A Jog, 1899 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1899 / 53. szám - A jóhiszeműség és roszhiszemüség elve az anyagi telekkönyvi jogban. 3. [r.]

390 A J is. dacára, hogy a polgáriak száma 50-re felemeltetett. Sőt a polgáriak 1895 ben 54 re, 1896. évben 57-re, 1897-ben 58-ra szaporodtak s ez megmaradt 1898-ban is, de a bűnvádi előadók száma 1897-ben csak 39-re s 1898-ban 40-re emeltetett. Összhasonlitásul megemlítjük, hogy Francia országban polgári per be volt vezetve 1876—1880, évi időszakban középszámitással 136l/2 ezer, 1894-ben 186 ezer, 1895-ben l82Va ezer és bűnvádi ügy a rendőrtörvényszékeknél (tribunaux correctionels) 1885. évben 188 ezer; 1891-ben 194 ezer. 1893ban 203. e. 1894-ben 206 ezer és 1895-ben 229 ezer. A francia esküdtszékek előtt 1886. évben 3,200 bűnügy fordult meg, 1890-ben 2,900, 1893-ban 3 ezer, 1894ben 2.800 és 1895-ben 2,544. Németországban az első fórumon bejött bűnügy 1891-ben közvádra 451,868, magánvádra 88 ezer. 1892-ben 482.377 és 92,925, 1833-ban 488.203 és 97 ezer, 1895 ben 470,723 és 98 ezer, 1896. évben 492.674 és 105,921. Polgári per 1891-ben bejött 1,379,127, 1892: U/a millió, 1894: 1.519,000, 1895: 1,534,000, 1896: 1,544,000. belsötörvényszékekhez bejött 1891. évben polgári per 15 ezer; bűnvádi 3,450, 1892-ben 17 ezer és 3,712, 1894: 18 ezer és 4,300, 1896: 18,772 és 4.517. A legf. birodalmi törvényszéknél volt 1891-ben polgári 2,006, bűnvádi 3,450, esküdtszéki 198, 1894. évben 2.488 és 4,300; esküdtszéki 229, 1896-ban polgári 2.525, bűnvádi 4,517, esküdtszék ellen 208. IV. A közgazdasági viszonyok magasb fejlődése, a nemzeti erő s hatalomnak ezen legfőbb s legbiztosabb alapja, főleg s különösen a v á 11 ó-k ereskedel mi ügyletek s ezeket képviselő peres ügyek forgalmában talál nyilvános kifejezésre. Es e tekintetben ezen ügyforgalmunk meglehetős megnyugvást szolgáltathat. Erre szolgál valóban azon adat, miszerint tiz év alatt 1872-töl 1882-ig a váltóügyek 16 ezerről 46 ezerre szaporodtak fel, a következő tiz év alatt pedig 59 ezerig a törvényszékeknél. Ezen kifejlődés, illetőleg ügyemelkedés következőleg alakult: 1878. évben bejött a törvényszékekhez váltó-kereskedelmi ügy: 56 ezer, 1879-ben: 44 847,1880-ban 66 ezer, 1881-ben: 49 ezer, 1882-ben 47,534, 1883-ban: 441/, ezer, 1884-ben: 48,908, 1885 ben 64 ezer, 1886-ban 69 ezer, 1892 évben bejött 67 ezer, azonban 1893-ban már felszaporodott 80 ezerre és 1894 ben 1081/2 ezerre. 1898. évben a váltó-kereskedelmi beadványok 131,170 ügyszámot képviseltek. A budapesti kir. táblánál, melynek mint a kereskedelmi forgalom legfőbb telepének ebbeli helyzete legnagyobb jelentőségű — ujabban következő volt az alakulás : 1895-ben váltó-kereskedelmi ügy bejött 3,979 s hátralékul csak 259 maradt az év végén. 1896. évben bejött: 3,530 s az év végéig majd mind elintéztetvén, csak 165 maradt fenn. 1897-ben bejött 3,515, de a hátralék tetemesen emelkedett: 613-ra. Az összes kir. tábláknál bejött 1892. évben 10,652. hátralék : 2,787, 1894-ben 11,787, hátralék: 1.872. 1896-ban 8,195. hátralék: 366; 1897-ben bejött 7,764, hátralék 9381898. évben bejött 8,281, hátralék: 1,520. A C u r i á n a lefolyt tiz év alatt következő volt ezen ügybejövetel : 1888. évben bejött 1,364, elintéztetett 1,248, hátralék lett. 127. 1890-ben bejövetel 1,806, elintéztetett 1,523, hátralék 804. 1892-ben: 1,891, elintézés 1,601, évi hátralék 1,270 1894-ben: 1,920, elintéztetett 1,879, hátra maradt 1,551. Az utolsó négy év alatt tetemesen csökkent a bejövetel. 1895-ben 1,781-re, 1,770 hátralékkal; 1896-ban 1,422 re, 950 hátralékkal; 1897-ben 1.156-ra, 286 hátralékkal és 1898-ban 1,301-re, hátralékul csak 147 maradván. Németbirodalomban az alsótörvényszékeknél b jött váltóper átlag 1881—1885. években 124 ezer ; 1886— 1890-ben 149 ezer, 1891-ben 216 ezer, 1893-ban 223 ezer 1894 ben 232 ezer; a következő években csökkent ezen ügybejövetel, 1895-ben 218 s 1896-ban 206 ezerre. Franciaországban a kereskedelmi törvényszékek ügybejövetele s elintézendője 1894. évben 213 ezer 1895-ben 203 ezer. A közgazdászati viszonyok fejlődése szempontjából a váltó-kereskedelmi ügyforgalom mellett nagyobb figyelmet igényelhetnek a telekkönyvi ügyek alakulásai. A mint a váltó-kereskedelmi jogintézmények az ingó hitel fóalapja képezik • ugy az ingatlan hitel legfőbb biztositékául a telekkönyvek szolgálnak. Érdekes tehát ezek ügyforgalmát is vizsgálni, a mint az a törvényszékeknél s telekk. hatósággal felruházott járásbíróságoknál ujabb időben alakult. A törvényszékekhez husz év előtt 1878—79. években 800 ezerén felül érkeztek beadványok, de ezen ügyszám később tetemesen csökkent. 1880-ban 745 ezer jött be. 1881-ben 678 ezer. 1882-ben 634 ezer, 1883-ban 613 ezer. 1884. és 1885-ben még kevesebb t. i. 603 ezer, a mi 1886. évben 572 ezerre szállt le. A 90-es években újra emelkedett a telekkönyvi bejövetel és pedig 1892. évben 648 ezer, 1893-ban 659 ezerre és 1894-ben közel 648 ezerre. 1898-ban a telekk. beadványok száma ismét meghaladta a 700 ezret, lévén 730,732. A járásbíróságokhoz beérkezett 1878. évben 542 ezer, 1880-ban 561 ezer, 1882-ben 619 ezer, 1884 ben 680 ezer, 1885-ben 712 és 1886. évben 756 ezer. 1892—93. és 1894-ben felülhaladta az 1 milliót. 1898-ban az uj rendszer folytán május 1 tői kezdetett meg a számítás, a mely 866,413 ügyszámot mutatott fel. Miután az eddigiekben a bírósági ügyforgalom fontosabb részletes mozzanatait megismertettük: következik, hogy azok összmunkássá^ának eredményét feltüntessük. Erre szolgálandnak a következő adatok ; A járásbíróságoknál 1892. évben elintézendő ügy volt: 4.618,608, elintéztetett: 4.556,319, hátralék lett: 62,289.1894. évben: 5.128,707, elintéztetett: 5.043,833, hátralék: 84,874, 1896: 2.511,000, elintéztetett: 1.955.193, hátralék: 563 ezer. 1897. évben elintézendő: 2.855,000, elintéztetett: 2.171,628, hátralék: 684,153, 1898. évben: 2.986,000, elintéztetett : 2.415,375, hátralék: 570,882. A törvényszékek működésének legújabb adatai következők : 1892. évben elintézendő per volt: 2 millió beadvány; elintéztek 1.974,404 drbot. hátralékul maradván 35 ezer. 1893- ban lett 2.120.000, az elintézés pedig 2.079.482, 41 ezer hátralékkal. 1894. évben 2.233,000; elintézés 2.190,000, hátralék 42 ezer. 1897 évben elintézendő beadvány 2.300.000; elintéztetett 2.272,000, hátralék lett 33,278. 1898. évben elintézendő 2.350,000, elintéztetett 2.316,000 ; hátralék 32.318. A kir. táblákon az uj szervezés után 1892. évben elintézendő 175 ezer, elintézés 153,143, és hátralék 22,729. 1893-ban elintézendő 170 ezer, elintézés 151 ezer, hátralék 19.484. 1894- ben 169,500, 152.166 és hátralék 17,334. 1895-ben 140,101, 133,689, és 7,417. 1896-ban 118,080, 113,688 és 4,392.1897. évben 117,073, 110,006, és 6,976; végre 1898. évben elintézendő volt 123,835, és 115,363, elintéztetett; hátralékul maradván 8,472. A budapesti kir. táblán 1892. évben elintézendő volt: 37,660 (bejövetel 31 ezer), elintéztetett: 30,466, 7,214 hátralékkal; 1894-ben 40,800 (32 ezer bejövetellel), elintéztetett: 32,378, 8,400 hátralékkal; 1896. évben: 29,681 (25| ezer bejövetellel), elintéztetett: 27,970, hátralék: 1,702; 1898. évben elintézendő; 30.001 (28,243 bejövetellel), elintézve lett : 27.490 hátralék: 3,571, A Curia nagymérvű munkásságát, buzgalmát következő adatok tüntetik fel. 1884. évben elintézendő volt : 24 ezer, elintéztetett: 20 ezer, hátralék: 4,988: 1888. évben: 31,800, elintézés: 24 ezer, hátralék 7 ezer; 1892. évben 36,466, elintézés: 27,400, hátralék: 10V2 ezer; 1894-ben: 42 ezer, elintézés : 28 ezer, hátralék: 13 ezer; 1896. évben: 36 ezer, elintézés : 26,935, hátralék 9 ezer; 1897-ben: 32 ezer, elintézés: 24.760, hátralék: 7,575; 1898. évben elintézendő: 31,742, elintéztetett: 24,713, hátralék: 7,029. A jóhiszeműség és roszhiszemüség elve az anyagi telekkönyvi jogban. Irta: Dr. PLOPU GYÖRGY, kir. Ítélőtáblai biró, a felsövissói kir. járásbíróság vezetője. I (Vége.) III. Előbbi fejtegetéseimben a jóhiszeműség és roszhiszemüség fogalmainak kifejtésével foglalkozván, eljutottam a harmadik jóhiszemű szerző-féle régi és elavult teória elemzéséig, mely : a bejegyzési elvet kiforgatja lényegéből, rideg merevséggé és vak instrumentummá teszi a kapzsi és roszakaratu személy kezébe.