A Jog, 1899 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1899 / 46. szám - A rendhagyó haszonélvezet óvadéka (cautio quasiusufructuaria) a római és a hazai jogban

A JOG Az ügyvédek és a szegénységi bizonyítványok. A szegénységi bizonyítványok kiállítása körül elkövetett felületesség miatt az ügyvédi kamarák részéről sok panasz merült fel. Az illetéki díjjegyzék 85. tételének 12. pontja ugyanis — miként köztudomású — a szegénységi bizonyitványnyal biró egyéneknek peres ügyeikben bélyegmentességet ad. A bélyegmentes perlekedési jogot tudvalevőleg az a bíróság engedélyezi, melynél a per megindittatott. Ezzel egyidejűleg pedig az ügyvédi kamara egy ügyvédet rendel ki saját kebeléből, ki a perben a szegényjogon perlekedő felet díjtalanul képviselni tartozik. Az utóbbi esetben sokszor előfordult, hogy szegénységi bizonyítványt nyertek olyan egyének is, akik jó módban éltek s igy ennek a bizonyítványnak kiadása egyáltalán nem volt indokolt. Miután ilyen esetek nemcsak a kincstárra járnak hátránynyal, de egyúttal az ügyvédek keresetének is csorbulását okozzák, indokolt volt az ügyvédi kamarák panasza: a hatóságok körültekintést és alaposságot nélkülöző eljárása miatt. Orgmmel hozzuk tehát az ügyvédi kar tudomására a belügyministernek most megjelent rendeletét, mely a szegénységi bizonyítványt kiállító közegeket szigorú eljárásra utasítja és kötelezővé teszi azt, hogy az illető tisztviselőnek — a ki a folyamodó ügyfél vagyoni viszonyait kipuhatolni volt köteles — neve, valamint a puhatolás módja, esetleg meghallgatott tanuk neve, az ügyiratra feljegyeztessék, hogy esetleges visszaélések esetén a felelősség és kártérítés a mulasztó közeg ellen könnyen érvényesíthető legyen. Elrendelte a minister egyúttal, hogy a bizonyítvány szövegébe az a körülmény, hogy az illető nem huz nagyobb jövedelmet, mint a mennyit a lakhelyén szokásos közönséges napszám kitesz, külön és kifejezetten feltüntettessék. A mennyiben ilyen bizonyítványok mégis hiányosan állíttatnának ki, a folyamodó felek könnyebbségére az igazságügyminister elrendelte, hogy a bíróságok azokat ne utasítsák vissza, hanem kiegészítésük iránt hivatalból intézkedjenek. A szegénységi bizonyítványokra a lelkész láttamozása nem szükséges. Vagyontalansági bizonyítványoknál, melyek a bélyegmentesség elnyerése céljából használtattak, eddigelé a lelkész aláírása is követeltetett. Miután azonban ujabban több izben fordult elő olyan eset, hogy az illetékes lelkész ily bizonyítvány aláírását megtagadta, a m. kir. pénzügyminister most elrendelte, hogy jövőre a lelkészi aláírás hiánya a bélyegmenl esség megtagadására indokul ne szolgáljon, hanem az ily szegénységi bizonyítványok jövőre akadálytalanul elfogadtassanak. A bűnvádi perrendtartásra vonatkozó ministeri rendeletek hivatalos gyűjteménye. A bűnvádi perrendtartásra (1896. évi XXXIII. t.-c.) vonatkozólag kibocsátott s ezután kiadandó ministeri rendeletekből az Országos Törvénytár szerkesztősége hivatalos gyűjteményt rendez. E gyűjteménynek eddig megjelent első füzete tartalmazza a kir. igazságügyministernek 1899. évi 3,200/1. M. E. számú rendeletét a bűnvádi perrendtartás életbe léptetése tárgyában ; f. évi 3,700/1. M. E. számú rendeletét a büntető ügyviteli szabályok kibocsátása tárgyában s a büntető ügyviteli szabályok szövegét a hozzátartozó mintákkal együtt. A füzet az Országos Törvénytár szerkesztőségénél (Budapest, IV. molnár-u. 26 sz.) valamint bármely könykereskedés utján kapható. Ára 40 kr. A vásári bírósági ügyek kezeléséről. Fölvetett kérdés folytán alkalma volt a kir. igazságügyministernek a vásári bírósági ügyek kezeléséről a következő értelemben nyilatkozni : Miután a vásárbirósági ügyek peres ügyek, a melyekben a bíróság a meghatározott eltérések mellett, a sommás eljárás szerint jár el (1868: LIV. t.-c. 488. §.), ennélfogva ezeket az ügyeket nem a Pv., hanem az Sp. lajstromba kell bevezetni és a sommás perek módjára kezelni. Az Sp. lajstrom 14. «Eszrevételek» rovatában azonban meg lehet jegyezni, hogy az ügy a vásári bíráskodás szabályai szerint intéztetett el. (21,859/1899. I. M. sz.) A gyermekek számának vagy a gyermektelenségnek válóper esetén való beigazolásáról. A kir. belügyminister ur 1899. évi 12.628. szám alatt a következő rendeletet intézte valamennyi város és városi törvényhatóság közönségéhez : Állandó birói gyakorlat alapján a felperes válóperekben köteles keresetleveléhez a házasságból származott gyermekek születését vagy elhalálozását bizonyító anyakönyvi kivonatokat, vagy családi értesítőt, avagy esetleg a gyermektelenséget tanúsító bizonyítványt is csatolni. Az utóbb emiitett gyermektelenségi bizonyítványok kiállítására eddigelé ugyancsak az állandó birói gyakorlat alapján az a felekezeti anyakönyvvezető tekintetett illetékesnek, a kinek kerületében a házasfelek utoljára állandóan együtt laktak, vagy az, a kinek kerületében a férjétől különválva élő nő a kereset benyújtásakor állandóan tartózkodott. Az 1894. évi XXXIII. t.-c. életbelépése óta azonban a felekezeti anyakönyvvezetők megszűnvén az állam közegei lenni, az idézett törvény életbelépésének időpontját, vagyis 1895. évi október 1 -ét követő időre nézve a felekezeti anyakönyvvezetők által esetleg kiállítandó gyermektelenségi bizonyítványokat a bíróságok nem kötelesek a közhitelesség erejével biroknak tekinteni. A kérdésnek a változott viszonyok által igényelt rendezése céljából az igazságügyminister úrral egyetértőleg kijelentem tehát, hogy a szóban levő gyermektelenségi bizonyítványok kiállítása ezentúl a községi elöljáróságnak lesz kötelessége. Községi elöljáróság alatt értendők: a székesfővárosban a kerületi előljáró avagy helyettese, Fiúméban a törvényhatósági joggal felruházott és a rendezett tanácsú városokban a polgármester vagy helyettese, nagyközségekben a biró, illetőleg helyettese ésjegyző együttesen, kisközségekben a bíró, illetőleg helyettese és körjegyző együttesen. Ugyancsak a községi elöljáróság kötelessége lesz azon körülménynek az emiitett célból leendő igazolása is, hogy a házasfeleknek csak bizonyos számú és nem több gyermekük van. A gyermekek számának a községi elöljáróság részéről való ilyetén igazolása esetében azonban a bizonyítványban felsorolt gyermekek kora anyakönyvi kivonattal vagy családi értesítővel külön is igazolandó. Végül a pénzügyminister úrral egyetértőleg kijelentem meg, hogy a kérdéses bizonyítványok kiállításáért, — az igazolt szegénység esetét kivéve — 1 korona dij szedhető s hogy a szóban forgó bizonyítványok a bélyeg-és illetékszabályok kiegészítő részét képező illetéki díjjegyzék 21. tételének bb) pontja értelmében 1 korona bélyegilleték alá esnek, kivéve azon eseteket, melyekben az érdekeltek igazolt szegénység cimén az illetéki díjjegyzék 85. tételének 12. pontja értelmében személyes illetékmentességet vehetnek igénybe. Felhívom a törvényhatóságot, hogy ezen rendeletemet az összes községi elöljáróságokkal ahhoz való alkalmazkodás végett közölje s a törvényhatóság területén megfelelő módon tegye közhirré. Budapesten, 1899. évi április hó 11-én. Ezt a rendeletet kiegészíti a kir. belügyminister urnák 1899. évi 76,263. szám alatt kibocsátott következő rendelete: A gyermektelenségnek vagy a gyermekek számának válóper esetén való igazolása tárgyában folyó évi április hó 11-én 12,628. sz. a. kell körrendeletem kiegészítéseként, a pénzügyminister úrral egyetértőleg kijelentem, hogy a Fiume város és a törvényhatósági joggal felruházott többi városok polgármesterei vagy ezek helyettesei, valamint a székesfőváros kerületi elöljárói vagy ezek helyettesei által a gyermektelenségnek vagy a gyermekek számának igazolása végett kiállított bizonyítványok az illetéki díjjegyzék 21. tételének a) alatti aa) pontja értelmében 1 frtos bélyegilleték alá esnek. A kis- és nagyközségek elöljáróságai, valamint a rendezett tanácsú városok polgármesterei által kiállított ilynemű bizonyítványok az elől említett rendeletemben idézett illetéki díjjegyzék a) alatti bb) pontja értelmében továbbra is 50 kros bélyeggel látandók el. Felhívom a törvényhatóságot, hogy ezen kiegészítő rendeletemet a törvényhatóság területén megfelelő módon mielőbb tegye közhirré. Budapesten, 1899. évi augusztus hó 3-án. Pótkötetek a Dárday-féle törvénytárhoz. Mint értesüiünka Dárday-féle igazságügyi és közigazgatási törvénytárakhoz egy" egy pótkötet fog legközelebb megjelenni, mely a legújabb kiadások megjelenésétől fogva a f. é. végéig alkotott fontosabb törvé nyéket és a megfelelő rendeleteket és döntvényeket fogja tártai-, mázni. Ezen pótkötetek melyeket a jogász közönség már várva vár, ismét emelni fogják ezen annyira meghonosult törvény kiadásoknak használhatóságát. A betétszerkesztési munkálatok 1898. év végéig 13 törvényszéknél és 39 járásbíróságnál, összesen 52 telekkönyvi hatóságnál tétettek folyamatba. Elkészültek a betétek összesen 737 községre és önálló pusztára nézve. A telekkönyvek helyesbítése 597 községben nyert összesen befejezést. Az 1898. év végén folyamatban maradt a telekkönyvi helyesbítés 280 községben. A kiskorú által hitelbe vásárolt ruhák. A budapesti kir. törvényszék felebbezési tanácsa: A kiskorú által rendelt és elhasznált ruhák kétségen kivül olyanok, a melyek szükségeseknek tekintendők, a szőlőnek kiskorú gyermeke irányában fennálló tartási kötelezettségéből pedig az folyik, hogy a kiskorú által hitelbe vásárolt oly természetű cikkekért, a melyek a kiskorúnak rendes szükségletét képezik, a szülő rendszerint felel, a mennyiben ezen kötelezettségének miként kielégítéséről maga nem gondoskodik, vagy a kielégítés módját meg nem határozza; minthogy pedig az elsőbiróság ítéletében az e helyütt is irányadóan van megállapítva, hogy az alperes a fiát szükséges ruhákkal el nem látta, az pedig az iratokból, nevezetesen az alperes által felhívott tanúvallomásból és a becsatolt számlákból megállapítható, hogy a fiának arról a cselekményéről, a mely szerint ruhaszükségleteit hitelrendelés utján szerzi be, tudott — ennélfogva stb. (1899. szeptember 25-én III. E. 151.) Curiai és táblai értesítések Apatin dr. G. L. Pottmann J. b. ü. nincs elint. — Csaba F K Juhász A - Toffler J. érk. 1,153/99. v. sz. ü. eld. Fabing. - Debrecen dr K M. Kelner E. - Mesko A. érk. 7.597/99. sz. a. n. e. eld. , -o,°C,w? ~ Kecskemét dr. Sz. I. Mók J. - Dobosvid tkptár érk. Ao8b/99. v. sz. a. n. e. eld. Sarlay. - Kassa dr. N. V. Farkas Gombos 301/99. sz. ü. a Cur. nov 2. rnd. - Kaposvár dr. L Ő Fodor - Köimend 1,369/99. sz. ü. a Cur. nov. 7. hh. - Nagy-Varad dr. R. M tischer M. - Berger A. 516/99. sz. ü. a Cur. nov. 8. hh. Pécs dr. M. I K.enle J.-né - Kienle J. érk. 3,952/99. sz. a. n. e. eld. Stefamdes - Tiszafüred D. K. Tiszafüredi tkptár. - dr. Solpi 1 436/99. &7V Cun hh- ~ Versec dr- S- K- Polg. tkptár -Pannovits 8b//99. v. sz. u. Cur. nov. 8. hh. FALUS KÍSZVÍMTTÁMASAO 1.TOMDAJA BDDAP»STKN Dr. RÉVAI LAJOS lakik VI., Teréz-körut 31 gr^STILLER MÓR lakik V„ Rudolf-rakpart 3.