A Jog, 1899 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1899 / 52. szám - A jóhiszeműség és roszhiszemüség elve az anyagi telekkönyvi jogban. 2. [r.]

382 A JOG okszerű folyománya a fogalom tulajdonsági minőségének; mert a roszhiszemüség nem külső cselekvény, következőleg az nem jogilag tilos és nem kártérítésre kötelező érzéki tény. A jóhiszeműség és roszhiszemüség fogalmai tisztán az akaratelméleten sarkalnak ; ellenben a tilos (dolosus és culposus) cselekvények elveit az előrelátási elmélet fejti ki. Ezen két elmélet kiindulási pontja közt létező principialis különbség feltünteti egyúttal a jóhiszeműség és roszhiszemüség egyrészt és másrészt a tilos cselekvények közt létező cardinalis külömbséget is; nevezetesen : Az akaratelmélet a szellemi világnak az erkölcsi jót célzó törvényein épült föl és tisztán a benső rugókat és azok minőj ségét vizsgálja és vizsgálata eredményeként megállapítja a jó és rosz tulajdonságot. Ez elvezet a jóhiszeműség és roszhiszemüség fogalmaihoz. Az előrelátási elmélet ellenben a tényt magát veszi kiindulási pontul és az akaratot a tényben látja megtestesülve, ha a kettő közt az oksági (ok és okozat) viszony felismerhető, kinyilvánul, vagy legalább kinyilvánulnia, a causalitást és az eredményt előre látni kellett. Ezen külső tények, mint okozatok, a dolosus és culposus cselekvények. Mig az akaratelmélet tisztán a belső motívumokkal foglalkozik, addig az előrelátási elmélet a belső rugókat, mint okot, a külső, tehát külérzékek alá eső adatokból, mint okozatból, határozza meg. Ennek megfelelőleg a jóhiszeműség és roszhiszemüség fogalmai csak bensők és csak tulajdonságok, abstract, elvont fogalmak, nem külső tények, mert külérzékeink alá nem juthatnak ; ellenben a dolosus és culposus cselekvények csak külső tények és soha sem benső tulajdonságok, mert csak az objectiv jogrend megsértése által érvényesülnek. Mindezen rövid fejtegetéseim után a jóhiszeműség és roszhiszemüség fogalmainak egész lényével tisztában lévén, célom lehető röviden vázolni azon momentumokat, a melyek a codificálandó kérdés tárgyában általános jellegűek, és a melyek könnyíteni vannak hivatva a két fogalomnak helyzetét és hatásait a gyakorlati életben, és elősegítik azokat igazi jelentőségükben felismerni és valósággá emelni. Elvi álláspont, hogy az embert összes cselekvényeiben az akaratnak azon manifestatiói vezéreljék, a melyeknek rugói, motívumai tiszták, szeplőtlenek, őszinték, erkölcsösek. Összes cselekedetei az embernek oly tág tért ölelnek fel, hogy azok magukba foglalják a jogi hatályú cselekményeket is, legyenek azok akár pusztán jogügyletek, akár szerződések. Ezek szerint az embernek erkölcsi épugy, mint jogi kötelessége, hogy cselekvéseiben őszintén, becsületesen, tisztességesen járjon el és biztosan tartózkodjék oly viselkedéstől, cseJekedettől, mely bármi irányban gyanút ébreszthetne az őszinteség és tisztesség rovására. Ha az ember pusztán emberi méltóságából kifolyólag a mindennapi érintkezésben is feltétlenül követni tartozik a régi bölcs mondást: Honeste vivere, neminem laedere, suum cuique tribuere ; ha továbbá az embernek minden jogi hatályú cselekvényeiben jóindulatú, őszinte és becsületes magatartást kell tanúsítania, mert viszont csak ez által fogja magát érdemesíteni hason viselkedés viszonzására : ugy mennyivel inkább szükséges a nyilt, őszinte, becsületes és jóindulatú viselkedés a forgalomban, a vagyonjogi viszonyokban, a hol az enyém és tiedről van szó, a hol a materialis érdekek bonyolódnak le ?! Forgalmat és vagyonjogi érintkezést jóhiszeműség nélkül képzelni sem lehet ; ott, hol alatomosság és roszakarat, roszhiszemüség a vezérlő rugók, ott nincs forgalom, ott beteges állapot van ; bizalmatlanság honol, mely lehetetlenné teszi a nagyobb körű érintkezést és a további fejlődést. A vagyonjogi összes viszonyokat tehát igen lényegesen caracterisálja az érintkezési bizalom, az őszinteség, és fokmérőjük a nyíltság és becsületesség, a mely tulajdonságok roszhiszemüség legyőzésére, hanem abban a perben, a melyben a roszhiszemü személy lép fel. kifogással védekezik és a roszhiszemüséget ilyképen leszereli. íme «Ha a vissztehenel járó engedményezés esetében a vagyonátruházó adós hitelezője elől a végrehajtási alap elvonatik, az engedményes igénye a hitelezővel szemben joghatályosnak nem ismerhető el akkor, ha az igénylőnek az engedményezéskor oly jogcíme volt, mely a hitelező által sikeresen megtámadható, és ha az igénylőt az engedmény létesítése körül roszhiszemüség terheltea. (Curia, mint felülvizsgálati bíróság 1897. évi november 13. I. G. 291. sz. Jogtudom. Közi. 1898. évi 9. sz. melléklete 75. tétel.) «Különbség teendő arra nézve, hogy az engedményezés az engedményező hitelezői irányában hatálytalannak azért tekintendő-e: mert maga az átruházási ügylet a felek akarata szerint csak színlelt s az komolyan létre nem jött, vagy pedig azért, mert az átruházási ügylet étrejött ugyan, de annak megkötésével a felek az átruházó hitelezőit, a valamennyien az akarati tehetség folyományai és valamennyinek célja a jónak érvényre jutása. Szóval: a jót minden téren érvényesíteni, a közönséges ugy mint a jogéletben, összes érintkezéseinkben, magánviszonyainkban ; a forgalmi és vagyoni viszonyokban uralgóvá tenni. — feltétlen parancs, erkölcsi és jogi kötelesség. Ily módon épül fel az elv ; ilykép lesz a jóhiszeműség elvvé!6) A jóhiszeműség, mint elv, különös fontossággal bír a telekkönyv jogintézményében, az anyagi telekkönyvi jogban, mely a vagyonjog egyik legerősebb bástyája, és az anyagi jólét szerepvivő jogintézménye. Elvi magaslatra, elvi álláspontra kell kiépíteni és emelni a jóhiszeműség fogalmát az anyagi telekkönyvi jogban főleg azért, mert az egész^telekköny vi jogintézmény elvi magaslaton áll és csakis épen ezen elvi magaslata folytán lesz képessé az ingatlan vagyonra vonatkozó dologi jogokban beálló összes változások feltüntetésére kellőképen szolgálni. Kétségtelen ugyanis, hogy mai nap ingatlanokra nézve a jogszerzés, változás és megszűnés nem történhetik közvetlenül, természetes módon, kézről-kézre való átadás által, mint az ingó javaknál, hanem e végből egy mesterséges jogintézményt, a telekkönyvi jogintézményt kellett felállítani, a mely által a cél a maga teljességében csak ugy lesz elérhető, ha a mesterséges gépezet, a jogintézmény minden caracteristikus tényezője elvi magaslaton áll. A telekkönyvi jogintézmény két alapelve, a bejegyzési elv és a nyilvánosság elve, feltétlenül megköveteli, hogy az ingatlan dologra vonatkozó minden jogalapitás, változás és megszűnés a telekkönyvbe bevezettessék, mert ingatlanra vonatkozólag minden jog csak a telekkönyvvel bizonyítható ; továbbá, hogy a telekkönyv mindenki által betekinthető, nyilvános könyv legyen, miből kifolyólag a telekkönyvi állapot nem tudásával senki sem védekezhetik. Mivé lenne a telekkönyvi jogintézmény, ha benne nem a valódi, őszinte akarat, a felek igazi akarata nyerne külkinyomatot ?! Ingó dolgoknál a kézről-kézre való átadás és ez által az ingó dolognak közvetlen és teljes uralomba tartása nélkülözhetővé tesz sok oly garantialis intézkedést, a mely ingatlan vagyonokra vonatkozó dologi jogok szerzésének, változásának és megszűnésének telekkönyvszerü keresztülvitele érdekében oly annyira nélkülözhetetlenül szükséges, hogy azon intézkedések hiányában a jogintézmény maga csonka, tökéletlen és célját betölteni alkalmatlan, képtelen lesz. A telekkönyvi jogintézmény rendkívül nagy horderejű és kielégítési alapnak elvonásával kijátszani szándékolták. Az előbbi esetnél lényeges az a kérdés, hogy ellenérték lett-e kiszolgáltatva)). (Curia, mint felülvizsgálati bíróság 1896. évi novemb. ö-én 256. sz. a. Jogtudom. Közi. 1897. évi 4. sz. melléki. 54 tétel.) ") Joggyakorlatunk a végrehajtási eljárásban előforduló és sajátlanul u. n. igényperekben a jóhiszeműség elvét immár következetesen épiti és biztos alapra fektetve örvendetesen fejleszti, főleg az által, hogy elvi álláspontra emelkedik, kijelentvén például, hogy a közeli rokonok közötti jogügyleteknél megköveteli a jóhiszeműség bizonyítását és megengedvén a joghatályát, a jogügyletnek kifogás utján való megtámadását pusztán annyiban, a mennyiben a hitelező jogait érinti, a nélkül, hogy maga a jogügylet érvénytelenittetnék a felek közt. íme : «A hitelező, az általa lefoglalt tárgyak iránt indított igényperben jogosítva van az igénylővel szemben kifogás utján megtámadni az igény alapjául szolgáló átruházási vagy adásvevési szerződésnek irányában való jogi hatályosságát oly esetben, a mikor a jogügylet által a követelésének kielégítésére szolgáló fedezeti alap elvonásával károsodik és ha az igénylő az ügylet megkötésekor tudomással birt a végrehajtást szenvedőnek a hitelezője kijátszására irányuló szándékáról. Ezen megtámadhatási jogot a vételár tényleges kifizetése sem zárja ki, mivel a hitelező már a követelése kielégítésére szolgáló fedezeti alapnak elvonása által károsodik.)) (Curia, mint félülvizsgálati bíróság 1897. évi december 2-án I. G. 340. sz. Jogtud. Közi. 1898. évi 7. sz. melléki. 60. tét.) «Az az elővélelem, hogy a kielégítési alap elvonása esetében a szerző fél az adós kijátszási szándékáról tudott: csak házastársaknál és közel rokonoknál állitható fel .. . «A vagyonátruházást az átruházó hitelezőié kétségtelenül csődön kivül is sikerrel megtámadhatja az iránt, hogy az a vagyonátruházás vele szemben hatálylyal nem bir; azonban erre szükséges, hogy a hitelező, a kit ez iránt a bizonyítás kötelezettsége terhel, kimutassa azt, hogy követelése az átruházó ellen az átruházás idejében fennállott, hogy épen az átruházás következtében követelése elől a kielégítési alap tényleg elvonatott és hogy az utóbbi körülményről tudomással birt, tehát jóhiszemben nem volt az, a kire az átruházás történt; mert ilyen körülmények közt nyilvánvaló az átruházónak az a szándéka és a vele szerződő félnek az iránt tudatos közreműködése, hogy az átruházó hitelezőié elol a kielégítési alap egészen elvonassék és igy a hitelező jogellenesén megkárosittassék; a mely jogellenes ténykedésnek jogszerű következményét ily esetben az sem szüntetheti meg, hogy az, kire az átruházás tortént, az átruházással egy valóban fennálló követelésére nézve nyert kielégítést..) (Curia, mint felülvizsgálati biróság 1898. ápril 19. I. G. 32. sz. Jogtud. Közi. 1H98. évi 29. sz. melléki. 267 tétel)