A Jog, 1899 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1899 / 15. szám - A lakásbérlő jogi helyzete az árverési vevő irányában

60 A JOG kivül töretik fel, mert a legyőzendő akadály, melyet a tulajdonos i vagy birtokos ingó dolgának megőrzésére felállított, nem a helyben, i hanem a zárban vagy készületben található; 1 tekintve, hogy e szerint vádlottak azon cselekedete, hogy a j közösen leakasztott szekrényt egy jégverembe elvitték, ott annak | üvegét betörték s a benne talált szivarokat megosztozták, a btkv. • 333. §-ába ütköző s a 336. §-ának 3. pontja szerint minősülő [ lopás bűntettét képezi; a kir. Ítélőtáblának fenntebbi keletű és I számú Ítélete a cselekmény minősítésére és a vádlottakra kisza- ' bott büntetésre nézve megváltoztatik, az első fokban eljárt kir. ' törvényszék fennt érintett Ítélete ugy a minősítés, valamint a '. kimondott szabadságvesztés büntetések nemére és tartamára ugy G. Sámuel vádlottra kimondott mellékbüntetésre vonatkozóan is, egyebekben pedig ugyanazon táblai ítélet az abban elfogadott első- ! bírósági indokoknál fogva helybenhagyatik. . Árverés meghiúsítása céljából feladott hamis távirat nem | okirathamisitás, hanem a csalás fogalma alá esik. (M. kir. C. 1899. febr. 14. 6,784.) Birói fegyelmi ügyekben A biro politikai jogai szabad gyakorlásában pártállására való tekintet nélkül törvény szerint nem korlátolható ugyan, de az csak egyéni szabad elhatározására és jogainak meggyőződése és ebből folyó elhatározása szerinti érvényesítésére vonatkozik, az azonban egyáltalában meg nem engedhető, hogy mások politikai meggyőződésére annak mikénti gyakorlására illetéktelen befolyást érvényesíteni törekedjék és valamely politikai párt diadalra juttatása céljából egyik vagy másik párt mozgalmaiban, annak szervezetében tevékeny és elhatározó ténykedését kel befolyjon. A szegedi kir. ítélőtábla, mint elsőfokú fegyelmi bíróság (1898. november 19-én tlő. sz. a.). Dr. F. Gyula bácsalmási kir. járásbirósági albiró ellen folyamatba tett fegyelmi ügyben a következő ítéletet hozott: Dr F. Gyula bácsalmási kii. járásbirósági albiró az 1871. évi VIII. t.-cikk 20. §-ának a) pontjába ütköző fegyelmi vétségben vétkesnek mondatik ki s ezért az emiitett torvény 22. §-ának b) pontja alapján ^feddésre ítéltetik stb. Indokok: A mai napon megtartott végtárgyalás adataival bizonyítva van, hogy vádlott politikai gyülekezetekben részt vett, nyilvános helyeken és gyülekezetekben felszólalt, politikai véleménye és képviselőjelöltje érdekében korteskedett, s pártfelei érdekében politikai természetű ügyekben nyilvánosan eljárt és pedig: 1. H. András, V. Gergely, K. Gergely, T. István és K. I. István tanuknak eskü alatt tett vallomásával bizonyítva van, hogy vádlott a folyó év tavaszán, a midőn S. Tamás, a bácsalmási kerület országgyűlési képviselője már súlyos betegen feküdt, felhasználva hivatalos kiküldetését, Jankovácon a függetlenségi párti — tehát politikai jellegű — körbe V. Gergely elnök által értekezletet hivatott össze s az ott megjelent párthíveket figyelmeztette a bekövetkezhető választásra, őket a képviselőjelölt személyében való megállapodásra felhívta s ezzel a korteskedést megkezdte. B. László és O. György tanuk vallomása szerint pedig ugyané célból és időtájt B. Lajos függetlenségi párti elnök társaságában megfordult O. György házánál is Mélykuton. 2. V. János, B. János, R. Márton és H. Illés tanuknak eskü alatt tett vallomásával bizonyítva van, hogy a képviselőválasztást megelőzőleg, midőn a nevezettek K. Antal Jánosnénak, A. Péter elleni peres ügyében a vádlott elé, mint biró elé voltak idézve, a tárgyalás befejezése után vádlott az utcán utánuk ment, velük beszélgetésbe eredt, V. Jánost figyelmeztette a képviselő kijelölése céljából Bács-Almáson tartandó függetlenségi pártértekezletre és tudomására hozván, hogy meghívót már küldött is neki, felhívta, hogy minél több párthivével okvetlenül jöjjön el. 3. B. Lajos, P. Mihály, N. János, V. Gergely, K. Gergely, T. István és K. I. István tanuknak esküvel megerősitett vallomásával bizonyítva van, hogy a képviselőválasztást megelőzőleg BácsAlmáson B. Lajos pártelnök házánál tartott függetlenségi pártértekezleten megjelent, azon beszédet tartott s a képviselőjelölt személyére vonatkozólag hozott határozathoz hozzájárult. 4. F. Antal, E. György, R. Adolf, B. Gergely, N. János, Sch. József, P. Antal és M. József tanuknak eskü alatt tett vallomásával bizonyítva van, hogy a képviselőválasztás előtt egy héttel Bács-Almáson a nagy vendéglőben a socialis elveket valló munkásoknak Sima Ferenc országgyűlési képviselővel tartott értekezletén jelen volt s kézségesen elvállalta előfordulható ügyes-bajos dolgaikban a socialista munkások támogatását és tanácsokkal ellátását. 5. V. Ignác, ifj. E. Mihály, S. János, ifj. B. István, V. József, V. János, id. S.János Sz. Mihály, B. Lajos. H. András, H. János és D. Pál tanuknak eskü alatt tett vallomásával bizonyítva van, hogy vádlott a képviselőválasztást megelőző napokban részint egyedül, részint B. Lajos pártelnök és Szederkényi Nándor képviselőjelölt társaságában s utóbb B a r t h a Miklós országgyűlési képviselővel, Bács-Almáson, Mélykúton, Madarason és Tataházán több választó házánál megfordult és korteskedett. Ugyanazon alkalommal S. Jánosnál és V. József házánál tartott pártérlekezleten az összegyűlt választókhoz a képviselőjelölt jelenlétében összetartásra buzdító beszédet tartott. 6. H. András, K. I. István, M. György és T. Gergely tanuknak eskü alatt tett vallomásával bizonyítva van, hogy vádlott Ki I. István pártfelét a választói névjegyzék helyességének ellenőrzésére kitanította, s mikor később a választói névjegyzék átvizsgálása alkalmával utóbb nevezett és társai ugy Jankovác község elöljárósága között ellentét támadt, K. sürgönyérc vádlott rögtön megjelent Jankovácon és politikai pártfelei érdekéi az előljáiosággal szemben képviselte és keresztül is vitte. Minthogy vádlott albiró ezekkel a bizonyított tényeivel az 1869. évi IV. t.-c. 11. §-ában és a 252/1. M. E. 892. sz. körrendeletben foglalt tilalmat, tehát a birói állásával járó kötelességét nyilván vétkesen megszegte; ennélfogva a közvádló kir. főügyészség indítványához képest vádlott az 1871. évi VIII. t.-c. 20. íj ának á) pontjába ütköző fegyelmi vétségben vétkesnek kimondandó s tekintettel egyrészről a vádlottnak rovatlan előéletére, mint ennyhitő körülményre, tekintettel másrészről ana a súlyosító körülményre, hogy vádlott bebizonyított tényeivel hivatali kötelességét többszörösen és súlyosan megsértette, az emiitett törvény 22. §-ának b) pontjában meghatározott másodfokú büntetéssel, a «feddés»-sel büntetendő volt stb. A m. kir. Curia M899. évi febr. 18-án 88. sz. a.). A kir. ítélőtábla fegyelmi bíróságának ítélete a büntetés tekintetében megváltoztattatik, s dr. F Gyula bács-almási kir. járásbirósági albiró az 1871. évi VIII. t.-cikk 22. § ának a) pontjában meghatározott «rosszalásra> ítéltetik. Ezzel a változtatással a kir. ítélőtábla ítélete egyebekben helybenhagyatik. Indokok: A biró politikai jogai szabad gyakorlásában pártállására való tekintet nélkül törvény szerint nem korlátolható ugyan, de az csak egyéni szabad elhatározására s jogainak meggyőződése s ebből folyó elhatározása szerinti érvényesítésére vonatkozik, az azonban egyáltalában meg nem engedhető, hogy mások politikai meggyőződésére, annak mikénti gyakorlására illetéktelen befolyást érvényesíteni törekedjék és valamely politikai párt diadalra juttatása céljából egyik vagy másik párt mozgalmaiban, annak szervezésében tevékeny és elhatározó ténykedésekkel befolyjon. Már pedig dr. F. Gyula albirónak az elsőfokú bíróság ítélete indokaiban a vizsgálat és végtárgyalás adataival megállapított tényei, jelesül az 1., 2., 3. és b. pontok alatt részletezett tevékenysége tul mennek azon a körön, melyben szabad elhatározása gyakorlásában szabadon mozoghatott. o egyenesen befolyást gyakorolt arra, hogy pártfelei a bekövetkező, illetve bekövetkezett országgyűlési képviselőválasztáson miképen tömörüljenek, minő álláspontot foglaljanak el. Már a volt képviselő életének utolsó napjaiban Jankovác községben hivatalos kiküldetése alkalmával a mozgalmat megindította, pártértekezleten részt vett, később egy előtte tartott tárgyalás befejezése után a tárgyalásban részt vett tanukkal a választásról értekezett, az általa támogatott jelölt mellett korteskedett, a jelölt társaságában az egyes választóknál házról-házra járt. Ugy Jankovácon a függetlenségi kör helyiségében, mint Bács-Almáson B. Lajos pártelnöknél, ez utóbbi alkalommal több községbeli meghívott választók egybegyülésével megtartott értekezletek nyilvános gyülekezet jellegével birtak, a melyeken dr. F. Gyula részt vett, de a melyekban való részvételből birói állásánál fogva az 1869. évi IV. t.-c. 11. §-a és a 252 1898. számú igazságügyministeri rendelet szerint eltiltva volt. Vádlott a most jelzett ténykedésével birói kötelességét megszegvén, ellene az elsőfokú \ íróság ítéletében megállapított fegyelmi vétség fenforog, a vétkesség kérdésében tehát az elsőfokú Ítélet helybenhagyandó volt. Tekintve azonban, hogy vádlott ellen eddigelé valamely fegyelmi eset fel nem merült, a büntetés kimérése tekintetében az elsőfokú bíróság ítélete meg volt változtatandó és vádlott ellen büntetésül az 1871. évi VIII. t.-cikk 22. §-ának a) pontja szerinti rosszalás volt alkalmazandó stb. Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök : Első újpesti takarék és segélyszövetkezet felszámolás alatt e. Újpest, bpesti ker. és vált. trvszék. bej. máj. 2. félszjun. 4. csb. Ney Aladár, tmgg. Vikár István. Braunfeld Ignácné e. Sajó-Szt.-Péter, miskolci trvszék, bej. máj. 15. félsz. máj. 25. csb. dr. Kalocsay Kálmán, tm<rg. Sussták Antal. - Amirás Géza e. Torda. u. o. trvszék. bej. mái. 27.. félsz. jun. 21. csb. Pozsoni Antal, tmgg. Cakó László. — Grósz Ignác e. B.-Csaba, gyulai trvszék, bej. máj. 30., félsz, jun. 30. csb. Balogh Samu, tmgg. dr. Urszonyi János, — Schulhoff Ignác e. Szabadka, u. o. trvszék, bej. mái. 12. félsz máj. 30. csb. Oláh Ferenc, tmgg. Par.kovich Andor. — Liebert János e. Zágráb, u. o. trvszék. bej. ápr. 19. csb. dr. Velicskovics János, tmgg. dr. Vidrics Lovro — Grki takarék és segélyegyesület e. mitrovicai trvszék. bej. márc. 31. félsz. ápr. 10. csb. dr. Klemencsics Ignác. tmgg. dr. Csobanics Vladimír. — Gottlieb és Újhelyi e. Nagy-Várad. u. o. trvszék bej. máj. 12. félsz. jun. 5. csb. Geleta Géza, tmgg. dr. Fodor Gyula. Szüts Endre e. Székesfehévár, u. o. trvszék bej. jun 1. félsz jun 23. csb. Lohár Béla, tmgg. dr. Berchert Jenő. Pályázatok : A szentendrei jbiróságnál a I j e g y z ö i áll. ápr 16. — A nagybecskereki trvszéknél birói áll. ápr. 16. — A nbecskereki trvszéknél aljegyzői áll. ápr. 16. — Az egerszegi trvszéknél jegyzői áll. ápr. 16. — A trsztenai jbiróságnál a Ibi rói áll. ápr. 16. — A zombori trvszéknél aljegyzői áll. ápr. 16. — A dettai jbiróságual a 1 j e g y z ó i áll ápr. 16. — Az erdődi jbiróságnál iárásbirói all. ápr. 17.