A Jog, 1899 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1899 / 45. szám - A budapesti kir. m. Tudományegyetem jog- és állam-tudományi karának véleményes jelentése az államvizsgálat reformja tárgyában. (1. r.)

Hogy pedig a m. kir. Curiának igénytelen nézetem szeszint téves felfogásának érvényrejutása esetén az illetékességre vonatkozó törvényes rendelkezések illuzoriusokká válnának; a mellett szól bizonyára ama megfontolás is, hogy a feleknek ily módon a legjobb alkalom nyilik arra, hogy könnyű szerrel kijátszhassák a törvényt. Mert a bírálat tárgyát képező felfogás mellett felperes, aki akármily okból is kényelmesebbnek és célszerűbbnek tartaná, a törvény által sommás perutra utalt ügyet a rendes peruton megindítani: ezt a sikerrel való valószínű kilátással eszközölhetné ; amennyiben ha alperes elmulasztaná illetékeségi kifogást emelni, a per — uti figura docet — a törvényes tilalom dacára itt : a rendes uton letárgyaltatnék és ítélettel befejeztetnék. De nincsen kizárva annak a lehetősége sem, hogy perfelek még a kereset beadása előtt megegyezzenek abban, hogy felperes keresetét a jbiróság helyett a törvényszék előtt indítsa meg. Ezt pedig a törvényhozó nem akarhatta, midőn felállította a hatásköri különbségeket és még azonfelül szükségesnek tartotta a hatáskörök túllépésére vonatkozólag a szóban levő tilalmat felállítani. A budapesti kir. m. Tudományegyetem jogl-es állam-tudományi karának véleményes jelentése az államvizsgálat reformja tárgyában.*) Vettük az 1898. évi október 15-én 68,260. szám alatt kelt törvényjavaslati tervezetet. E tervezet cime szerint az elméleti jog- és állam-tudományi államvizsgálatról szól. De nemcsak erre terjeszkedik ki. A tanulmányi rendszerbe is mélyen belenyúl. Véleményünket a következőkben adjuk elő. I. A törvényjavaslati tervezet megokolásának a legeleje a következőket mondja: «A jelen javaslat az eddig érvényben álló rendszerrel szemben hét irányban tartalmaz lényeges reformot: 1. A tanidő szabályszerű tartama 7 félév lesz. 2. A kétrendbeli u. n. alapvizsgálat megszűnik és helyökbe egy u. n. alapvető vizsgálat lép. 3. Egyes tárgyakból gyakorlatok szerveztetnek és az azokban való részvétel kötelezővé tétetik. 4. Megállapittatnak azon követelmények, amelyeknek igazolása előfeltétel arra, hogy az egyes jogakadémiák az államvizsgálatra való bocsájtásra jogosító végbizonyítványt állithassanak ki. 5. Az államvizsgálat ujjá szerveztetik. Csak egy államvizsgálat lesz, de az ugy a jog-, mint az államtudományi képzettségnek igazolására fog szolgálni. Az államvizsgálati bizottság az egyes jog- és állam-tudományi karoktól, sőt azok székhelyeitől is független szervezetet nyer. 6. Az uj államvizsgálat számára mindazon minősítő hatás biztosíttatik, amely eddig a jog- és állam-tudományi államvizsgálattal, továbbá amely a jog- és állam-tudományi tudori fokkal járt. 7. Mindkét tudori fok tudományos jellegű fokká fog átszerveztetni s az állam-tudományi foknak minősítő ereje már ezen elismerése előtt megszűnnék.)) Ennyi és nem több a t. t. általános megokolása, mely egyáltalán nem tájékoztat a felől, hogy mi a t. t. alapeszméje. Ezt a t, t. 5. §-ából véljük kiolvashatni, mely az egyetemekre és jogakadémiákra vonatkozólag egyenlő jog- és állam-tudományi tanulmányi rendet tart szem előtt, mire mint alapra építtetnék fel aztán a hétrendbeli lényeges reform, miket mint nyolcadik a t. t. megokolása szerint a kötelező kollokvium egészítene ki. A főreform tehát a jog- és állam-tudományi tanulmányi rend egységesítése volna, minek következtében átalán az akadémiai (szakiskolai) oktatás érvényesülne, mihez hasonlót az 1848 előtti oktatás rendszere (Ratio Educationis) tüntet fel. Gyakorlati jellegű oktatás fogna erőre szert tenni a teoretikus irányú képzés háttérbe szorításával. Az alapvizsgák is csak azért rövidülnének meg és mellőztetnék a doktorátus s lépnének a rövidebb tanidő a maga abszolutoribmával, a gyakorlatok s az államvizsga előtérbe. Az egységes jog- és állam-tudományi tanulmányi rendszer a magyarázata mindannak, mit a t t. akar. Mi ilyen törekvéssel nem tudunk egy uton haladni. Az egyetemi jog- és állam-tudományi oktatás az, mi mellett állást foglalunk. Ebből a szempontból indulva ki. azokat sem tehetjük *) Felhívjuk olvasóink figyelmét ezen dr. Kovács Gyula udv. tanácsos, egyetemi tanár jeles tollából származó jelentésre. a magunkévá, mik arra alapitvák, hogy az egyetemi oktatás mellőztetnék, mi felett a t. t. megokolása olyan módon tér napi rendre, mintha az már nem is léteznék. Az egyetemi tanítás kérdésével egyáltalán nem is foglalkozik. Ilyen körülmények között szükségesnek tartjuk emlékezetbe hívni azt, hogy bármennyire közelebb hozták is az 1874. és 1883 reformok a jogakadémiákat az egyetemek jog- és államtudományi karaihoz, a különbség közöttük még mindig jelentős. És ez nemcsak abban nyilvánul meg, hogy csupán ezek a karok osztják a jog- és állam-tidományi doktori cimet és az egyetemi magántanári képesítést. Magára a tanulmányi rendre nézve is nagy közöttük a különbség, mit nemcsak az mutat, hogy a tanítás és tanulás az egyetemeken nincsen ugy megkötve, mint az akadémiákon, de az is, hogy több oly tárgy, miket a jogakadémiákon csak félévig adnak elő, az egyetemi karokon egészéves, mi azt jelenti, hoey a tárgyakkal az egyetemeken mégis csak intenzivebben kell foglalkozni. Az egyetemekre mint ilyenekre nem is volna szükség, ha köztük és az akadémiák között kvalitatív különbség nem volna, mi jóformán egész működésüket kell hogy illesse. Csak ebből a szempontból van EZ egyetemeknek jogosultságuk. Mi tehát azt sohasem helyeselhetnők, hogy az egyetemi jog- és állam-tudományi tanulmányi rendszer, mi az egyetem lényegével függ össze, megszűnjék s ezen az alapon egységes jog- és állam-tudományi tanulmányi rendszer álljon elő. Már az is bénitólag hat működésünkre, hogy az alapvizsgák miatt az első két éven át a tanításban jobban kötve vagyunk, mint kellene, de azért a t. t. tovább is menne, miközben még az 1848. évi XIX. törvénycikkben biztosított tanszabadsigot is emlegeti Pedig egyetemi tanításról többé szó se lehetne. Ha nem logikai ellenmondás, bizonyára csak szatíra számába mehet a tanszabadságra való hivatkozás. És az egységes tanulmányi rendszert főleg a felekezeti jogakadémiák érdekében hoznák be. Nálunk a jog- és államtudományi oktatásnak tulajdonképen csak három állami jellegű intézete van: a két egyetem és a kassai kir. jogakadémia. A többi jogakadémia — számszerint kilenc — mind felekezeti, melyek közül csak két katolikus (a nagyváradi és a pozsonyi) áll állami közvetlen igazgatás alatt. A többi hét jogakadémia közül kettő katolikus (egri, pécsi), a többi protestáns (debreczeni, eperjesi, kecskeméti, mármarosszigeti, sárospataki). És e hét felekezeti jogakadémia annak az egységes tanulmányi rendszernek a keresztülvitele érdekében szükség esetén állami dotációt nyerne, mit a t. t. megokolása helyez kilátásba. Ha már most tekintetbe vesszük, hogy az ügyvédi vizsga előfeltételeképen a kötelező jogtudományi doktorátus is elesnék, kétségtelen, hogy a felekezeti jellegű jog- és állam-tudományi oktatás túlsúlya állana elő. De lássuk egyenként a hétrendbeli lényeges reformot. Eleve csak annyit jegyzünk meg, hogy a t. t. az u. n. gyakorlati igazságügyi vizsga mellett a gyakorlati közigazgatási vizsgát nem veszi számba, habár ezt a vizsgát már a minősitési törvény (1883 : I.) szabta volt meg. A mint az előbbi az államvizsga jogtudományi, ugy az utóbbi ugyané vizsga állam-tudományi részének felelne meg, miről már 1896. évi 973. sz. a. adott véleményünkben szóltunk. II. 1. A tanidő rövidítése. A tanidő tartamát egyetemünk fönnállása óta hol hosszabbították, hol rövidítették ; a reform több mint száz év óta körben forog. II József előtt a tanfolyam tartama három esztendő volt. II. József az 1784/85. tanévben négy esztendőre emelte. A Ferenc alatti reakció, mely a lendülésnek indult egyetemi szellem elnyomására tört, az uj ratio educationisban (1806) ismét három évre korlátolta a jogi tanfolyamot. És e rendezés érvényben maradt 1848-ig. A Thun-féle rendezés 1848 után helyreállította ismét a quadrienniumot. Azóta a tanszékek és a hirdetett kollégiumok száma tetemesen gyarapodott. Mig 1867/68-ban 8 rendes és 5 magántanár 30 kollégiumot hirdetett heti 100 órával, az 1898/99. tanév első felében 17 rendes, 8 rendkívüli és 12 magántanár, összesen tehát 37 tanár 57 kollégiumot tartott heti 197 órában. A tantárgyak éz az előadások ily rendkívüli növekedése a quadnennium behozatalát tenné szükségessé, ha már fenn nem állana, a minthogy hasonló okból Poroszországban is ! mindig erősebben követelik a tanidőnek négy évre kiterjesztését. Ausztriában a quadriennium leszállítására még csak nem is gondolnak, hazánkban pedig még a jogakadémiák kurzusát is négy évre hosszabbították. Ily körülmények között ámulva látjuk, hogy Nagymél| tóságod tervezete a quadrienniumot még jobban meg akarja csonkítani. 6