A Jog, 1899 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1899 / 52. szám - A jóhiszeműség és roszhiszemüség elve az anyagi telekkönyvi jogban. 2. [r.]

Tizennyolcadik évfolyam. 52. szám. Budap e st, 1899 december 24. Szerkesztősei;: V.. Rudolf-rakpart 3. sz. Kiadóhivatal: V.. Rudolf-rakpart 3. sz. Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendők. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY) HETILAP AZ IGAZSÁOOGT ÉRDEKEINEK KÉPVISELETÉRE A MAGYAR ÜGYVÉDI, BÍRÓI, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐI KAR Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Dr. RÉVAI LAJOS - Dr. STILLER MOR ügyvédek. Felelős szerkesztő: I)r. STILLER MÓR. Előfizetési árak: Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve: Negyed évre 1 frt 60 kr. Fél « _ 8 « — « Egész • 6 « — * Megjelen minden vasárnap. Az előfizetési pénzek legcélszerűbben bénnentesen postautalványnyai küldendők. TARTALOM : A jóhiszeműség és rosszhiszeműség elve az anyagi telekkönyvi jogban. Irta: dr. Plopu György, kir. táblai biró, a felsővissói kir. jbiróság vezetője. — Az uj örökösödési eljárás a gyakorlati életben. Irta. Ambrózy István, kir. közjegyző Késmárkon. - Mentességek végrehajtás alól. Irta : dr. Oláh Dezső, ügyvéd Budapest — A bűnvádi perrendtartás életbeléptetéséről szóló törvény 19. szakasza, hta: Hubert Ottó kir. albiró Huszton. — Belföld (A korona-ügyész.) — Ausztria és külföld. (Nemzetközi börtönügyi congressus Brüsselben. Közli S t e n g e r Rezső, Bpest.) — Nyilt kérdések és feleletek. (Adalék a takarékpénztári betevő jogköréhez. Irta: dr. K. V. ügyvéd.) — Sérelem. (Egy ügyvéd panasza. Irta : dr. Gombai Izsó ügyvéd, Pozsonyban.) — Irodalom. (A magyar büntetőjog. Irta : dr. A t z é 1 Béla. — Magyar perrendtartás. Irta : dr. A t z é 1 Béla. — A magyarországi községi és körjegyzők történeti fejlődése. Irta: Dobozi István. — A magyar jogászegylet felolvasásaiból megjelent müvek. — Ügyvédek jegyzéknaplója. Szerk. dr. Ke nedi Géza.) — Vegyes. — Curiai és táblai értesítések. — Hirdetések. MELLÉKLET: Jogesetek tára. — Felsőbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a «Budapesti Közlöny»-böl. A jóhiszeműség és roszhiszemüség elve ^ az anyagi telekkönyvi jogban. Irta : Dr. PLOPU GYÖRGY, kir. Ítélőtáblai biró, a felsővissói kir. járásbíróság vezetője, A jóhiszeműség és roszhiszemüség abstract fogalmai az akarat tehetségének nyilvánulásai lévén, rokonsági kapcsolatban vannak mindazon fogalmakkal, melyek rugóikat szintén az akaratban birják: ezek a dolosus (szándékos) és culposus (gondatlan i cselekmények. Egy futó párhuzam is elégséges lesz arra nézve, hogy a két nemű fogalmak közt az ellentét kidomborodjék és ez által a jóhiszeműség és roszhiszemüség jellegzői még jobban kiemeltessenek. A dolosus cselekvény szándékosan, tervszerűen és tudatosan jő létre ; az akarat egyenesen azt célozza, annak elkövetésére irányul. A dolosus cselekvény mingig tilos cselekvény, az állami jogrenddel ellenkezik ; az objectiv jogrendet sérti és ezért kártérítést von maga után. A dolosus cselekvények a szerint, a mint szerződéses viszonyban, vagy azon kivül létesülnek, két osztályt képeznek : Az egyik osztályba tartoznak a fraudulosus cselekvények, a magánjogi csalás esetei, a melyekben a szerződő fél tévedésbe ejtetik, megtévesztetik, ugy, hogy a szerződés körül nem a valódi akarat nyilvánul.1) A másik osztályt pedig a szorosan vett dolosus cselekvények töltik be, a melyek önállóan és szerződési viszonyon kivül egyenesen a jogtalan, károsító cselekvényt célozzák, az akarat azt létesíteni szándékozik és létesiti is.2) A szorosan vett dolosus cselekvényektől lényegesen különböznek ugyan, de azokkal mégis hol közelebbi, hol távolabbi rokonságban vannak és szintén kártérítést vonnak maguk ») Fraudulosus cselekvényt követ el azon ékszerész, a ki az üzletében vevőnek álékszert valódi gyanánt, tehát a valódi ékszer áráért ad el: p. o. gyémántköves gyűrűt, vagy gyémántköves fülbevalót stb. mint ilyet kínál és elad, holott azok egyszerű hamisítványok, a melyek alig érnek valamit, (Jogeset.) 2) Dolosus cselekvényt követ el azon szekerész, a ki azért, mert a dűlőúton roppant nagy a sár, és attól tart, hogy abba megfcnéklik miként már ez másokkal szeme láttára meg is történt, — a dűlőútról letér és magánosok vetésein, azok engedélye nélkül keresztül hajt és ez által a vetéseket megsemmisíti. (Jogeset.) Lapunk mai száma után a culposus cselekvények, a melyeknél az akarat soha sem irányul a jogtalan és károsító cselekvény előidézésére, ez azonban mégis bekövetkezik és bekövetkezésének oka az akarat oly fokú szunnyadása, ébertelensége, tunyasága. hanyagsága, mely szintén megtodást érdemel.3) A jóhiszeműség és roszhiszemüség fogalmai ugy a dolosus, mint a culposus cselekvényektől lényegesen és annyira különböznek, hogy soha és semmi körülmények között sem ugyanazonosithatúk. Az első és főkülönbség abban nyilvánul, hogy a jóhiszeműség és roszhiszemüség fogalmai soha sem képeznek külső conciét tényeket ; ezek soha sem külső, látható, külérzékek alá eső cselekvények, hanem mindig és kivétel nélkül belső tulajdonságok, elvont, abstract milyenségek-1) ellenben ugy a dolosus, mint a culposus cselekvények mindig és kivétel nélkül külsőleg nyilvánuló tények, érzéki, concret cselekvények. További különbség, hogy a dolosus és a culposus cselekvények sohasem a rendes állapotot tükröztetik vissza ; azok mindig perhorrescalt tények, melyeknek rendes körülmények között nem szabad előfordulniok; a dolosus és culposus cselekvényeknek tehát egyáltalában nincs jó oldaluk; ezzel ellenkezőleg a jóhiszeműség a szabályt képezi az összes jogviszonyokban és a rendes, óhajtott és jó állapotot jelzi és ennek képezi ellentétét a roszhiszemüség. Végül mig a dolosus és culposus cselekvények mindig kártérítésre köleleznek, mert tilos, jogtalan, az objectiv jogrendet sértő, károsító tények, és ezen kivül a fraudulosus c^uekvények a szerződéses viszony felbontását is eredményezik : addig a jóhiszeműség és roszhiszemüség abstract fogalmainak ily következményei soha sincsenek. A jóhiszeműségnek nem lehet ily következménye, mert ez maga a rendes, jó. óhajtott állapot, melynek minden jogviszonyban uralkodnia kell; a roszhiszemüség pedig tisztán ellensúlyozással lesz sújtva olyként, hogy érvényesülése mindenütt elfojtatik, meggátoltatik,s) a mi 3) Culposus cselekvényt képez égő pipával, — bár bekupakolva — a búzaasztagok közt járni ; avagy a szántóföldön összegyűjtött gazt meggyújtani, ha mindebből tüzeset áll elő, a melynek létesítése azonban nem céloztatott. Vagy például: bicyklin jönni keskeny országúton és midőn a szembejövő kocsi lovai ettől megbokrosodnak és a kocsis int. hogy a bicyklista szálljon le, ez azt nem teszi a baj elkerülése végett, hanem folytatja útját és midőn a lovak közelébe érkezik, az egyik ló eltöri a rudat és abba oly szerencsétlenül ugrik bele. hogy azonnal elvérzik. (Jogesetek.) 4) «Felperes az esetben, ha az általa megvásárolt és tulajdonjoggal nevére bekebelezett ingatlan megvételekor tudomással birt arról, hogy azon ingatlant az alperes már előbb jogszerűen megszerezte s birja és használja : mint roszhiszemü jogszerző az osztr. polg. trkv. 440. S-ára nem hivatkozhatik s a birtokot alperestől követelni jogosítva~nincs.» (Curia 1893. évi 8,016. sz.; és 8,488. sz.) Felperes roszhiszemüsege megállapittatott az első esetben (8,016 1893. sz.) abból, hogy felperes jelen volt azon szerződés megkötésénél, a melylyel alperes az ingatlant csere utján megszerezte; a második esetben (8,488/1893. sz.) abból, hogy az eladó kijelentette volt felperes előtt, kivel több ingatlan fölött alkudozott, hogy a peres ingatlant már előbb eladta az alperesnek, felperes mégis befoglaltatta az irásbftli szerződésbe ezt az ingatlant is. (Döntvénytár III. folyam II. kótet 144. lap.) «A helyszíneléskor bejegyzett tulajdonossal szemben megkezdett elbirtoklás, a tulajdonosnak vele vérségi és családi összeköttetésben álló, s ennélfogva a tényleges birtokviszonyokról tudomással birni tartozó jogutóda ellenében.is hatályos.» (Curia 1893. évi 13,045. sz. a. Döntvénytár, ÍII. folyam, II. kötet, 147. lap.) ((Ingatlan kétszeri eladásánál a tulajdonosul telekkönyvileg bekebelezett későbbi vevővek roszhiszemüsége abból a körülményből : hogy a korábbi vevővel egy községbeli s mint községi előljáró és adószedő, a korábbi vevő és annak jogutódai az ő kezéhez fizették a birtokukban lévő, per tárgyát képező ingatlannak adóját, tekintettel arra, hogy a felajánlott főesküt sem fogadta el arra nézve, hogy ezen eladásról tudorrása nem lett volna, megállapítható)). (Curia 1893. e'vi 12,298. sz. a. Döntvénytár, III. folyam. II. köt., 148. lap.) 6) Ellensúlyozva és érvényesülése megfojtva lesz a roszhiszemüségnek akként, hogy a kivül álló személy, a kinek joga megbénítására irányul a roszhiszemüség, nem köteles önálló perutat venni igénybe a 12 oldalra terjed.