A Jog, 1899 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1899 / 52. szám - A bűnvádi perrendtartás életbeléptetéséről szóló törvény 19. szakasza

208 A JOG kifogásként azt hozta fel, hogy ama ajánlatot csak azon feltetel mellett irta alá, hogy az életbiztosítási ügylettel együtt zalogko ­csönt kap felperestől és tagadta, hogy a % alatti ajánlat azt tartal­mazná, a miben ő a felperes ügynökeivel megállapodott. Azonban, hogy ha az ajánlatot tevő az általa aláirt ajánlati lapot kitöltetlenül adja át a biztosítást közvetítő ügynöknek, az ügynök az ajánlati lap kitöltésére nézve az ajánlatot tevő lel megbízottjának tekintendő, de különben az ajánlat lényegében alperes aláírásakor beismerése szerint már ki volt töltve. A kereskedelmi törvény 468. §. szerint pedig biztosítási ügylet érvényességéhez írásbeli szerződés szükséges, a miből az következik, hogy a biztosítási ügynökkel történt, de az ajánlatba be nem foglalt megállapodások figyelembe nem jöhetnek és azok­nak tanúvallomásokkal vagy az ügynök által irt levelekkel való bizonyítása sem engedhető meg, miután azon kifogásoló állítását igazolás esetében sem érvényesíthetné, mivel az ajánlat kiállítása és benyújtása az ajánlattevő ténye lévén, neki állott kötelessége­ben azt akként szerkeszteni vagy kitölteni, hogy kikötni óhajtott feltételeire nézve a biztosító 'ájékozva legyen. Ugyancsak a K. T. 408. §. szerint az írásbeli szerződéssel egyenlőnek tekintendő a biztosítóhoz beküldött és ez által elfoga­dott s könyvébe bevezetett írásbeli ajánlat, ez pedig megtörtént­nek tekintendő, ha a biztosító annak vételétől számított 48 óra alatt vissza nem utasította. Minthogy alperes a fentiek szerint maga elismerte, hogy felperes levelében tudósította, hogy A. '/. a. ajánlatot elfogadta, felperes pedig az A '/. a. kivonat szerint annak vétele után azt el is könyvelte és az E /. a. biztosítási kötvényt is kiállította, nyilvánvaló, hogy a peres felek között az életbiztosítási ügylet jogérvényesen létre jött és felperes, a ki a K. T. 468. §-ban meghatározott időtől viselte alperessel szemben a kockázatot, a 473. §; szerint követelheti alperestől az első díjrészletnek ^meg­fizetését és erre nézve nem tesz akadályt még az sem, hogy az ajánlati feltételben ki lett kötve, hogy a biztosítási szerződés csak a tényleges első dijrészletfizetés után lép hatályba, mert a kikötés egyedül a biztosító javára történvén, ahhoz ragaszkodni, vagy attól eltekinteni a biztositónak áll jogában, a biztosítási díjösszeg­nek kitételét a K. T. 469. §. b) pontja csakis biztosítási kötvény­kellékül, de nem az ajánlatra írja elő, az ajánlatban pedig a biz­tosítási tábla M. 25. módozatára hivatkozás történik. Mindezek alapján az elsőbiróság ítéletének megváltoztatá­tával alperest a kereseti tőke stb. fizetésére kötelezni kellett. A m. kir. Curia (1899. nov. 24. 2,198. sz. a.) a másodbiró­ság ítélete indokai alapján helybenhagyatik, stb. Bűnügyekben. A Btk. 350. §-ában meghatározott zsarolás csak oly fenyege­téssel valósitható, mely alkalmas a fenyegetettben a közvetlen bekövetkezés iránt alapos félelmet gerjeszteni. — Nem képez ily fenyegetést a bűnvádi feljelentéssel való fenyegetés a jogban és törvénykezési eljárásban jártas féllel szemben, ha a feljelen­tésnek eredménye nem lehet. A kisérlet létesüléséhez is a félelem gerjesztésére alkalmas fenyegetés kívántatik meg. A m. kir. Curia: (1899 október 11. 10,057/99. sz. a.) Sik­kasztás vétsége miatt vádolt M. Gergely elleni bűnügyben Ítélt: Mindkét alsófoku bíróság ítélete megváltoztattatik, M. G. vádlott az ellene emelt vád és következményei terhe alól fel­mentetik. Indokok: Az alsófoku bíróságok ítéletének indokaiban részletesen előadottak és az eljárás rendén beszerzett adatok által bizonyítva van, hogy M. G. vádlottnak megítélt követelése volt lí. A. F. ellen és az is bizonyítva van, hogy a per folyama alatt nevezett adós ingatlanait testvérére irattá át a telek­jegyzőkönyvben, adásvevési szerződések alapján ;a testvérek közül az egyik az ingatlant mindjárt tovább íratta S. M.-ra, sértett S. J. ^est­vérére, mely körülményből vádlott azt következtette, hogy az ésiásd csak színlett és azért történt, hogy adósa előle a kielégi­tela alapotet vonja s egyúttal a felmerült alapos gyanú alapján S. I. sértettel is mint községi jegyzőt gyanúsította, hogy közre­működött tudatosan ezen a vádlottat kijátszó eljárásban. E miatt vádlott és S. J. sértett között ellenséges viszony állott be, a melynek eloszlatására S. J. L. D.-t kérte fel s L. D. ki a vizsgálat folyamában tanuként kihallgattatott, bizonyítja is, hogy ő S. J. felhívására törekedett köztük békét létrehozni és S. J. sértett át is adott neki egy levelet vádlottnak leendő kéz­besítés végett, a melyet azonban feledékenysége miatt nem telje­sített s mikor erről S. J.-t értesítette, ez a levelet visszakérte azt mondván, hogy vádlottal már összeveszett. Ily előzmények után irta meg vádlott a két levelet és kül­dötte el S. J. sértettnek, azt tanácsolván neki, hogy S. J. fizesse ki vádlottnak az ennek B. A. T. ellen fennálló megítélt követe­lését, ő aztán jogát átruházza sértettre és aztán ő hajtsa fel az eredeti adóson, ellenkező esetben okirathamisitás miatt bűnvádi feljelentést fog tenni és figyelmeztette a bűnvádi eljárás káros következményeire s végül a levelekben sértettet meggyalázó kifejezésekkel illette. S. J. sértett a hozzá intézett két levél bemutatásával bűn­vádi feljelentést tett M. G. vádlott ellen rágalmazás és zsarolás miatt A rágalmazás miatt megindított bűnvádi eljárás a 3,593'98. a hozott jogerős végzéssel megszüntettetett, ellenben zsarolás vétsége miatt vádlott vád alá helyeztetett és a megtartott végtár­gvalás folytán ellenében mindkét alsófoku bíróság a zsarolás vétség­nek a kísérletét állapította meg és abban bűnösnek mondotta ki. Tekintve azonban, hogy a Btk. 350. §-ában meghatározott zsarolás csak oly fenyegetéssel valósitható, mely alkalmas a fenye­getettben a közvetlen bekövetkezés iránt alapos félelmet ger­jeszteni; ........ „ . tekintve, hogy S. J. sertettben, ki községi jegyző es a tör­vénykezési eljárást ismeri, a bűnvádi feljelentéssel való fenye­getés — figyelemmel a körülményekre és az előzményekre — ily félelmet nem gerjesztett, mert ö maga a végtárgyaláson két izben is határozottan kijelentelte: hogy benne a levelek félelmet egyál­talában nem gerjesztettek, hanem boszantották a sértő kifejezések és azért tett vádlott ellen bűnvádi feljelentést; tekintve, hogy vádlott a levelek kézhezvétele után a vádlott kívánságához képest valamely cselekvőséget nem tett s arra nem is határozta el megát: vádlott cselekményében a zsarolás vétségnek tényálladéka nem foglaltatik; de nem állapitható meg vádlott ellenében a zsarolás vétségének kísérlete sem, mert a kisérlet létesüléséhc: is a félelem gerjesztésre alkalmas fenyegetés kívántatik meg, már pedig az előadottak szerint a vádlott által irt levelek ily fénye getésnek nem tekinthetők; ezeknél fogva mindkét alsóbiróság ítélete megváltoztattatott és M. G. vádlott az ellene emelt vád és következményeink térh­álói — tényálladék hiányában — felmentetett. Különböző időben különböző célokra egy egyén nevének hamisítása nem állapítja meg a folytatólagosságot. A nagyváradi kir. tábla: Magánokirathamisitás miatt vádolt Zubor Gy. Imre elleni bűnügyben itélt: A kir. tábla az elsőbiróság ítéletét azzal a részben való változtatással, hogy a vádbeli cselekményt nem egyrendbeli foly­tatólagos, hanem négyrendbeli, a Btk. 401. és 403. §. első pontja alá eső magánokirathamisitás bűntettének állapítja meg, s hogy élihez képest a vádlottra elsőbiróságilag kiszabott s e helyen is fentartott büntetést a Btk. 96. és 99. §-ai felhívásával összbünte­tésnek tekinti, egyebekben helybenhagyja. I n d ok o k: Vádlottnak az elsőbiróság ítéletének indoka: szerint bizonyítottnak elfogadott azok a cselekményei, hogy a különböző időkben különböző össz.-gekről kiállított váltókon édes atyja M. Sz. L. kibocáájtói aláírását hamisította a folytatólagosság ismérveivel nem birnak, miért is az elsőbiróság Ítéletének részben való megváltoztatásával vádlottat négyrendbeli magánokirathami­sitás bűntettében kellett bűnösnek nyilvánítani. Ezzel a változ­tatással egyebekben a kir. törvényszék Ítélete vonatkozó indok? alapján annak megjegyzésével volt helybenhagyandó, hogy a váci lottra elsőbiróságilag kiszabott, összbüntetésnek tekintett bünteté­a bűnhalmazatra való figyelemmel is megfelelő, s hogy a vég­tárgyalás adatai szerint a kár meg nem térült s ekként az eny hitő körülményt nem is képezhet. (1898. évi június hó 10-én 1,835/98. sz. a.) A m. kir. Curia itélt: A kir. tábla Ítélete az abban felhozó! és elfogadott indokok alapján helybenhagyatik. (1899 október lfc 12,092/98. sz. a.) Kivonat a „Budapesti Közlöny'*-böl. Csődök : Ehn János e. Ribarpele, rozsahegyi trvszék, bej. febr. o. félsz. márc. 3. csb. Dluhovics Béla, tmgg. Pruzsinszky Pál. — Hévre nung és Schweitcer e. Pancs jva, u. o. trvzzék. bej. febr. '10. félsz, márc. 10. csb. Scholmáschi Adolf, tmgg. dr. Birescu Sándor. — Schön­berger és Sugár e. Szeged, u. o. trvszék, bej, jan. 20. félsz. febr. 10. csb. dr. Kecskeméty D., tmgg. dr. Becsey Károly. — Ruhig Lipót e. Dunavecse kalocsai trvszék, bej. márc. 10. félsz. ápr. 3 csb. dr. Haar Béla, tmgg. Kálnay Gyula. — Hendstein M. e. Zágráb u. o. trvszék, bej. dec. 31. félsz. jan. 22. csb. dr. Volicskovics János, tmgg. Sáj Ferdi­nánd. — Radoszavlyevits Dobrivoy e. Sid. mitröviczai trvszék, bej. dec. 28. félsz. jan. 2. csb. Milics András, tmgg. dr. Fuch József. — Kohn Adolfné e. Módos, n. becskereki trvszék bej. febr. 15. félsz. márc. 10. csb. dr. Selymeczy Sándor tmgg. dr. Ernst Lajos. — Heinzmann Jánosné e. Szombathely u. o. trvszék, bej. február 7. félsz. febr. 12. csb. dr. Pongberger Vince, tmgg. dr. Rohrer Ödön — Weisz Fülöp e. Kecske­mét u. o. trvszék, bej. márc. 1. félsz. márc. 30. csb. Kiss Ferenc, tmgg. Dr. Szabó Iván. — Brinsek Dragsztin e. Fiume u. o. trvszék, bej. jan. 13. telsz. márc. 15. csb. Nachtigall Grill, tmgsr. di. Maylender Mihály. — Mikuska László et Stepanó, rozsahegyi trvszék. bej. febr. 13. félsz. márc. 1(\jSb' dr' Dluhovics Béla. tmgg- dr. Schiller Bernát. — MandelJános e. M.-Sziget, u. o. trvszék, bej. jan. 27. félsz. febr. 5. csb. Brezvay Lajos, tmgg. Mandics József. — özv. Hirschler Mátyásné e. Nyirád, z.-eger­szegi trvszék, bej. febr. 25. félsz. márc. 20. csb. Rohoncy'István, tmgg. dr. Berger Sándor. — Fischer Izidor e. Ném.-Bogsán. lugosi trvszék. bej. febr. 15. félsz. márc. 13, csb. Havas Antal, tmgg. dr. Oprea Aurél. Pályázatok: A veszprémi trvszéknél j e g y z ő i áll. dec. 30 -- A tuleki jbiróságnál a 1 b i r ó i áll. dec. 30. — A brassói trvszéknél albiroi áll. dec. 30. — A deési jbiióságnál albirói áll. dec. 30. ­Azó-gyallai jbiróságnál aljegyzői áll. dec. 30. — A marcali jbiróságnál jbirói áll. dec. 30. - Kir. közjegyzői áll. Zilahon, jan. 11. ­Kir. kozj egyzöi áll. Tasnádon jan. 11. — A dicső-szent-mártoni jbirosagnál albirói áll. jan. 2.

Next

/
Oldalképek
Tartalom