A Jog, 1899 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1899 / 7. szám - A bíróságok évi kimutatásai cikkhez - A bányaművelési szabadság és a kőszén

aA bíróságok évi kimutatásai)) cikkhez. Irta: HAMAR GYULA kir. járásbitó Szakolcán. A «J o g» tz évi 4-ik számában megjelent cikk néhány pontjához szándékozom szólni, már eleve is jelezni akarván, hogy az abban felhozottakkal nem mindenben értek ugyan egyet, de osztom a cikkíró ur azon nézet-it, hogy a kimutatások bizonyos tekintetben feldolgozatlanul közöltettek a bíróságokkal, s hogy ezek nem voltak tájékozva a kimutatások miként való elkészítése felül. Az a bizonyos bőrfurkancs története nem talál, mert maguknak a kimutatásoknak egyszerűsítése volt a cél, mely bizonyos tekintetekben sikerült is. A XXXIV. mintának az összeállítása nem is okozott volna nehézséget, de igenis az, hogy az 1898, évi egész forgalmat akarták rajta kitüntettetni, mire nincs a nyomtatványon elég hely. De fölösleges is, mert hiszen az 1898. év ápril 30-án készített kimutatás a január — ápril egyharmad évi forgalmat ugy is feltünteti. A megbírált kimutatás hiányai nem oly szembeötlők mint cikkíró ur állítja, habár kétségtelen, hogy egyes adatokat nem lehet belőle kiolvasni. így azt, hogy a tkvi beadványokra nincs rovat bennük, holott ez okvetlenül szükséges, mert a tkvi ügyeknél az uj ügyviteli szabályok változást nem okoztak. Hiánya az is, hogy a vétség és kihágási ügyekben a tárgyalások száma s az eredmény nincs feltüntetve, még pedig azon ólból, mit a cikkíró ur felhoz. Az. hogy az elnöki ügyekről a kimutatásnak nincsen rovata, az nem hiány, mert mindenki tudja, hogy a bíróság magától nem administrálódik, s azt is, hogy mennél nagyobb a bíróság, annál több az administrálás. Azt, hogy a szünetelő sommás perek kitüntetendők, helyesnek látom, mert csak így bírálható meg. hogy az a biró, a kinek 1,000—1,200 sommás pere volt, mennyit dolgozott érdemben. A kimutatásokban csak az jelzendő, hogy a szünetelő perek-összáma mennyi, de az nem, hogy ezen szünetelő perek szétvetve is kimutattassanak. A két előző évről összeállítani a szünetelő pereket sem fáradságos, sem időtrabló, de szükséges munka, mert enélkül a legtöbb esetben a perek elintézési rovatában nem hozható össze összhang. Arra ugyanis, hogy hány esetben elevenítetett fel egy szünetelő psr, a kimutatásban rovat nincs, s lehetséges, hogy pl. 20 szünetelő per lett az idén felelevenítve, ezek érdemben véglegesítettek, s az összeredmény még csak hozzávetőleg sem egyez. Hússzal több ítélet vagy egyezség hozatott, melyek az idei perekben nem szerepelnek. Honnan kerültek? Csak a" szünetelőkből, melyek összámában a 20 már helyet nem talál. A telekkönyvvezetők által foganatosított bejegyzések számára van a kimutatásban rovat. Hogy egy-egy tkvvezető hány bejegyzést foganatosított, az könnyen kimutatható a tkvi előadó egyéni kimutatásában. A régi kimutatás az ingatlanok forgalma értékéről, az átalakításokról továbbra is megmaradt, ennek tehát nem is kell helyet keríteni a kimutatásban. A vizsgálóbírói ügyeknél, a büntető és polgári megkereséseknél és a végrehajtási ügyeknél a kihallgatások számának feltüntetésére igazán felesleges rovatot készíteni. Hiszen tudjuk, hogy mi jön a megkeresések lajstromába, s mi a többibe. Cikkíró ur maga említi, hogy mily sok időt kell pazarolnunk a kimutatások elkészítésénél. No, mennyit kellene, ha még azt is ki kellene tüntetnünk, hogy ebben az ügyben kihallgattunk 2, a másik harmadikban 15—20 tanút. Meg azután ez esetben a Pv. lajstromnak is alrovatokat kellene nyitni. Egy 1898 év máj. 1. előtt perreutasitással befejezett hagyatéki ügyben 1898 év június havában beadnak egy kérvényt, a hagyat ék biztosítása és kezelése tárgyában. Az előadó biró ezen ügyben 10—15-ször tárgyal, tanukat hallgat ki. szakértői szemlét tart. határoz, — felebbezik, — újból tárgyal s ime kimutat egy szerény Pv. ügyet! Vagy: 1898. év május 1. előtt befejezett hagyatéki ügyben az örökösök 1898. év június hóban beadnak kérvényt, hogy a hagyaték pótlólag tárgyaltassék. A kir. közjegyző jelenti, hogy ezen ügyben érdekelt s nem járhat el. Á biró tárgyal benne, hosszan igyekszik' egyezséget létesíteni, s megint csak egy szerény Pv. ügyet bir kitüntetni. Ily hiánya a kimutatásnak — bár milyen legyen is — mindig lesz. Hogy a kimutatásból nem lehet kivenni az ügyek régibb vagy kevésbbé régibb voltát, az még korán konstatált hiány. Hisszen erre még mindig szép idő lesz esztendőre. A kimutatás az egy év alatt beérkezett ügyek elintézését akarja feltüntettetni, s hagy is (legfelül) rovatot arra, hogy mennyi a mult évi hátralék. Fölösleges e rovatot azzal tágítani, hogy kitüntettessék a 2-3 év. hátralék is, mert h.szen ezek az illető lajstromokban ugy is mint elintézetlenek szerepelnek, s az időszaki vizsgálatok kötelessége ezeket - ha lehet — dülőr hozatni. ,, A mit a személyzeti kimutatás elmaradására es a minősítésre nézve felhoz a cikkíró ur, az nem hátránya a kimutatásnak hanem előnye. Elő.-y azért, mert egy kimutatáson az összszemélyzet tevékenységét számadatokkal tüntethettem ki, s az amúgy is iskolaias minősítés nem ad gondot annak, a kinek ez úgyis a legkellemetlenebb. Ha a tvszéki elnök nem ismeri a minősitendőt, majd megkérdezi a járásbirót. A felebbvitt ügyek elintézési módja helyesen a felsőbb bíróságok által tüntetendő ki. Az elsőfokú bíróságoknál ezen kimutatást ugy sem vezették teljesen megbízható pontossággal. A referens biró a csekélyebb jelentőségű módosítást rendszerint nem is vette annak, helybenhagyónak vette az ítéletet, holott az megváltoztató volt. A felülbíráló minősítheti legcompetensebbül azt, hegy az általa birált elsőfokú határozaton javitott-e érdemben, vagy helybenhagyta azt. A XXXIV. minta szerinti kimutatás a mult évi kimutatásokhoz képest határozottan egyszerűbb, könnyebben összeállítható s könnyebb átnézést ad ; mert mig a mult évben a, b b2, c, d, e, f, g, h, i, k. 1, m, n, o, betűk alatt, tehát 15 kimutatást kellett készíteni s felterjeszteni, addig most ugyanezen adatokat magukban foglaló kimutatások három példányban ugyanezen szolgálatot teszik meg Igaz, hogy a kimutatások mostani alakja tömör, az átnézethez nagy figyelem és gyakorlat kell, de hiszen az nem laikusnak készül. Ha átalakítás, valami javítás vagy pótlás kell hozzá. — amint hogy a vétség és kihágási ügyeknél kellene is — az még nem annyit jelent, hogy rossz a kimutatás. Ne feledjük, hogy a lajstrom első évében vagyunk, s hogy átmenetnek is kell lenni. Nem találom helyesnek, hogy a kimutatás a tkvi ügyek kimutatásán kívül a tkvi beadványok kitüntetését nem kívánja. A tkvi ügyeket ugy szokták kiszámítani, hogy a kimutatás évében községenként érkezett ügyeket és az X. csoportban érkezett ügyeket összeadják. így azonban nem teljes s nem helyes a szám Nagyon sok esetben tapasztaljuk, hogy a végrehajtási zálogjog bekebelezése után az ügy megakad. 1892. évben 30 esetben kért valaki végrehajtási zálogjog-bekebelezést, s 1898. évben adja be mind a 30 esetben az árverési kérvényt. Ez a 30 kérvény mint uj ügy nem szerepel az 1898 évi kimutatásban, mert hiszen mindannyinak 1892 es registere van. Tényleg nem uj ügy. Mondjuk, hogy egy bírónak csupán a tkv. végrehajtási ügyek vannak beosztva s az kapta mind a 30 árverési kérvényt, s mind a 30 esetben meg lett tartva az árverés, jó csomó utóajánlattal. Tartott 30 sorrendi tárgyalást, hozott 30 kiutalványozó végzést, s munkája zöme, mert a kimutatás csak az uj — a kimutatás évében érkezett ügyeket kívánja, látszattal sem bir. Uj ügynek venni az emiitettem 30 árverési ügyet nem lehet, már pedig a jelzett munka nagy, nyom nélkül nem maradhat. Nézetem szerint nem célhoz vezető törekvés oly kimutatásokat akarni létrehozni, hogy ezekből minden biró tevékenysége tükörmódra tükröződjék vissza, mert igaz ugyan, hogy a számok beszélnek, de sokszor nem őszintén. 400 sommás per befejezése sok esetben több munkát ad 1,000 per befejezésénél. Ezt tovább feszegetni sem kell. De nem mutatja a szünetelő per sem azt, amit mutatni akar, mert hiszen különösen a kisebb perekben sok esetben meghallgatta a biró a feleket, felvilágosította, ezek hosszú egyezkedés után távoztak s a per szünetelő lett Dehogy is nem adott az munkát. Legyen a kimutatás számadatokra alai itva, de ne akarjon csalhatlan tükör lenni, mert ez sok esetben igazságtalanságra vezet. A bányaművelési szabadság és a kőszén. Irta: WAHLNER ALADÁR, m. kir. bányakapitány Budapesten. (Harmadik közlemény.) A) A kőszén felszabadítását követeli a t. ugy ved ur szerint e lőször a jogegység. v»a ; iF^^j1 mai magyar<>rszági jogállapot fentartása vagyis a kőszén földbirtok tartozékiminőségéíek elismerése melái^l T* f £n éppe" a meg7-avart jogegység helyreálliza^áW* T eSZtÜl V,6ndÖnek a ^szénbányásza" jog. &dé1vin H * "c",6™ ielent maSt' mint h°gy a kőszén Erdélyben, Horvat-Szlavonországban és a volt katonai határ-