét volt alkalmam hallani, hogy az ügyészi határozatok kéz besitésére nézve is ugyanazon mód lévén előírva, a mennyiben a vád képviseletének letételéről, vagy a vád elejtéséről a felhozott módon értesített sértett fél a törvényben előirt s a 80. 81. §-ok szerinti esetekben «eo ipso» a kifüggesztéstől számítandó határidő alatt megfelelő jogával nem él, t. i. a 42. §. értelmében a vádat át nem veszi, vagy átvétele iránt a főügyészhez nem folyamodik, vagy a 129. §. értelmében a vizsgálat folytatását nem kérelmezi, avagy az eset különbözése szerint vádiratot elő nem terjesztett, vagy a megfelelő jogorvoslattalnem él, — ettől a jogától elállottnak, illetőleg a sértett fél érintett joga elenyészettnek tekintendő. De nem tagadható meg a bírósági irat kifüggesztésének vagy a kifüggesztése elmulasztásának joghatálya a terhelttel szemben sem. mert a 268. §. szerinti eljárásban rejlő már emiitett következménytől eltekintve a kifüggesztésnek a terhelttel szemben való joghatályául kell tekinteni azt is, hogy az a terhelt, a ki a bűnvádi eljárás állása szerint ellene kifüggeszOG 85 tett iratra sem ad életjelt magáról, például a vádirat ellen kifogással nem él, szóval a kinek tartózkodási helye ez uton nem volt kipuhatolható, a 469. §. szerint már a hivatalos lapban, havi időközben háromszor közzé teendő hirdetmény utján hívandó fel megjelenésre, vagy tartózkodó helyének bejelentésére s a mennyiben ez az eljárás is eredménytelen maradna, kézre kerítése iránt teendő intézkedés stb. Szóval a bűnvádi eljárás állása szerint az irat kifüggesztésének legalább a felhozott eseteknél épen az a hatálya van, mint a kézbesítésnek s a kifüggesztés elmulasztásának az. a mi a kézbesítés elmulasztásának és csak az a hatálya nincs meg, hogy kifüggesztés utján idézett, vagy értesített ismeretlen tettes ellen vizsgálat, vagy távol lévő terhelteién vád alá helyezés lenne elrendelhető, vagy főtárgyalás tartható és ítélet volna hozható, a mi a büntető pernek a polgári pei éktől eltérő természetében rejlik ! De ha a törvény nem adna a kifüggesztésnek, \agy a kifüggesztés elmulasztásának semmi joghatályt: miért volna a távollevővel, vagy az ismeretlen tartózkodásu féllel szemben a kézbesítésnek, illetve a kézbesítendő irat közlésének a 80. és 81. §-ok szerinti módja előírva? Én e részben a felhozottak szerint vélekedvén, ebből folyólag nem osztom a 80. és 81. §-ok értelmében való kifüggesztésnek azt a bizonytalan módját sem, melyet az ellenyéleményüek részétől hallani és itt előadni alkalmam volt. Épen azért, támaszkodva a hon nem lévő és ismeretlen helyen tartózkodókkal szemben a kézbesítésnek az 1868 : L1V. t.-c. 265., 267., 268. és 269. §-aiban előirt, a B. P. 80. és 81. § aival csaknem azonos szabályaira is, a 80. és 81. §-ok szerinti eljárást, a bünper külön természetére is tekintettel, ugy vélem a gyakorlatba átviendőnek, hogy a kézbesítő közeg közvetlenül csak a 80. §. első esetében előirt közvetett kézbesítést eszközölje, vagyis ha az érdekelt felet, kinek részére kézbesíteni kellene, hon nem találja ugyan, de van háznépe, a kik közül valamelyiknek a kézbesítendő iratot átadhatja, illetve átadja és a ki előtt, ha az a kézbesítendő itarot átvenni nem akarná, azt az érdekelt félnek lakásán hagyhatja, — a mint ez a kézbesítések tárgyában kibocsátott 6,083/1899. sz. minist, utasításban felfogásom szerint helyesen előírva van. Abban az esetben pedig, ha a 80. §. szerinti második eset előfordultával vagy a Sl. §. értelmében a kézbesítendő irat kifüggesztésének szüksége áll elő, mely kifüggesztés előbbi esetben az érdekelt háza kapuján vagy lakásának ajtaján, utóbbi esetben pedig a községházának hirdítési tábláján eszközlendő, a kézbesítő közeg a kifüggesztést maga után vonható körülményről a kézbesittető hatoságnak jelentést tegyen és azután a kézbesittető hatóság rendelkezzék a kifüggesztés iránt és ez a hatóság tegye, vagy a kifüggesztés ehendelésének beálltával egyidejűleg tehesse meg egyszersmind az érdekelt félnek a 80. §. második esete szerint ajánlott levélben való értesítése, vagy a 81. §. értein ében a kézbesíteni megkísérelt iratnak a hivatalos és esetleg még más lapban is közzététele iránti intézkedést. A 80. §. második esete és a 81. §. értelmében előirt vonatkozó eljárásnak ekként teljesítését indokolttá és okszerűvé teszi szerintem, hogy a hivatolt ministeri utasítás szerint ae kézbesítő a kézbesítés végett, az érdekelt fél lakásán hon taláhatása céljából ismetelten tartozván megjelenni, és hol léta vagy odahaza mikor való tartózkodása után tudakozódni, hl tehát még sem találta hon, ez a körülmény majdnem a 81. §. szerinti ismeretlen tartózkodást állapítja még, mely esetben a kézbesítőnek már a 6.083/1099. sz minist, utasítás értelmében is a kifüggesztés szükségéről jelentést kell tenni. Dt ha a 80. §-ban feltételezett az az eset forog fenn, hogy a kézbesítés végett keresett félnek van ugyan ott lakása és hon nem találhatása mellett egyszersmind hol tartózkodása is megtudható, ebben az esetben már a kézbesítendő irat nem kifüggesztendő lesz, hanem tartózkodó helyén való kézbesítése iránt kell intézkedni. Ettől eltekintve is indokoltnak mutatkozik az általam védelmezett eljárás követése azért is, mert a kifüggesztés mellett az illető a HO. §. értelmében ajánlott levélben is értesítendő lévén, a mi iránt sem a kézbesítő, sem a 80. §. értelmében való kifüggesztésben részt nem vevő elöljáróság nem intézkedhetvén, nagyon ok- és célszerűnek mutatkozik, hogy a kifüggesztés megrendelésével egyidejűleg értesitse a kézbesittető hatóság arról az érdekeltet, a 81. értelmében pedig ugyanakkor tegye meg az esetleg szükségesnek található hírlapi közzététel iránt is az intézkedést. E mellett, a 81. §. szerinti kifüggesztésnél ennek az eljárásnak követését külön indokolja az. hogy az illető község hirdetési táblájára való kifüggesztés iránt illetékesen csak a kézbesittető hatóság rendelkezhetik s a 81. §-nál