A Jog, 1899 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1899 / 47. szám - A biztosítási dijak perelhetősége

348 A JOG elintézésre várt 14,154, elintéztetett ülésben e hóban 734, e hó végéig összesen 6,783, ülésen kivül e hóban 595, e hó végéig összesen 5,551, elintézetlen maradt e hó végéig 1,820. Ügyvédi és birói vizsgálatok statistikája. Ügyvédi Birói vi sgára Vissza- vizsgára Visszajentkezett vettetett jelentkezett vettetett 1895 201 19 110 49 189Ü 192 17 92 57 1897 239 19 132 4(5 1898 253 19 173 56 Az ügyvédi vizsgálatok közül 1895-ben ismétlő volt 22, újra megbukott 1, 1896-ban ismétlő 9, megbukott í. 1897-ben 20, 1898-ban 27 ismétlő közül egy sem bukott. A birói vizsgán, hol egészben és részbeni visszautasítás is van, pótvizsgára jelentkezett 1895-ben 23, mind átment; 1896-ban 28, megbukott 4; 1897-ben 31, mind átment; 189S-ban 36, megbukott 1. Az először ismétlőkből 1895-ben 11. közül 4 ismét teljesen megbukott, 1 pótvizsgára utasíttatott, 1896-ban 12 közül 2 egészen megbukott, 4 pótvizsgára utasíttatott, 1897-ben 20 közül 4 bukott, 4 pótvizsgára utasíttatott, 1898-ban 11 közül 2 pótvizsgára utasíttatott. A ministeri engedélylyel másodszor ismétlők közül 1895—1897-ben 2—2 jelentkező vizsgája elfogadtatott, az 1898-ban jelentkezett 4 jelölt közül egy teljesen és végleg megbukott, kettő pótvizsgára utasíttatott. Csak téves felfogás. A m. kir. Curia : A kolozsvári kir. törvényszékhez vádlott által 1895. febr. 23-án 1,377. sz. alá iktatva S. Gábor ügyvéd ellen beadott bűnvádi feljelentésre alapított vádbeü cselekményre vonatkozóan vádlott a btkv. 260. §-ába ütköző rágalmazás vétségének vádja és ezen vád következményeinek terhe alól felmentetik. Indokok : Sz. Károly vádlottnak az 1897. évi január 8-án panaszosként történt kihallgatásakor tett előadásából nyilvánvalóvá vált, hogy ő a bíróság előtt 1895. febr. 23-án 1,377. sz. alá iktatott beadványával azért lépett fel az őt többféle követelések felhajtásánál képviselt S. Gábor kolozsvári ügyvéd ellen, mert ez ismételten kinyilvánított kívánsága dacára, a megbízás folytán felhajtott pénzbeli összegeket részére kiadni vonakodott. Habár Sz. Károly az ügyvédi rdts. 48. §-ába ütköző mulasztással állítólag szenvedett eme sérelmének orvoslása végett, az idézett törvény 66. §-ában meghatározott erre illetékes bíróság helyett, a büntető bíróság előtt lépett is fel panaszszal, mégis, minthogy az érintett feljelentésben az emiilett ténykedéssel összefüggésben álló hasonnemü magatartáson kivül, másnemű büntetendő cselekménynyel való gyanúsítás nem foglaltatik, és a vizsgálat folyamán beszerzett adatok szerint is, ama panasz merőben valótlannak nem mondható, ennélfogva tekintettel arra, hogy a polgári biróságáltal hozandó határozattal megoldandó kérdés'.en, a büntető bí.ósághoz történt fordulásával, csupán a birói illetékességre nézve mutatkozó téves felfogás látszik fenforogni, nem ismerhető fel vádlottnak emez eljárásában bűnvádi beszámítás alá vonható cselekmény elkövetése és ezért ő a rágalmazás vétségének vádja alól felmentendő volt. (1899. okt. 10-én 8,113.) A csendőrök előtt tett beismerő vallomás. A székesfehérvári kir. törvényszék: Vádlott Biró József a btkv 418. §-ába ütköző, a 332. §. alá eső magánlaksértés vétségével eszmei halmazatban levő idegen ingó dolog szándékos megrongálása vétségének vádja és következményei terhe alól felmentetik. Indokok : Vádlott ugy a vizsgálat, mint a végtárgyalás alkalmával tagadta a tett elkövetését és azt adta elő, hogy a községházánál kényszer és megfélemlítés, kiéheztetés és bezárás után ismerte el, hogy ő követte el a tettet s midőn az elébe tartatott, hogy a községházán károssal 10 frtban ki akart egyezni, ezen 10 frtra vonatkozólag azt vallotta, hogy ezt a csendőrőrsnek jövedéki kihágás miatt, mert nála tilos dohány találtatott, birságképen kellett volna megfizetni, [gaz ugyan, hogy tanuk azt vallották, hogy jelenlétükben a községházán vádlott beismerte tettét; igaz ugyan, hogy vádlott ellenében számos gyanúsító momentum merült fel, de a kir. törvényszék vádlottnak azon vallomását, hogy a bíróságon kivül kényszer hatása alatt tett beismerést, tanuk vallomásával teljesen megcáfoltnak nem látta és nem fogadta el marasztaló Ítélet alapjául azon csekély bizonyítékot, t. i. a bíróságon kívüli beismerést, mit tanuk ellenében felhoztak, más terhelő adat hiányában vádlottat a vád és következményeinek terhe alól felmentette. — A budapesti kir. ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, vádlottat három hónapi fogházbüntetésre Ítélte. A m. kir. Curia : A kir. Ítélőtábla ítéletének megváltoztatásával, az elsőfokú bíróság Ítélete hagyatik helyben az abban felhozott indokoknál fogva és azért, mert az eljárás a vádlott terhére rótt cselekménynek általa történt elkövetését bizonyító adatokat ki nem derített ; mert továbbá maga az eljárás alapjául szolgáló csendőrségi jelentés megállapítja, hogy vádlott csak fél napi tagadás után ismerte be tettét, a községházán történt kihallgatás alkalmával jelen volt tanuk közül N. Ferenc községi pénztárnok azt bizonyítja, hogy vádlott délelőtt semmit sem vallott és csak délután tett beismerést. M. József községbiró előadása szerint pedig vádlott kifejezetten beisme ő vallomást nem is tett, hanem a hozzá intézett kérdésekre csak hallgatott ; B. Józsefné szül. V. Mari végül megerősíti vádlottnak azt az állítását, mely szerint a nyomozást vezető esendő-őrsvezető a nevezett tanú részéről férje számára hozott étel átszolgáltatását meg nem engedte ; mert ezek a körülmények támogatják vádlottnak ama védekezését, hogy csak a bántalmazással való fenyegetés által előidézett félelem hatása alatt tett beismerő vallomást ; és mert a csendőri élőnyomozat folyamán tett, már a vizsgálat alatt visszavont beismerés, ezt támogató adatok hiányában, a bűnösség megállapítására alkalmas, megnyugtató alapot nem képez. (1899. okt. 5-én 7,425.) Társas cég alakulása a hitelezők kijátszása céljából. A budapesti kir. törvényszék felebbezési tanácsa : Azon megállapított tényállás alapján, hogy végrehajtást szenvedett az üzletet nősülése előtt, de még megnősülése után is maga vitte s az az ő tulajdonát képezte s azt csak megnősülése után pár hónapra reá alakította át társas céggé oly módon, hogy abba nejét társtagul vette fel, a nélkül, hogy erre nézve szerződést kötöttek volna és pedig oly időben, a mikor a fent megállapított tényállás szerint I. és III. r. alperesnek a követelése lejárt s II. r. alperesé lejárandó volt, nyilvánvaló, hogy a társas cég alakulása csak a fedezeti alapnak a hitelezők elől való elvonása, vagyis a hitelezők kijátszása céljából történt. De ettől eltekintve, a társas cégnek létrejötte a hitelezőkkel, mint 3-ik jóhiszemű személyekkel szemben hatályosnak azért sem vehető, miután jelen esetben férj és nő közötti vagyoni viszony rendelkezéséről lévén szó, ez az 1886. évi VII. t.-c. 22. §. a) pontja alapján csak közjegyzői okirat felvételével nyerhetett volna jogérvényes megoldást, ennek hiányában a cégátalakulás harmadik személyekkel szemben nem bírhat hatálylyal. Annak a körülménynek sem tulajdonitható hatály, a mely által II. r. felperes a tanukkal részben szolgáltatott bizonyítékot az iránt, hogy a végrehajtást szenvedett neje férjéhez hozományt hozott s hozományi pénzből végrehajtást szenvedett üzletének kibővítésére némely tárgyak beszereztettek, mert a megállapított tényállás szerint a felek a házasság megkötése alkalmával a hozomány mikép leendő kezelésére nézve ugyancsak a fent hivatkozott törvényszakasz rendelkezéséhez képest közjegyző előtt szerződést nem kötvén, a végrehajtást szenvedett üzletébe a neje hozományából eszközölt befektetés tekintetében végrehajtást szenvedett tekintendő rendelkező félnek, míg ennek neje csak mint férjének hitelezője veendő. E jogi álláspont mellett tehát tarthatatlan az alsóbiróság által elfoglalt az a jogi álláspont, hogy miután a tanukkal a B) alatti zálogolási jegyzőkönyv 3., 5. és 6. tételei alatt foglalt tárgyakra nézve bizonyittatott, hogy ezek a hozományi pénzből vásároltattak, ezek a zár alól feloldandók, mert az által, hogy a társas szerződés létrejöttének hatálya a foglaltatókkal szemben el nem ismertetett s végrehajtást szenvedett neje a hozományra nézve férjének csak hitelezőjeként veendő, az üzletben talált összes ingóságok is végrehajtást szenvedett tulajdonának tekintendők, a melyek e szerint ez utóbbi hitelezők kielégítésére fordíthatók. (1899. szept. 27. D. 309.) A vonatok érkezése Budapest k. p.-udvarra. Érvényes 1899október hó 1-től. Délelőtt: 12 ó. 10 p. London, Páris, Bécs' 12 ó. 30 p. Konstantinápoly, 5 ó. Arad, 5 ó. 20 p. Rutka, Berlin, 5 ó. 45 p. M.-Sziget, 6 ó. 10 p. Brassó, Arad, 6 ó. 15 p. Bicske, 6 ó. 35 p. Lemberg, Miskolc, 6 ó. 40 p. Bécs, Sopron, 7 ó. 5 p. Belgrád, Brod, 7 ó. 10 p. Brassó, Kolozsvár, 7 ó. 30 p. Hatvan, 7 ó. 35 p. Graz, Fehring, 7 ó. 50 p. Bukarest, Brassó, 7 ó. 55 p. Paks, Adony, Szabolcs, 8 ó. 15 p. Kassa, P.-Felka, 8 ó. 20 p. Fiume, Zágráb, Eszék, 8 ó. 40 p. Fiume, 8 ó. 45 p. Hatvan, 9 ó. 15 p. Szolnok, 9 ó. 25 p. Győr, Székesfehérvár, 10 ó. 15 p. Triest, Fiume, 10 ó. 20 p. Ruttka, Fülek, 10 ó. 30 p. Szabadka. Délután: 12 ó. 20 p. Budafok, 12 ó. 25 p. Hatvan, 12 ó. 50 p. Berlin, Ruttka, 1 ó. 5 p. Konstantinápoly, 1 ó. 25 p. Gyékényes, Pécs, 1 ó. 30 p. Lemberg, Kassa, 1 ó. 45 p. London, Páris, Bécs, 1 ó. 50 p. Kolozsvár, Arad, 2 ó. 5 p. Graz, Fehring, 4 ó. 50 p. Bicske, N.-Kanizsa, 5 ó. 55 p. Hatvan, 6 ó. 20 p. Brassó, Kolozsvár, 6 ó. 50 p. Győr, 7 ó. 15 p. Bécs, Graz, 7 ó. 20 p. Brassó, Arad, 7 ó. 35 p. Belgrád, Eszék, 7 ó. 45 p. Berlin, Ruttka, Szerencs, 8 ó. Fiume, Zágráb, Pécs, 8 ó. 10 p. Stanislau, M.-Sziget, 8 ó. 35 p. Róma, Fiume, Zágráb, 8 ó. 40 p. Munkács, M.-Sziget, 9. ó. 5 p. Kassa, P.-Felka, 9 ó. 20 p. Bécs, Graz, N.-Kani zsa, 9 ó. 25 p. Berlin, Ruttka, 9 ó. 40 p. N.-Szeben, Gyulafehérvár, 9 ó. 45 p. Triest, Fiume, 10 ó. Munkács, Kassa. Curiai és táblai értesítések. Az e rovat alatt közlött érteütéseket előfizetőinknek díjtalanul szolgáltatjuk. Az ide vonatkozó levelezést tévedések kikerülése végett kérjük mindig kiadóhivatalunkhoz. Beregszász L. K. Harsányi G. és tsa - özv. Birlaky 2,636/99 sz. u a Cur. nov. 15. hh. - Brassó dr. W. L. Borosnyay - Molnír és Thot D.-né - Molnár 1,991-99/99. sz. ü. a Cur. nov. 9. hh. Csongrád Sz^J. L. Tóth j. - Piroska J. érk. 828/99. sz. a. n. e. elcl. Huvos. - Debrecen dr. M. Gy. Boldog Zs. - Brauer L. érk. 5,676/99. sz. a. n e. eld. Asztalos. - Jovér G. - Makai E. érk í 707/99 sz a n. e. eld. Asztalos. - Szilágyi E. - Ujfalussy M. é.k. 3,067/99. sz. a. £.t ^ JoarfaS' ~~ H--B«szörmény F. J. Molnár L. - Horváth Zs. ' '• V , nt ,a; e- eld> Asztalos. - B. Szabó S. - Takács Julianna érk 4,926/99. sz. a. n. e. eld. Pecháta. - Mohács B. I. Balázs T7S9/QQ3' Sándorné Kovács és tsai e. 2,725/170. kr. id. érk. •V82/99. sz a. - Pécs E. J. Nyulas M. - Egedy J. 2 677'99 sz. ü. ü aUCurOVn" h^ HU ^ T- & "S3i ~ E^ J" ^ tsai 2678/99. sz. szee dr T M TM ~ DUCHEN l ~ Zsiga K. nincs elint. - Z.-Egerszeg ar j. M. Udvary Ferenc Leitner Simon és tsai érk 579/99. sz. a. a Lur. t. é. aug. 29. rav. .1-AS KfSZVáMYTijtaASAO