A Jog, 1900 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1900 / 11. szám - A budapesti kir. itélő tábla tevékenysége 1899- ben

A JOG 83 Teljes ülési darab volt összesen 96; ebből elintéztetett 89. maradt elintézetlen 7. II. A felébb vitt sommás ügyek. Felülvizsgálati ügyekben 2 tanács működött a lefolyt évben: az elsőnek tagjai voltak : D e z s e ő f f y Géza, Debrecen y i Miklós, Somogyi Mihály, Vörösmarthy János, K a c s k o v i c s Jenő, Hanák Kolozs, Lehotzky Lajos, Szabó László, dr. Belus Győző, Végh József. Forster József, C silléry Kálmán. A II-nak : dr. G e d e o n Albert, A nt o s Károly, Sarlay Ferenc, \V e 11 s t e i n Gyula, dr. S z a 1 a c s y Zoltán, dr. T u r y Sándor, dr. Baumgarten Károly, Tóth Gáspár, dr. Fórrá s y Ferenc. 1898. évről folyamatban maradt : 96; 1899. évben érkezett 496 = 592 felülvizsgálat. Ebből befejeztetett: visszautasító határozattal: 64: hatáskör hiányából való áttétellel : 12, helybenhagyó : 294. egészben megváltoztató : 34, részben megváltoztató : 23. Az 1893. évi XVIII. t.-c. 204. §. 2-ik al. értelmében : egészen feloldó : 52. részben feloldó : 5, más módon : 30. Elintéztetett tehát összesen : 514 és hátralékban maradt 78. Ezen kimutatás is ugyanazt mutatja, a mit más alkalommal a Curia felülvizsgálatai tekintetében mondottunk : eltűnő csekély a célhoz vezető felülvizsgálatok száma és ennek oka nyilván az. hogy a felülvizsgáló biró keze még akkor is meg van kötve, ha kétségbevonhatlan előtte, hogy a kérelmezőn csakugyan sérelem ejtetett. A bajon csak ugy lehetne segíteni, ha a lelsőbirónak nagyobb latitude adatnék és nem kellene mindig csak azt fürkésznie, vájjon a felebbviteli bíróság sértett-e anyagi jogszabályt vagy sem ? Felfolyamodás volt összesen 36. ebből elintéztetett 32, maradt í elintézetlen. E^ek közül III-ad fokban helybenhagyatott 6, egészen megváltoztattatott 5, részben mv. 1, más módon elintéztetett 20. A felterjesztett felülvizsgálatok és felfolyamodások közül dk a b.-gyarmati tszékre 28 felülvizsg. 4 felfolyam. a besztercebányai « 16 « — « a budapesti « 245 « 18 « a « keresk. és váltó « 85 « 3 « az egri « 28 « 2 az ipolysági « 17 2 « a kalocsai « 19 « 1 « a kecskeméti « 39 « 2 c< a pestvidéki « 44 << — (( a székesfehérvári 20 a 2 « a szolnoki « 50 « 1 « a bpesti VI. ker. jbsát ra 1 « — « a vaáli « — « 1 « A felülvizsgálatok oroszlánrésze: 374 ('60.32%; a budapesti bíróságokra esik, ezek mellett még csak a szolnoki, kecskeméti és egri tszékek szerepelnek 20 on felüli számmal. A 36 felfolyamodás közül is 21=60% a budapesti bíróságoktól beérkezett. Oka a vidéki kisebb számnak valószínűleg az. hogy a felek a szóbeli tárgyalás költségeit kerülik; melyek nem állanak arányban a substrátum nagyságához. — ily szempont pedig a budapesti felekre nézve kevésbé irányadó. III. A birói személyzet működése és tevékenysége. Az elnökről: Vértesy Sándorról nincs kimutat va, hogy hány ülésben vett részt mint elnök; ellenben helyettese Sárkány József alelnök, mint az I. bűnt. tanács elnöke 239. ülésben, D é c s e yZsigmond, a váltó, keresk. és II. felülvizsg. tanács elnöke 257. ülésben, Hérics Tóth János a II. bűnt. tanács elnöke 215. ülésben elnökölt, ezenfelül 4 esetben 43 napon át törvényszéki vizsgálatot teljesített. Horváth Jenő az I. polg. és urb. tanácselnöke 207 ülésben elnökölt és 13 napon át vizsgálta a bpesti k. tszéket. Vavrik Antal a II. polg. és az I. felülvizsg. tanácselnöke, 139 ülésben elnökölt és 4 héten át az elnök helyettese volt. A polgári, úrbéri váltó és kereskedelmi birák által lez utóbbiakat *-al jelöljük) elintéztetett lány c o —• ülésben volt ;ztatc 3 zésse •o & alék M "•o T3 Jegyzet o •53 CuO •ni •re a :o '2. > £ JS V •s | 1.*) Antos Károly 498 2 í!) 92 (ili 91 8217 2.*) dr. Baumgarten K. .-)()() 1 ín 138 93 129 • — 250 3. Belus Győző 432 25 276 81 50 — 145 4. Csery Gábot 360 78 176 52 54 4 143 5. Csilléry Kálmán ilil 213 L00 53 53 — 116 (!. Debreczenvi Miklós 335 75 L21 ' 74 65 2(1 135 7. Dezseöffy Géza 1S| 54 103 24 — 12 75 99. X/6-ig működött 8.*) dr. Forrásy Fer. 155 8 1 146 14 99. XlI/12-tőig « 9. Forster József 393 85 168 66 74 — 123 10. dr. Gedeon Albert 432 17Í 66 50 1 Í2 62 150 11. Hajdú Ferenc 330 61 153 61 55 78 157 13. Hanák Kolozs 332 74 143 41 74 1 157 L3. Kacskovics Jenő 3 Í2 68 159 43 72 — 1.58 11. Koós Emil 695 19 366 244 (ili — 172 15. Lehotzky Lajos i í í 50 265 77 52 42 11!) 16. Lipthay Kornél 433 71 130121 1 11 176 69 17.*) Matyasovszky M — — — — — — nyugdijazt. IH/31. 18. Nyarásdi János 406 30 239 68 69 — 143 19. Nyevickey Antal 115 24 150 liii 77 6 196 20.*) Sarlay Ferenc 370 169 71 26 li»í 3 222 21. Skoff Iván 372 257 37 Ki 62 19 L26 22. Somogyi Mihály 334| 53I152| 56 73 123| áll ! — de tagadja mégis egy parlamentáris párt, a mely a 48-ból egy máknyit sem enged. Miért? mert nincs külön vámterület és gazdaságilag önállóan nem rendezkedtünk be. De, mert a többség szerint, mégis csak szabad a magyar: a szabadság, egyenlőség és testvériség minden téren, következéskép a fogház terrénumán is érvényesül, azonban a szentháromság mégis csonka alakjában jelentkezik itt. a harmadik elmarad a nagyon kimért adagok miatt. E szerint a kisebb vidéki pontokon, miután olyanok is léteznek, a fogház felügyelete egy független, szabad állami közegre — ki még sok egyébre is felhasználtatik és elméletben szabadabb bizatott, hogy imigyen, az apai gondjaira bizott szabadságvesztés egyénekkel ízemben, a szabadságot gyakorolni hivatottabb legyen. Áll azonkívül a fogház élén — mindig a vidéket értve — még egy házmester, kit fogházőrnek szokás nevezni. Hogy miért neveztetik annak, mikor a foglyokat nem őrzi? azt természetesen nem érti meg a laikus. Megmondjuk ! hogy azért, mert őrzi a pricseket és a szalmazsákokat. Érdemes is! A szalma táplálékul is való felhasználhatása miatt drága. Jól felel is meg magasztos hivatásának s ezt onnan véljük, hogy alom vagy értékesebb szalmává is válik szigorú kezelése alatt. Helyén is van ez, mert nem azon hires Csák y-szalma az, melyről annak idején a hírlapok annyit pourparliroztak. A prics is értékes valami, mert egyébre fel nem használható deszkákból áll. A fogházfelügyelő személyzettel röviden végeztünk volna. Vezessük most a laikust tovább, a fogház belső világába. Kérdi a laikus: van-e ott világ? Van bizony! A berendezés prics. szalmazsák, kanna, m«dy utóbbi szükséghez képest több célra is szolgál. Ez elég a foglyok kényelmére. A takarékosság, mint mindenütt, itt is helyén való. a főszempont. Elv — a szigorú takarékosság! A főfelügyelő a foszlány ruhaneműt, mely a felszereléshez szintén tartozik és 10—20 évenkint adatik, csakis szakértői szemle utján állapithatja meg, hogy emberi vázra már alkalmatlan. A felszereléshez tartozó még egyes apróbb tárgyak csak oly értékben szerezhetők meg, melyeknek értékét a főfelügyelőnél bölcsebb, községi autonómiában választolt közeg approbálta ; bár legyen az egy nyirfa seprű is. Tudni való ugyanis, hogy bizonyos évszakokban, különösen a tuberkulózis bacillusok kisepertetni szoktak és ezen ténykedés a nyirfa seprűvel elválaszthatlanul van összeforrva a jeleztünk elvi szempontból. A fogház házi rendjéhez, mert olyan is van bő szabályzatba foglalva, tartozik a szabadságvesztettek egy-két órai sétája. A mi kies vidékünkön lévő fogházunkban élvezik is e jogot bőven, szolgálván e célra az épületi, lehet jól szellőztetett, zárt és mégis nyilt folyosó, — a fő- és székvárosi kifejezés szerint - előszoba. Ez helyesen is van ekképen. mert a bűntettesekkel minden átjáró emberfia megismerkedhetik. Ez praeventiv természetű, mivel minden becsületes ember praevenialja, az előzetes megismerkedés folytán, a vele szemben elkövethető bűncselekményeket. Nem egyéb ez, mint rendőri politika. A szabadságvesztettek kedélyeskednek! A laikus fejét rázza tagadólag s kérdve: lehet-e a fogolynak kedélyeskedni ? Igaz, hogy kissé fuicsán hangzik ; de válaszunk mégis az, hogy lehet! A kvóta felszökkent, bár mennyire is opponáltunk az osztráknak. Az, nem tür egynél több alfelügyelői applikátust és annál inkább nem lehet appointirozni. Azon egy, még az álla:i:hivatal — nem fogház, habár arra van rendelve — körül is alkalmaztatván bizonyos teendők végzésére, nem állhat a kedvencek szolgálatára bármely pillanatban, noha azok oly annyira kedvelik — talán épen azért — hogy a zárkák ajtain 1*