A Jog, 1899 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1899 / 52. szám - A bűnvádi perrendtartás életbeléptetéséről szóló törvény 19. szakasza

388 A JOG pénztáros gazdasági tisztnek tekintendő és igy egy évi felmondási időre volt igénye és erre az időre őt a fizetés felmondás nélküli elbocsátás esetében is megilleti. Ezúttal pedig felperest alperes felmondás nélkül bocsátotta el, mert az E) alatti okirat szerint őt állásáról lemondottnak tekintette pusztán a miatt, hogy felperes a szolgálata folytatásához kötött terhes vagyoni feltételeket élnem fogadta. Ezért kellett alperest még a további félévi fizetésben elmarasztalni. A m. kir. Curia a másodbiróság ítéletét indokainál fogva helybenhagyta. (1899. nov. 21-én 1,894.) > Végrehajtás foganatosításával megbízott helyettes ügyvéd köthet-e egyezséget ? A végrehajtató, ki maga is ügyvéd, a vég­rehajtás foganatosításával más ügyvédet bizott meg, a szokásos meghatalmazási nyomtatványon, melynek írott szövege szerint a helyettes K. C. elleni végrehajtási ügyben való eljárásra feljogo­siltatott. Bár a nyomtatott szöveg szerint a helyettes egyezség kötésére is fel volt jogosítva, az általa kötött egyezséget a debre­ceni kir. ítélőtábla érvénytelennek mondotta ki, hivatkozással az ügyvédi rendtartás 62. §-ára, mely szerint az ügyvédi meghatalma­zás az ügyvédet csak a reá bizott ügy rendes vitelével és teljes befejezésével egybekötött intézkedések megtételére jogosítja fel, azonban a végrehajtási eljárás rendes viteléhez és teljes befejezé­séhez a megítélt követelés fölötti egyezségnek megkötése nem tartozik. A m kir. Curia megváltoztatta a tábla ítéletét és a megkötött egyezséget érvényesnek mondotta ki. Magyar honosok között külföldön létrejö tt jogügylet; k elbírálása. A m. kir. Curia felülvizsgálati tanácsa: Magyarország és Oroszország között ez országok bíróságai által hozott ítéletek kölcsönös végrehajtására nézve 1892. évi XXV. törvénycikkben becikkelyezett nemzetközi vasúti egyezmény kivételével, állam­szerződés nem létezik, az ítéletek kölcsönös végrehajtása iránt ama országok bíróságai között a 4,105/1 M. 869. sz. rend?lettel történt közlés szerint viszonosság egyébként szintén nincs és hogy iiyen viszonosság fennállását a peres felek a jelen perben kimutatták volna, a feíebbezési bíróság ítéletében Tjrj^ejillapitva nincs, ha tehát felperes nem az emiitett nemzetközi varrni egyez­mény keretébe tartozó követelését a hazai biicság által érvénye­síteni és a hazai bíróság ut|án végrehajtásilag behajtani akarja, szükséges volt még akkor is, ha részére az oroszországi bíróság által megítéltetett volna, hogy alperest a hazai bíróság előtt külön perbe vonja s igy az oroszországi bíróság elutasító vagy marasz­taló Ítéletére alapítottan a hazai bíróság előtt ítélt doiog esete fenn nem forog. Továbbá, a mennyiben uty felperes, mint alperes magyar honosok, a jelen perben nem alkalmazható az 1868: 54. t.-c-nek a csak külföldire vonatkozó 157. §-a, a mely szeriit a külföldön kiállított okiratok a küllőidre nézve csak ugy birnat; érvénynyel, ha a bizonyításra kötelezett fél kimutatja, hogy azok az illeiő külíöldi törvények szerint érvényesek, A honosság kc­jogi és nemzetközi ama jelentőségénél fogva, a mely szerint a magyar honosra a hazai törvény kötelező és a honosság pusztán a külföldön ideiglenes tartózkodással meg nem szűnik, a magyar honosok között külföldön létrejött és a hazai bíróság előtt érvéi nyesitett közönséges magánjogi jogügyletek, tehát a kölcsönszer­ződések is érvényesek, ha azok csak a hazai törvény alaki és anyagi rendelkezéseinek felelnek meg és a magyar honosokra nézve külföldön létrejött ilyen jogügyletek iránt a hazai bíróság előtt az állandóan követett gyakorlat, ha az ilyen jogügyletek a szerint, a mint ez a jogügylet érvénye mellett kedvezőbb, a hazai vagy az illető: külföldi törvény alkalmazásával birálhatók meg. stb. (1899. nov. 20. G. 42-}.) A közigazgatási hatóságok, elé tartozó kihágások betüsoros jegyzeke cimü müvére hirdet előfizetést F é n y e _ Vince borosjenői kir. aljárásbiró. Gyakorlati közigazgatási tisztviselő előtt felesleges bővebben fejtegetni azt a chaoticus állapotot, a mely a közigazga­tási halóságok elé utalt kihágások tekintetében uralkodik, mivel a törvényben, miniszteri rendeletben és szabályrendeletekben megállapított kihágások oly soktélék és oly nagyszámuak, hogy azok evidentiában tartása majdnem lehetetlen. Á tájékozást meg­nehezíti még az is, hogy különböző kihágások lelett ugy az első, mint a második és harmadik fokban is különböző hatóságok Ítél­keznek s a befolyó pénzbüntetések is különböző célokra fordí­tandók, ugy, hogy alig van ember, a ki megtudná mondani, mi képez kihágást? melyik közigazgatási hatóság bíráskodik a fölött ? és mily célra fordítandó pénzbüntetése: E három kérdésre igyekszik megfelelni szerző müvecskéje oly módon, hogy betűrendben felsorolja mindazon cselekményeket, a melyek 1898. végen a törvényekben vagy miniszteri rendele­tekben kihágássá voltak minősítve; feltünteti minden egyes kihá­gásra annak illetékes I., II. és III. fokú bíráját, fő- és mellék­büntetését s azt a célt, melyre a pénzbüntetés fordítandó. Össze­állítását azzal is hasznavehetőbbé igyekezett tenni, hogy minden betű végén üres lapot hagyott, a hova az általa össze nem gyűjt­hetett szabályrendeleti kihágások az illető lörv. hatósági vagy tisztviselők által bevezethetők legyenek. — A mü ára 1 koronaés kapható a szerzőnél Borosjenőn, Aradmegye. A bűnügyi védők lisztájának összeállítása a budapesti ügyvédi kamara választmányánál folyamatban van. Eddigelé 87 ügyvéd jelentkezelt. Miután a jelentkezők ezen csekély számának egyik oka az is lehet, hogy a felhívás az illető érdeklődők figyel­mét kikerülte, a választmány újból elhatározta, hogy a jelentke­zési határidőt december 25-ig nyitva hagyja. Felhwja lehat a kamara tagjait, hogy ezen határidőig a védők névjegyzékébe való felvétel végett okvetlenül jelentkezzenek, a mi levelező-lapon, vagy személyesen is történhetik az ügyvédi kamara helyiségében. (V. Szemere-utca 10. sz. i A marosvásárhelyi kir. ítélőtábla tanácsainak beosztása 1900. évre. Polgári ügyek. I. tanács (közpolgári ügyek, egyszersmind szaktanács a váltó-, kereskedelmi és csődügyekben és felülvizsg. tanács) Elnök: Ternovszky Béla a kir. ítélőtábla elnöke (felül­vizsg. ügyekben az elnök állandó helyettese: Kovács János kir. ítélőtáblai biró). Birák: Kovács János, Dobai Albert, Szabó Dénes, Bo dó Sándor. Tanácsjegyző: Eleké s Pál bírósági aljegyző (felülvizsg. ügyekben a jegyzői iroda vezetője). II. tanács, egyszer­smind úrbéri s az 1896: XXV. t.-c. szerinti ügyekben szaktanács. Elnök: Kostka Géza tanácselnök. Birák: Todorffi Domokos, Jakab Rudolf, A v e di k Simon. Kisegítő birák: P é t er f y Dénes, Hatfaludy István, Ph lepsz Ferenc. Tanácsjegyzők: Thuró­czy Lajos albiró és Pawelka Albert birós. aljegyző (ez utóbbi felülvizsg. ügyekben a jegyz.iroda helyettes vezetője). Büntetőügyek. 111. tanács. Elnök: Kostka Géza tanácselnök. Birák: Péterffy Dénes, Hatfaludy István, Jakab Rudolf, A v e d i k Simon. Kisegítő birák: Todorffi Domokos, Dobai Albert, Szabó Dénes, Bodó Sándor. Tanácsjegyzők: T huróc z y Lajos albiró és Pawelka Albert aljegyző. Fegyelmi bíróság illetékessége. A m. kir. Curia: A kir. Curia kisebb fegyelmi tanácsának illetékessége a marosvásárhelyi kir. tábla fegyelmi bírósága előtt G. D. és társai törvényszéki birák elen folyamatba tétetni kért fegyelmi ügyre nézve is meg­állapíttatik s ezen ügy együttes bírói intézkedések megtétele végett a kir. Curia kisebb fegyelmi tanácsánál törvényszéki elnök ellen folyamatba tétetni kért fegyelmi ügygyei egyesittetni ren­deltetik. Indokok: Mindkét fegyelmi eljárásnak tárgyát törvény­széki tanácsülésben hozott, egymással összefüggő oly határozatok, (illetve intézkedések és mulasztások) képezik, amelyek egyikénél elnök, G. és K. mint szavazók, illetőleg mint előad . , viszont a másik bírói intézkedésnél S. és K. mint szavazók vettek részt, G. pedig előbbinél mint ügyészségi tag működött közre. Nyilván­való tehát, hogy amennyiben fegyelmi vétség ténye valóban fen­forog, az egyes panaszlottak részessége és e részességből ered­hető vétkességük alaposan csak az ügynek együttes elbírálása utján i!élhető meg. Minthogy pedig a kir. Curia kisebb fegyelmi tanácsának — - irányában fennálló illetékessége le nem szállít­ható, ellenben mi sem szól az ellen, hogy azon részesek iránti eljárás, kik irányában a marosvásárhelyi kir. tábla fegyelmi bíró­sága volna rendszerint illetékes, a fent kimutatott összefüggésnél fogva a magasabb fokú bíróságit, i. a kir. Curia kisebb fegyelmi tanácsa elé vonassék: ez okoknál fogva az ügyek egyesitendők és mindkettő iránt a kir. Curia kisebb fegyelmi bíróságának ille­tékessége megállapítandó volt. (1899. nov. 18. 556. sz. a.) Curiai és táblai értesítések. Az e rovat alatt hözlött értesítéseket előfizetöinkn.ek díjtalanul szolgáltat]wk. Az ide vonatkozó levelezést tévé­dének kikerülése végett kérjük mindig kiadóhivatalunkhoz. Arad W. A. Reiner J.-né — Reiner J. még nem érk. — Brassó D. W. J. Klein Gidro 1,052/99. v. sz. ü. a Cur. dec. 12. mv. — Debrecen dr. M. Gy. Jover G. — Makay E 4.707. sz, ü. a Cur. dec. 7. hh, — S.-A. Ujhely, N. M. Rác E. — Margitta J. érk 6,H55/139. sz. a. eld. Tergovcsics. — Szécsény P. S. Antal — Szenogrady érk. 6,512/99. sz. a n e. eld. Popu — Bárok — özv. Weisz érk. 4,981-2/88. sz. a. n. e. eld. Iliyés K. — Baesik — Korfv 2.192/99. sz. ü. a Cur. vu. - Szegszárd, dr. S. L. Pollák G. — Weisz M. érk. 5;923/99. sz. a. n. e. eld. Asztalos. A többi ügyek n, e. — Szatmár. Dr. H. L. Posner M. — Fiktusz J. érk. 4,443/99. sz. n. a. n. e. eld. Pásztél — Szenic, dr. N. M. Berger — dr. Popovics 4,711. sz. ü. a Cur. nov. .'51. hh. — Zombor, dr. W. J. Barcarcich — Rácmiliticsi 907/99. sz. v. ü. a Cur. nov. 6. f. o. — Gombos — Rácmilitics 908/99. v. sz. ü. dec. 14. hh. Teljes gyakorlattal és kitűnő bizonyitványnyal biró kir. közjegyzői helyettes fővárosi vagy nagyobb vidéki közjegyzői irodába helyettesül ajánlkozik. Cím a kiadóhivatalban. Micsura György nagy-bittsei (Trencsén megye) ügyvéd iro­dájában egy ügyvédjelölt, lehetőleg jogtudor, ki a tót nyelvet is birja, azonnal alkalmazást nyerhet. Fizetés megbeszélés szerint. == _ Egy ügyvédjelölt, ki legalább 2 szigorlatot jó eredménynyel kiállott és a magyar nyelven kívül a német nyelvet is legalább annyiban birja, hogy német felektől az utasításokat kellőleg fel­vehesse, azonnal alkalmazást találhat irodámban előnyös feltéte­lek alatt. Budapest városi és vidéki érdekeltek szíveskedjenek dr. Révai Lajos ügyvéd urnái (Budapest, Terézkörut 31. sz. a.) jelentkezni. Reich Ágost ügyvéd és városi tiszti ügyész Brassóban. 1—3 PÁLL—S fcéaZVÍHT r*,R8AS£'. MTOMDiU* BUDAPBSTBK Dr. RÉVAI LAJOS lakik VI., Teréz-körut 31. Dr. STILLER MÓR lakik V., Rudolf-rakpart 3.

Next

/
Oldalképek
Tartalom