A Jog, 1899 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1899 / 51. szám - Javaslat a lajstromrendszer tökéletesítéséhez - A végrehajtási törvény 185. §-ához

375 A* ehntézendők összege 1895-ben még 140 ezer volt elintéztetett 132 ezer, 7 ezer hátralékkal, 1896. évben elinté' /endő már csak 118 ezer és 113 ezer elintéztetvén, maradt^392; 1897-ben 11 7,073 elintézendő ügyből elintéztetett 110 0% S hátramaradt: 6,976; 1898-ban kissé rosszabbult a helyzet az ehntézendők 123,83o-re s a hátralék 8,472-re szaporodván' habár az elintézések összege (115.363) több mint öt ezerrel" nagyobbodott. A törvényszékeknél az összes beadványokból 189. ben : 2.2/2./UN intéztetett el, hátralékul : 33,278 maradván 1898-ban 2Vs millió elintézésnél : 32,318 volt a hátralék A polgári s bűnvádi peres ügyekből 1895 ben 695, 1896 évben 708.531 és 1897-ben 750.987 intéztetett el, hátralékul maradván : 82,657, / 2.884 és 70.751 ügy. Az előbbi évek hátraléki ügyállása kedvezőbb volt, a bei" 1S9 1893és 1894-ben: 2.190.190 beadvány nyervén elintézést, 42.707 ügyszám maradt elintézetlenül. A járásbíróságok ügyhátraléki forgalmára nézve kiemelendő, hogy az 1894. évben még csak 229 ezer ügyszámot képviselt, 1895-ben 1.719,978 elintézés mellett a hátralék 376.942-re emelkedett. 1896-ban 1.955,193 elintéztetvén, maradt 563,160 ; és ez 1897-ben még nagyobbodott — lévén 084,153 — nem kevesebb mint 2.171,628 elintézés mellett. Ez 1898. évben valószmüleg még nagyobbodott, miután a lajstrom rendszer behozatala folytán, a hivatalos számítás csak május l-jétől eszközöltetett most április végéig; és ezen idő alatt a hátralékok már 570.882 ügyszámot mutattak fel 2 415.375 elintézések mellett. Nem szükséges tüzetesen kifejteni, hogy a hátralékokban rejlő baj a jogszolgáltatás késedelmességében, hosszadalmasságában összpontosul, a mi iránt hazánkban igen sok a panasz: a perek időtartamát illetőleg a külállamokkal összehasonlításba sem jöhetvén. Az a fontos hátránva is van a nagy hátralékoknak, miszerint a birói létszám tetemes szaporítására kényszeríti az államhatalmat. Nagy baj ez, nem épen s nem főleg az állam pénzügyi érdekeiből, hanem különösen a kellő képességű birák előá'litásának nehézségei szempontjából. Közismeretü, hogy a mai kor társadalmi alakulásai s életirányzása következtében külföldön is. a legműveltebb államokban nem kevés hiányát érezik a birói pályára képesített s vállalkozó jogászoknak. Nem csoda tehát, hogy az uj nemzedék nálunk sem tódul ezen életpályára. Maga az igazságügyér 1898.dec.31.kelt jelentésében előadta, miszerint: a magánjogi igazságszolgáitatás terén a sommás polgári eljárás nagyobb biztonságot nyújtó előnyeinek kihasználása, az uj örökösödési eljárás, a házassági perek, az anyakönyvi kiigazitási ügyek, a telekk. betét-szerkesztésnek a telekkönyvi ügyek számára gyakoro't hatása, a telekk. helyesbítések gyakoribb igénybevétele, a függőben levő telekk. átalakítások jelentékeny száma s a közgazdasági élet fejlődésével karöltve járó az az emelkedés, mely a birói segélyt igénylő ügyekben beállott, — nagy mértékben fokozták a bíróságok munkáját. (Am.kir. igazsá gügy ministeriu m működése 1895 — 1898-ba n. Közreteszi a m. k. igazságügyministerium. B p es t. 1899.) Ezen emelkedés maga után vonta a hátralékok emelkedését is. — Azért is az 1895—98 időszakban a törvényszéki birói állások 653-ról 678-ra szaporitattak ; járásbiráké 437-ről 440-re: albiráké 925-ről 1,027-re. aljegyzőké 635 ről 745-re, telekk. vezetőké 325-ről 34l-re, segédeké 320—354-re, írnokoké 1.766 ról 1,907-re. És a telekk. birói hatósággal felruházott (bíróságok száma 243-ról 265-re emeltetett. Egyszersmind a bűnvádi s jövedék kihágási ügyekre Bpesten 1896-ról kezdődő működéssel külön büntető törvényszék szerveztetett. Különösb figyelmet igényelhet az, hogy a Cunán az előadók száma 1888. évtől 1899-ig 76-ról 98-ra emeltetett fel. Tehát 10 év alatt nem kevesebb mint 22-vel növekedés! A Németbirodalmi legfőbb törvényszéknek — a bajoron kívül - ujabban 84 bírája van. Tehát jóval kevesebb a curiainál. De itt is emelkedéssel, mert 1880-ben csak 7J bírája volt. ÍBefejező cikk következik.) Javaslat a lajstromrendszer tökéletesítéséhez. Irta : SZALAY MIKLÓS, egri kir. aljárásbiró. A lajstromrendszer ózonnal a legtökéletesebb kezelési rendszer lesz, mihelyt azok a hiányok, melyek eddig az iratoknak feltalálhatásában felmerültek, elhárittatnak. Szerény nézetem szerint pedig ezek a hiánok rendkívül egyszerű módon, gyorsan, minden munkaszaporitás nélkül megszüntethetők. A J. Ü. 32. § ával ellenkezőleg az egyes ügy iratok nem elkülönítve, hanem együttesen, sorszám szerint kezelendők, ugy, ' hogy az irodákban elhelyezett szekrény minden egyes fiókjába például 100 — 100 darab ügy helyezendő el sorszám szerint és hogy tudhassuk, hogy az egyes fiókok mily számú ügyeket tartalmaznak, minden fiók felső részére írandó: 1 —100, 101—200, 201 - 300 stb. stb. Minden egyes fióknak közvetlenül felső lapja alatt, egy a fiók belsejébe betolható és kihúzhat 5 pala, fém vagy kemény papírból készült tábla helyezendő, melyek hosszában elegendő és megfelelő távolságban vonalozandók meg és a vonalak közötti ür felső részén és pedig a polgári perek irodájában L. (leirás alatt), B. (a bírónál), V. (végrehajtási ügyek lajstromában), F. (fenyitő ügyek lajstromában), Ö. (örökösödési ügyek lajstromában) stb. betűkkel láttatnak el. Ha most már a keresetre a birák határidőt tűznek s azokat az irodába kiadják, akkor a megfelelő számokat tartalmazó szekrény fiókjából, a fennebb jelzett módon elhelyezett táblán a kezelő kihúzza a keresetek számát, még pedig ha egymásután következnek, rövidive (1—50) feljegyzi palavessző, vagy fehér krétával az L. rovatba, ha pedig azokra hozott végzéseket elexprdiálta, akko kitörli, a kereset I-ső példányát borítékba helyezve az illető fiókba teszi be. Ha a tárgyalások napja elkövetkezik, a birák által vezetett naplót a kezelő kezébe veszi s az egyes napokra kitűzött ügyeket a fiókokból kiszedi s a biráknak beadja, az ekként beadott ügyek számát pedig a tábla B. rovatába jegyzi be. A tárgyalás b fejezte után. a határidős ügyeket leirás alá adja, ezek számát az L. rovatba vezeti be, az ítélettel befezezett, valamint a szünetelő perekket is az illető fiókba beteszi, a honnan azokat jogerőre emelkedés, illetőleg fél év múlva kiveszi, irattárba helyezi s a lajstrom vonatkozó rovatába jegyzi be ugy ezeket mint a jogerős Ítélettel befejezett pereket is. A folyamatban lévő és határidős pereket leirás után a fiókokba helyezi és a tábla L, rovatából törli. Miután a periratok, ugy egyéb ügyiratok is csak átmenetelüeg kezeltetnek az irodákban és véglegesen az irattárban helyeztetnek el, nincs tehát nézetem szerint semmiféle mutatókra szükség, mely csak a kezelést terhelő physikai munkával szlvaporitaná. A nyilvántartás alatt álló ügyek is a megfelelő fiókokban helyezendők el. a kezelő azonban naponként tartozik a nyilvántartási jegyzéket elővenni, azokat, melyeknél a záros haitáridő lejárt, a fiókokból kikeresni, bejelenteni és B. rovatba bejegyezni. Ha az ekként kezelt itatok közül bármely számút is kéri valaki a kezelőtől, a táblák azonnal megmutatják, hogy hol vannak azok s minden egyes perirat pár perc alatt megtalálható lesz. A javasolt eljárás, minden fennakadás nélkül azonnal alkalmazásba vehető és gyorsan fogja az eddigi mizériákat megszüntetni. A végrehajtási törvény 185. §-ához. Irta: NAGY ZOLTÁN técsöi kir. járásbirósá^'i albiró. E lapok 46. számában közétett nyilt kérdés alkalomszerűsége ad impulsust. hogy ezzel a kérdéssel foglalkozzam, önállóan bár, de mégis ugy, hogy az összefüggés, a következtetés feleletként ki is tűnjék. Megvallom, a gyakorlati élelmesség számtalan példája magamat is gondolkozóba ejtett, látván, tapasztalván azon üzletszerűségig vitt fondorlatokat, kibúvókat és fogásokat, melyeket a jóhiszemű hitelező kárára, példaadásként a kevésbé járatosok számára a törvényszerűség látszata és köntöse alatt az adósok, ezek hozzátartozói, gyakran sápot huzó társai ingatlanra vezetett végrehajtásnál véghez visznek. Különös terminus technikusa is van mi felénk az ilyen eljárásnak : máramarosi obstrukciónak nevezzük s ha a fondorkodás e fogalmi meghatározás keretén belül történik csak, annyira hozzászoktunk, hogy meg sem emlékezünk róla különösen: csak akkor válik legendássá az esemény, ha a furfangnak és számító 1.