A Jog, 1899 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1899 / 50. szám - Pactum reservati dominii

JOGESETEK TÁRA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melleklet a «Jog» 50. szamahoz. Budapest. 1899. december hó 10. Köztörvényi ügyekben. A marosvásárhelyi kir. Ítélőtábla 5. számú polgári határozata. Orbán János felperes részéről a kisküküllővölgyi helyi érdekű vasút részvénytársaság alperes ellen — ingatlanra vonatkozó tulajdonjog megítélése, birtokbaadás és járulékai iránti folyamatba tett sommás pernek, folyó évi november hó U-ik napján 1899 G. 68. szám alatt történt elintézése alkalmából — melyben felperes a vasút céljaira állítólag törvényellenesen rövid uton elfoglalt 198 forint értékű ingatlanának kiadását, később mikor az ingatlanon már a vasút felépült s mikor erre nézve a kisajátítási eljárás már megindult — az ingatlan értékének 237 forint 51 krajcárnak kárpótlásul megítélését kérte — a marosvásárhelyi királyi Ítélőtábla kimondotta a határozattárba felveendő következő Határozatot: Ha a peres fél az eredetileg követelt pertárgy — nevezetesen ingatlan helyett — annak csak a per folyamán történt megváltoztatása miatt és csak a felebbezési eljárás folyamán kárpótlást követel, a felülvizsgálat megengedhetösége szempontjából nem az eredetileg követelt pertargynak, t. i. az ingatlannak erteké, hanem a kárpótlás összege irányadó. Indokok: Az 1893: XVIII. t.-c. 31. §-ának 4. pontja megengedi, hogy a peresfél, ha az eredetileg követelt tárgy a kereset megindítása után annyira megváltozik, hogy azt eredeti alakjában már nem követelheti, e helyett ugyanazzal a perrel más tárgyat, vagy pedig kárpótlást követelhessen. Az 1893: XVIII. t.-c. 18. i;-a pedig a kereset tárgyának ily alaposan való megváltoztatását a felebbezési eljárás keretében is megengedi. Nyilvánvaló tehát, hogy ha maga a törvény tekintetbe veendőnek mondja ki a kereset tárgyának a fennt leirt módon leendő megváltoztatását, ezt a felebbezés és a felülvizsgálat megengedhetóségének szempontjából sem szabad figyelmen kívül hagyni; s a kereset olyannak tekintendő, mintha azt már eredetileg a megváltoztatott pertárgyra irányzottan indították volna meg. Ebből folyik, hogy ha a kereset tárgyának, bár csak a felebbezési eljárás folyamán, megváltoztatott minősége és értéke olyan, hogy az 1893: XVIII. t.-c. 180—182. §-aira és a 4. §. utolsó _ lésére tekintettel a felülvizsgálat megengedhetőségét indokolja: a felülvizsgálatnak helye van, viszont ha a megváltoztatott pertárgv olyan, hogy az az idézett törvénycikk 181,, 182. §-ai a:á vonandó, — habár eredeti alakjában a felülvizsgálatot megengedte volna is — a felülvizsgálat többé helyt nem foghat. Kelt Marosvásárhelyen 1899. november hó 14-én. 1899. G. 68. Bodó .Sándor előadó. Hiteiesitette a marosvásárhelyi királyi ítélőtáblának felülwsgálati tanácsa 1899. évi november 21-én tartott ülésében. Ternovszky Béla sk. elnök. Elekes Pál sk. jegyző. A házassági szerződés értelmében alperes a fia részére egy bizonyos összeget kötött le es biztosított oly kikötéssel, hogy tz az összeg az alperes halálakor válik esedékessé és fizetendő. Alperes tehát arra nézve kötelezettséget nem vállalt, hogy a követelést akar bírói letétbe helyezze, akár zálogjogi bekebelezéssel biztosítsa es erre nézve fiának engedélyt nem adott. Alperes fiának leszármazó örököseire tehát a követelés biztosításához vaio jogosultság szintén nem háramolhatott at, mert a kisk. javára is csak olyan jog érvényesíthető, mely annak jogelőde által érvényesíthető volt. A szombathelyi kir. törvényszék (1899. márc. 18-án 2,684. -sz. a ) N Jenő megyei t. főügyész mint k. k. L. Cecília ügygondnoka felperesnek L. József alperes ellen 800 frt összeg biztosítása és jár. iránt indított perében a következő íteletet hozta: A kir törvényszék a keresetnek helyt ad és kötelezi alperest, hogy a sz-gothardi kir. közjegyző által 111/889. ügyszám alatt felvett házassági szerződésben elvállalt kötelezettsége biztosítására lő nap alatt 800 frtet helyezzen bírói letétbe, ennek elmulasztása esetén pedig feljogosítja a felperest, hogy a zálogjog bekebelezett alperesnek a dobrafalvi 7. sz. tjkben A + 1-7 sorszám alatt 338. sz. tjkben A + 980. hrsz. és 487. sz. tjkben A + 1,38*. hrsz. a. foglalt ingatlanaira, melyekre a fenti követelés erejéig a zálogjog a 4.325-897. illetve 4,837 897 kv. sz. a. már előjegyeztetett ezen •télét alapján az illetékes telekkönyvi hatóságnál kieszközölhesse. Az előjegyzett zálogjog törlése iránt feltételesen támasztott vi^zonkereset tárgyában a kir. törvényszék az intézkedést mellőzi stb. Indokok: A kereset szerint L. József alperes a D) alatt másolatban csatolt házassági szerződésben fia ifj. L. József részére 800 frtot kötött le és kötelezett biztosítani. Ifj. L. József elhalván, örököséül gyermeke L. Cecília, a kiskorú felperes lett elismerve, a ki ifj. L. Józsefnek az Aj alattival alperes ellen szerzett követelési jogát kizárólag örökölte és kiskorú képviseletében az árvaszék által gondnokul kirendelt t. ügyész ezen kereset által arra kérte kötelezni alperest, hogy ez a fenti 800 frt követelést az összeg birói letétbe helyezése által vagy ingatlanára bekebelezendő zálogjog által biztosítsa. Alperes a kereset ellen első sorban azzal a kifogással élt, hogy az árvaszék nem volt jogosítva a t. ügyészt a kiskorú nevében ezen per vitelével megbízni s ekként a t. ügyész nem jogosult a kiskorú perbeli képviseletére, hanem arra csakis özv. ifj. L. Józsefné, a kiskorú anyja, mint t. és t. gyámja van hivatva. Minthogy azonban Vasvármegye árvaszéke mint k. k. L. Cecília illetékes gyámhatósága az 1877 : XX. t.-c. 263. §. rendeleténél fogva nemcsak jogosítva, de kötelezve is van a hatósága alatt álló gyámoltak érdekeinek megóvásáról gondoskodni, ezen gondoskodás szükséges kifolyásának tekintendő a keresethez E) alatt csatolt végzésében foglalt amaz intézkedés, mely szerint ügyészét megbízta, hogy ezen pert alperes ellen tegye folyamatba; az ezen megbízás alapján fellépett t. ügyész képviseleti és perelhetési jogosultsága tehát az idézett törvény 179. §-a utolsó bekezdése szerint kétségbe nem vonható, miből folyóan alperes fenti kifogását figyelmen kivül kellett hagyni s a keresetet érdemi elintézés alá kellett venni. Az ügy érdemében alperes kifogásai szintén nem voltak figyelembe vehetők. A Dl a. házassági szerződés 2. pontja akként szól, hogy alperes a fia ifj. L. József részére vagyonából 800 frtot leköt és biztosit, mely összeg az alperes halálakor fizetendő, illetőleg esedékes. A midőn ekként alperes kötelezettséget vállalt az iránt, hogy a 800 frt az ő halálakor fia illetve ennek örököse részére kifizettessék, nyilván kötelezettséget vállalt a tekintetben is, hogy halálakor az ő vagyonában a 800 frt érték fenmarad és hogy a 800 frt a jogosítottnak kifizethető is lesz.Minthogy ekként az alperes kötelezettsége az irányban is fennállónak tekintendő, hogy ő a teljesítésnek az esedékesség időpontjában való tényleges lehetőségét biztosítani tartozik: ennélfogva a keresetnek a rendelkező rész szerint annál inkább helyt kellett adni, mert a biztosítás alperes kárával nem jár, a k. k. felperes érdekének megóvása szempontjából pedig szükségesnek mutatkozik. Alperes viszonkeresetet csak a kereset elutasítása esetére támasztott, minthogy azonban a keresetnek hely adatott, a viszonkereset tárgytalanná vált s így intézkedést nem igényelt stb. A győri kir. ítélőtábla (1899. június 13-án 1,161. sz. a.) az elsőbiróság ítéletének a per főtárgyára vonatkozó részét abban az értelemben helybenhagyja, hogy alperest arra kötelezi, hogy felperesnek ló nap alatt olyan okiratot adjon, a melynek alapján ez a javára a dobrafalvi 7. sz. tjben felvett ingatlanokra O 4,325. és a dobrafalvi 338. és 487. sz. tjkben felvett ingatlanokból alperes illetőségére C) 4,837. sz. a. 800 frt erejéig előjegyzett zálogjogot bekebeleztetheti, ennek elmulasztása esetén pedig feljogosítja a kir. ítélőtábla felperest arra, hogy azt az előjegyzett zálogjogot ezen Ítélet alapján és jogerőre emelkedése után az illetékes tkvi halóságnál bekebeleztethesse, s a viszonkeresetre vonatkozólag oly értelemben, hogy alperest a viszonkeresettel elutasítja stb. Indokok: Alperesnek a t. ügyész képviseleti jogosultsága ellen felhozott kifogását az elsőbiróság az 1877. évi XX. t.-c. 179. §-ának utolsó bekezdéséhez képest helyesen vetette el. A mi a per érdemét illeti, L. József alperes, fiának ifj. L, Józsefnek a keresethez Dl alatt csatolt házassági szerződésében, ennek 2. pontja szerint azt jelentette ki, hogy: «fia ifj. L. József részére vagyonából 800 frtot köt le és biztosit, mely összeg az ő id. L. József halálakor fizetendő ki, illetőleg esedékes.> Ez a kijelentés nemcsak az apa halála után kifizetendő 800 frtnak ajándékozását, hanem egyszersmind a 800 Irt erejéig id. L.József vagyonának lekötését s a 800 frtnak ebből a vagyonból való biztosítását foglalja magában, a mihez képest ifj. L. József, a ki a szerződés ö. pontja szerint a neki tett ígéretet egész terjedelmében elfogadta, jogot nyert arra, hogy a 800 frtot atyja id. L, József vagyonára biztosithassa. Minthogy pedig ifj. L. József 1895. évi március 8-án meghalt s a szerződésből folyó jogai egyetlen gyermekére kiskorú L. Ceciliára szálltak át, s minthogy a zálogjog a 800 frt biztosítására id. L. Józsefnek ingatlan vagyonára időköz-