A Jog, 1899 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1899 / 4. szám - Főhercegi családok exterritorialis joga

A JOG 31 ellen. Mert ítélet nélkül végrehajtást foganatosítani nem lehet, már pedig a fóudvarnagyi hivatal által hozott Ítéletet magyar bíróság nem fogja végrehajt ani. Ha tehát magyar bíróság nem hozhat ítéletet egy tóherceg ellen, akkor mire való a végrehajtási törvény 33. í;. Ugyanezen §. intézkedik katonai személyek elleni végrehajtásról ! Vájjon azért, mert valaki katona, nem i tél kezhetik felette a magyar bíróság? Az említett 1839 február ó-én kelt egyezmény magyar jogforrást nem képez. Az alkotmányos aera óta három perrendtartás alkottatott, de egyikben sincs említés téve, hogy a kir. házhoz tartozókra a magyar bíróság illetéktelen, sem a törvényekben, sem ezeket életbe léptető ministeri rendeletekben. És mégis a birói gyakorlat elismeri ezen területkivüliség kiváltságát, bár mi alapon, azt nem tudom. Miután nincs más mód, hogy feleim kárigénye megtéríttessék, kénytelen vagyok a fóudvarnagyi hivatal birói hatóságát igénybe venni. Midőn arra kérem tisztelt kartársaimat, hogy ezen exterritoriális jog kérdéséhez hozzászólni méltóztassanak, egyúttal szíveskedjenek azt tudatni velem, hogy nevezett hatóság miként cimzendő és hozzá magyar nyelven beadvány intézhető-e. Dr. Illés SŰDIII köz- és váltó ügyvéd Dárda. Sérelem. A közjegyzői gyakorlathoz. (Az 1880. LI. t.-c. 8. §.) Egyikünkkel a következő történt — írja a Közjegyzői L.— 1896 október 19-én szabadságon lévén, helyettese négy darab azon napon lejárt váltót bemutatás végett átvett és azokról az óvásleveleket kiállította és még az nap ki is adta. A váltókon mindeniken két intézvényezett volt és ugyanazoknak mint elfogadóknak aláírásai is olvashatók voltak. Az egyik intézvényezettnek a lakása ki volt téve a váltón, a másiknak nem. A helyettes az óvás-levélben azt mondja, hogy előbb elment a rendőrséghez tudakozódni annak az elfogadónak a lakása iránt, a melyiknek a lakása a váltón nem volt kitéve és miután felvilágosítást nem nyert, neki a váltót nem mutathatta be : ezután pedig — azt mondja tovább az óváslevélben — el ment a másik elfogadónak a váltón kitett lakására, ott azonban a házmestertől azt az értesítést kapta, hogy a váltón megnevezett elfogadó abban a házban soha sem is lakott és ez okból a váltót neki sem mutathatta be. Váltóbirtokos ezekkel az óvásokkal keresetét felszerelte és a váltókötelezetteket beperesitette. A bíróságok mindhárom fóruma felperest a forgatókkal szemben érvényesített keresetével elutasította abból az okból, mert az óvást felvevő helyettes nem ment el a rendőrséghez a második elfogadó lakása iránt tudakozódni, vagy ha el is ment, azt az óváslevélben nem emiitette meg, felperes ezenkívül kötelezve volt a két forgatónak 700 frt perköltséget fizetni. Megjegyzem, hogy a per rendén csak egyik forgató tett az óvás ellen kifogást, a másik nem. Felperes erre, babár tudta, hogy a közjegyző az óvás felvételekor távol volt, hogy ő a váltókat nem is látta, nem hogy kezéhez vette volna, és tudta azt is, hogy a hibát a helyettes követte el, mégis fegyelmi panaszt tett a közjegyző — nem a helyettese — ellen, és ezen kivül egyidejűleg keresetet indított 700 frt megítélt perköltség és saját ügyvéde részére megállapított 600 frt összesen 1,300 frt megfizetése iránt. A fegyelmi panaszt nem a fegyelmi bírósághoz, hanem a kamarához adta be. A kamara nyilatkozatra hivta fel a közjegyzőt, a ki a fennebbi értelemben nyilatkozott t. i., ugy, hogy a fegyelmi panasznak reá vonatkozó részéből egy betű sem igaz, mert akkor szabadságon lévén, azokat a váltókat ő sem át nem vette, sem pedig az óvásokat ő nem eszközölte, a kamara meggyőződvén a közjegyző nyilatkozatának igaz voltáról, a vizsgálatot kiterjesztette az időközben helyéről eltávozott helyettes ellen. Ez a tényállás. Már most az elmondottakból és azok felett a kérdések egész halmaza merül fel, például : Lehet-e az LI- t.-c. 8. §-át felperesként ugy értelmezni, hogy a 'közjegyző az általa választott helyettes eljárásért vagyonilag közvetlenül felelős» lévén, még hibásság kérdése is a közvetlen tettes, vagy mulasztó helyettes mellőzésével egyenesen a közjegyzővel szemben tétessék per tárgyává. A közvetlen szó nem azt teszi-e csak, hogy a káros már megállapított kárát nem előbb a helyettesen és csak nem érvényesithetés esetében a közjegyzőn, hanem egyenesen és közvetlenül magán a helyettesitett közjegyzőn követelheti? Továbbá lehet-e a kártérítési keresetet a fegyelmi eljárás eredményének bezárása előtt megindítani? Azaz itélkezhetik-e a polgári biró a kártérítés kérdésében, mielőtt az illetékes büntető, itt fegyelmi bíróság ki nem mondta azt, hogy az illető helyettes csakugyan hibás ? Ezek a főbb kérdések, a melyek általános érdeküek, de vannak még mellékkérdések is, a melyek ugyan szintén általános érdeküek, de specialiter ezúttal személyi érdeküek is, t. i. : Helyes-e az, hogy a kamara, mikor meggyőződött, hogy a panasz a közjegyzővel szemben teljesen alaptalan, a panaszt nem utasította vissza, hanem a helyettes ellen indított meg nyomozást ? Helyesen járt-e el a kamara, mikor a fegyelmi feljelentést nem tette át a fegyelmi bírósághoz, hanem maga intézkedett a további nyomozásra? Olyan természetü-e ez a fegyelmi panasz, a melyek alaptalansága esetében az 1878. V. t.-c. 224. §.-a alkalmazandó? Irodalom. t\ magyar váltójog kézikönyve. Irta: Dr. Nagy Ferenc egyet, tanár Bpest. Második javított és bővített kiadás. Athenaum kiadása Bpest. Ezen kézikönyvnek első kiadása alig egy esztendeje jelent meg és ime már is szüksége forgott fenn egy második kiadásnak. Nem is csodálkozhatni ezen. Dr. Nagy kézikönyve nem csak az egyetemi tanulók kezébe való, hanem az a mélyebben buvárkodót is és a gyakorlat emberét is egyaránt kielégíteni képes. Ily kiváló tulajdonságok mellett azután oly nagy a kör mely ezen kitűnő munkát használja, hogy csak érthető kelendősége. A szerzőt azonban ezen siker csak arra buzdította, hogy munkáját minél alaposabban bocsássa ujabb kiadásban közre és igy örömmel constatáljuk, hogy nem csak az időközi irodalom, de a judicatura és külföldi törvényhozás legújabb fejlődése is teljesen figyelembe van véve. Vegyesek. Lapunk mai számához mellékelve van az előfizetési felhívás a Sin ger é s Wolfner kiadásában dr. Fodor Ármin szerkesztése mellett megjelenő Magyar Magánjog cimü nagyérdekü gyűjteményes munkára. Gyermektartási dij iránti kereset illetékessége. Felperes, aki budapesti lakos, egy vidéki városban történt közösülés alapján perli alperest, a ki szintén vidéken lakik. Alperes illetékességi kifogást tesz. A biróság akifogást elveti, mivel a gyermektartási dij fizetése felperes lakhelyén teljesítendő. A budapesti kir. törvényszék fellebbezési tanácsa e végzést helybenhagyta. (1897. IV. D. 406. sz.) Makacsság a bűnvádi perben. A budapesti kir. Ítélőtábla 5556/98. B. szám alatt végzett : A kir. ítélőtábla a végtárgyalást megtartani rendeli. Indokok : Az általánosan követett törvénykezési gyakorlat szerint a magánvádló, illetve sértett fél csak akkor tekinthető a tárgyalásról elmaradottnak, ha a kitűzött órán tul még két óra alatt meg nem jelen. Minthogy azonban N.Jakab sértett fél az 56,784'97. B. számú végzéssel 1897. évi október hó másodikának d. e. 9 órájára kitűzött végtárgyalásra az erről felvett jegyzőkönyv tartama szerint féltizenegy órakor megjelent, ugyanőt a tárgyalásról elmaradottnak tekinteni és az eljárást ezen az alapon megszüntetni nem lehetett. Az országos ügyvédi nyugdíj-és gyámintézet létesítése tárgyában az ügy előadója dr. Nagy Dezső, a budapesti ügyvédi kamara titkára, a kamarai választmány egyik közelebbi ülésén tette meg jelentését. A nyugdíjintézet tervezete a szükséges mathematikai munkálattal együtt készen van. A munkálat szakbeli és mennyiségtani részét Bogyó Sámuel, a budapesti kereskedelmi akadémia tanára dolgozta ki és a revisiót Bein Károly az Első magyar általános biztosító társaság főszámtanácsosa végezte. Az ügyvédi hivatásból folyó kereseti és befizetési sajátságos viszonyok a rendes sablontól eltérő elvi szempontok felállítását és részletes kidolgozását tették szükségessé. Ezen munkálat most már keilő alapul szolgálhat azoa oly régen óhajtott országos ügyvédi nyugdíjintézet mielőbbi megvalósulásához. A választmány a tervezet megvitatására saját kebeléből szűkebb körű bizottságot küldött ki, melynek tagjai: dr. G y ő r y Elekelnök, dr. Friedmann Bernát elnökhelyettes, dr. Nagy Dezső titkár, P o I 1 á k Illés ügyész, Nóvák Sándor pénztárnok, dr. Králik Lajos, dr. Szóhner Lajos, dr. Somogyi Miksa, dr. Burián Béla v. tagok. Tervbe van véve, hogy a tervezet bizottsági és választmány i megállapítása után észrevételeik megtehetése és csatlakozás céljából az ország összes ügyvédi kamaráinak megküldetik. A nyugdíjügy helyes irányú fejlődését jelentékenyen elősegíti az a körülmény is, hogy az ügyvédi rendtartásnak dr. Nagy Dezső által átdolgozott és az igazságügyministerhez legközelebb benyújtott előadói tervezetébe külön szakasz vétetett fel, mely arról intézkedik, hogy az ügyvédi kamatáknak joguk van tagjaikat az országos ügyvédi nyugdíjintézet létesítése és fentartása céljából kötelezőleg megadóztatni. A kolozsvári kir. tábla bizottságai. A fegyelmi biróság tagjai 1 899-re kisorsolás u tj á n. Elnök: Fekete Gábor táblai elnök. Rendes tagok: S z ő c s Akos, Horváth Kálmán, Kain Hugó, Incze Gerő. Póttagok: Bocskor Mihály, A d á m Dénes, báró Rudnyánszky Béla, Mi k ó Imre - Elnöki tanács. Elnök: F e ke t e Gábor. Rendes tagok: Heppes Miklós. Sz erényi Kálmán, B o c s k o r Mihály Zsakó István. Póttagok: Gál Jenő, Szász Dénes. Telekkönyvi vizsgáló bizottság: Elnök: H e p p es Miklós elnök, helyettese: Szerényi Kálmánt, elnök, Rendes tagok: Bocskor Mihály, Zsakó István, Gál Jenő, Szász