A Jog, 1899 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1899 / 4. szám - Főhercegi családok exterritorialis joga

30 A JOG megállapítani, melyen alul az illető birtok tovább meg nem osztható, és ha igen, mikép határoztassanak meg ezen birtokok criténumai ? Ilyen birtokminimum felállításának szükségét a parasztosztálynak, illetve a kis birtokú földműves osztálynak sociál- és agrárpolitikai szempontból kívánatos fentartásának érdekével szokták indokolni. A kérdés ismételten foglalkoztatta nálunk ugy az érdekelt, különösen a gazdaköröket, valamint általában a közvéleményt. Állást foglal benne a közelmultben a XI. jogászgyülés, kimondván, hogy «az alkotandó polgári törvénykönyvben a birtok megoszlását nem kell minimum felállításával korlátozni*. A bizottság beható eszmecsere után, melynek során főleg a jog, valmint a gyakorlati kivihetőség szempontjából tárgyalta a kérdést, előadó véleményét elfogadva megállapodott abban, hogy birtokminimum felállítását a polgári törvénykönyvben kívánatosnak nem tartja, másrészt azonban a tulajdonostársak, főleg az örököstársak közötti osztályra vonatkozó szabályok bizottsági megvitatása alkalmával megfontolás tárgyává fogja tenni azt: nem kell-e alkalmas módon odahatni, hogy az ingatlan birtokoknak — különösen u. n. parasztbirtokoknak — gazdasági szempontból hátrányos megosztásai az örökös társak között lehetőleg elkerültessenek. A bizottság ezután áttért a határjárás és a mesgyeigazitás kérdésének tárgyalására. Az eszmecsere főleg a körül íorgott: kell-e a birtok- és illetőleg tulajdoni keresetek mellett a határjárási és mesgyeigazitási keresetet mint külön keresetet fentartani. Teljes ülés a kolozsvári kir. táblán. A kolozsvári kir. itélő tábla ez évben január 7-én tartotta első teljes ülését, a mikor Fekete Gábor kir. Ítélőtáblai elnök collegiális szívélyes szavakkal üdvözölte a teljes ülést, visszapillantást vetett az elmúlt évnek az igazságszolgáltatás és az igazságügyi administratió körében felmerült minden fentosabb eseményeire. Különösen kiemelte, hogy a kir. ítélőtábla ügyforgalma az elmúlt évben lényegesen emelkedett; a kir. ítélőtábla birói kara dicséretre méltó ügybuzgalommal eredményesen felelt meg feladatának s teljes currentiával zárta le az elmúlt évet. — A kir. ítélőtábla ügyforgalmi és tevékenységi adataiból felemlitendők : 1897. évben hátrálék volt 162 polgári, 262. büntető, összesen 424, illetőleg a fegyelmi és sommás felebbviteli ügyeket is hozzászámítva, 432; — 1898-ban érkezett 3,973 polg,. 3,589 büntető, 156 fegy., 92 sommás felülvizsgálat, 20 sommás fellolyamcdás, 1 zsellér per, összesen 7,831 (1897-ben érkezett 3,539 polg. 3,626 bünt., 189 fegy., 79 sommás felülvizsgálat, 23 sommás leifolyamodás, összesen 7,455; e szerint emelkedett a forgalom a polgáriban 434-el, a sommás felülvizsgálatoknál 13-a), a zsellér pernél 1-el, ellenben csökkent a büntetésben 37-el, a fegyelmiben 33-al, a sommás felfolyamodásoknál 3-al; együttvéve tehát az összforgalom 375 emelkedést mutat.) Elintéztetett 1898-ban 3,982 polg., 3,728 büntető, 156 fegy. 88 sommás felülvizsgálat, 20 sommás felfolyamodás, 1 zsellér per, összesen 7,975 (1897-ben 6,949), hátralék 1898-ban 123 polg., 123 büntető, 1 fegy., 10 sommás felülvizsgálat, 1 sommás felfolyamodás, összesen 288. E szerint, bár a forgalom emelkedett, a hátralék mégis kisebb, a mi az ügybuzgó működés eredménye és ama körülmény folyománya is, hogy a kir. ítélőtábla tagjai az 1898. évben, az egyik bíró hosszabb betegségét kivéve, állandóan működésben lehettek. Átlag esett egy biróra az elintézendőkből 590, az elintézésekből 569, az érdemi elintézésekből 336. (1897. évben 330.) A kir. ítélőtáblának az első bíróság határozatai felett az ügy érdemében hozott határozatai közül 50'2u'o volt helybenhagyó, ő.50/o visszautasító (1897-ben 49%- helybenhagyó 5-5°/o visszautasító.) Ellenben a kir. Curiától leérkezett határozatoknak 80.22% volt helybenhagyó, számításba véve a helybenhagyóval egy tekintet alá eső 27-74°/0 visszautasitót is E részben tehát most is javulás mutatkozik, mert 1897-ben, a helybenhagyó és (visszautasító) curiai határozatok %-a 80'lvolt. A magyar jogász-egyesületnek január 14-én Beck Hugó dr. curiai biró elnöklésével tartott teljes ülésén Kolosváry Bálint dr., a polgári törvénykönyv szerkesztőbizottságának segédtagja, előadást tartott •< A közszerzemény biztosításáról.» A magyar házassági magánjog intézményének áttekintése után az előadó arra az eredményre jutott, hogy a társadalom nagy többségét kitevő alsó osztályok körében a házas nő vagyonjogi érdekei a legintenzívebben a közszerzeményben csúcsosodnak ki, melyhez mindkét házastársnak kölcsönösen egyforma igényei vannak ugyan a házasság megkötésekor, de ez igények biztosításának hiánya és a közszerzeményi vagyon fölött rendszerint a férj által egyoldalulag gyakorolt kezelési és rendelkezési jog: a legtöbb esetben a férjével szemben védtelen asszonyt jogos igényeiből teljesen kiforgathatja. A biztosítást azonban az előadó csak az együttes közszerzeményre kívánja kiterjeszteni, mig a házasfelek által külön szerzett közszerzeményekről való rendelkezési jognak a biztosítás által való korlátozását kizárja. Az előadásról megindult vitában részt vettek Misner Ignác dr. és Markbreit Gyula dr. Ausztria és külföld. Jogi reformok a német birodalomban. A szerzői jog reformja. A Német birodalomban a Szerzői jog reformjával is foglalkoznak. Mult hetekben ült össze Berlinben, a birodalmi igazságügyi osztályban egy szaktanácskozmány ez ügyben, a jelen törvények revisiójának előkészítésére. Az elnöklő államtitkár nyilatkozása szerint, most mindenekelőtt az irodalmi és zenészeti termelés jogviszonyainak vizsgálata kerül szőnyegre; és ezek rendezése után jön a szépművészet s a photographia szabályainak revisiója. Ezen tárgyalások azonban nem lesznek véglegesek, inkább csak informátióul szolgálandnak ; folytattatni fognak külön az egyes érdek-körökkel. Es az előállitandott tervezet közé fog tétetni a szak-kritika érvényesithetésére. A jelen tanácskozmányban a kormányzati szakosztályok képviselőin kivül résztvettek számos szakértők, kik az irodalom és zenészét terén ismeretesek. Kitűnően képviselve van a délnémet sajtó illusztrált újságaival, zenészeti lapjaival is. Nagy figyelem és szellemi mozgalom tárgya azon szerzői jog tökéletesb fejlesztése is, mely a találmányokra vonatkozik, nevezetesen a vegyészet körében, szoros érintkezésben a gyógyszerészettel is; és a mely minap a bécsi congressuson oly fontos tárgyalásokat idézett elő. Mindezen, ugy az irói, művészi, mint találmányi szerzői jog tökéletesb alakítására vonatkozó törvényhozási kísérletek s reformok korunk legáldásosabb mozzanatai a kultúra, a közgazdászat érdekeinek előmozdítására.Helyesen írja egy német szaktudós: «Welch gewaltiger Fortschritt würde dadurch gegenüber den Zeiten gemacht, in welchen der Literat, der bildende Künstler, der Componist und der Erfinder schutzlos der Ausbeutung seines Genies gegenüber stand, welche Förderung und Bereicherung der Nationalökonomie ist darin gegenüber dem Zustande zu erblicken, dass im Gegensatze zu der jetzt als Aequivalent für den Patentschutz geforderten genauen Veröffentlichung einer Erfindung früher jeder Erfinder seine wertvollen Erfindungen geheim hielt, oder verschleierte, und háufig genug mit sich zu Grabe trug?» Orvosi becsületbíróság. Az orvosi becsületbirósági rend előállítása is foglalkoztatja a német kormányokat. A tervezet márkészen van, s közöltetett az orvosi kamarákkal, melyek meghallgatandják azon járási orvosegyleteket, melyek még azzal nem foglalkoznak s véleményt még nem nyilvánítottak. Mindezek véleményei s indítványai a december végén tartandó főorvosi bizottsági ülésben fognak tárgyalás alá kerülni. Dr. Szokolay István, bpesti ügyvéd. Nyilt kérdések és feleletek. Főhercegi családok exterritorialis joga. Járásunkban terül el Frigyes főherczeg nagybirtoka, mely birtok erdőségében szoktak lenni a fejedelmi vadászatok a 25 águ szarvasokra. Ezen szarvasok igen szép állatok,azonban dacára annak, hogy főhercegi tulajdont képeznek és az uradalom által tenyésztetnek, még sem bírnak annyi műveltséggel, hogy az enyém-tied közti különbséget felismernék és igy évenként az erdőségek mellett elterülő birtokosoknak legalább is 1,C00 frt kárt okoznak az által, hogy kijönnek az erdőből és szegény földmivelők véres verejtékkel megmívelt földjéről a termést leeszik. Ezen földmivelők a folyó évben kártérítési igényük megtérítése végett folyamodtak a bonorum direktorhoz, ki azonban dacára jó hangzású magyar nevének, kérvényüket elintézetlenül visszadobta. Ezután hozzám jöttek, hogy igényüket birói uton érvényesítsem. Miután vagy negyvenen voltak, próbaképen három ilyen kártérítési pert tettem folyamatba a váradi járásbíróság előtt, mert az kétségtelen, hogy a tenyészvadak által okozott kár, megtérítendő azok tulajdonosai által. Miután Nemesgyei Ákos mint Frigyes főherczeg uradalmának teljhatalmú igazgatója minden jogügyben ugy alperes mint felperesként képviseli v, fenségét, sőt a neki adott általános meghatalmazás alapján ezen uradalomra vonatkozó perekben az első idézés átvételére is jogosítva van — én ezen emiitett három perben Nemesgyei Akos urat mint Frigyes főherceg teljhatalmú igazgatóját pereltem be és kértem a kárösszesben elmarasztalni. s Alperes pergátló kifogást emelt, mert létezik egy 1839. február 5-en kelt egyezmény, mely szerint a királyi családhoz tartozok teruletkivüliség jogát élvezik, erről önként le sem mondhatnak és e szerint ők csak a kir. udvarnagyi hivatal előtt perelhetők. bJ Ugy az elsőbiróság, valamint felfolvamodásom folytán a masodbirosag ezen kifogásnak helyt adott, az illetékességet leszállította, a törvényszék még azzal is indokolta, hogy a területk.vuliseget az 1881. t.-c. 33. §. elismeri. Épp ezen indoklás ütött szeget a fejembe. Ha a végrehajtási törvény intézkedik, hogy a végrehajtás a királyi ház tagjai ellen mikép intézendő, akkor okvetlen kell, hogy magyar bíróság Ítéletet is hozzon a kir. ház tagjai'