A Jog, 1899 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1899 / 45. szám - Fizetésrendezés

Tizennyolcadik évfolyam. 45. szam. Szerkesztőség: V., Rudolf-rakpart 3. sr. Kiadóhivatal: V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kéziratok vissza nem adatnak. A JOG Budap es4,1899 november 5 ^O^) Előfizeíési árak: //Helyben, vagy vidékre bcrmentve küldve: Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendök. (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY) HETILAP ÍZ IGAZSXGGGT ÉRDEKEINEK KÉPTISELETÉRE1 MAGYAR ÜGYVÉDI, BÍRÓI, ÜGYÉSZI Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják E>r. RÉVAI LAJOS - Dr. STILLER MOR ügyvédek. Felelős szerkesztő : Dr. STILLER MÓR. Megjelen minden vasárnap. Negyed évre .„ 1 frt 50 kr. Fél « _ 8 « — • Egész « _ 6 « — • Az előfizetési pénzek legcélszerűbben bérmentesen postautalványnyal küldendők. TARTALOM : Hizetésrendezés. Irta : H u b e r t Ottó kir. aljbiró Huszton. — Az 1881. évi L1X. t.-c. 14 §-ának judikaturájához. Irta: dr. Schick Ferenc Sándor, tszéki albiró. Kalocsán. — A bpesti kir. m. Tudomány-egyetem jog és állam-tudományi karának véleményes jelentése az államvizsgálat reformja tárgyában. Irta: dr. Kovács Gyula udv. tanácsos, egyet, tanár. — Belföld. (Csemegi Károly emlékezete.) — Ausztria és külföld. (Külföldi judicatura. Közli: dr. Oláh Dezső ügyvéd. Bpest.) — Irodalom. (A kőszén a mai jogrend keretében. Irta: Wahlne r Aladár m. kir. bányakapitány. — Hatósági eljárás a heveny fertőző betegségek stb. korlátozása körül. Közli: dr. Békessy Géza. — A Corpus juris hungarici Szerkeszti • drMárkus Dezső. MELLÉKLET: Jogesetek tára. — Felsöbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a ((Budapesti Közlöny»-ből. Fizetésrendezés. Irta : HUBERT OTTÓ kir. albiró Huszton. Elhangzott a pénzügyminister ur expozéja és abból meggyőződhettek az államhivatalnokok, hogy fizetés emelésük a kormány ez évi, illetőleg az 19U0. évi pénzügyi progrmamjában előirányozva nem lett; — s csupán az egyes tárcák keretébe felvett összegek szerint az 1893 : IV. t.-c. végrehajtása van kilátásba helyezve. Indok : a fiskális szempont, — a meglepetés számba menő tüneményes felesleg mellett. Ámde nap-nap mellett előtérbe lép a katonatisztek fizetésének emelése. Helyes. Higgadt gondolkodású ember átlátja annak szükségességét, hogy a társadalmi és különösen a kardbojt viselés követelménye miatt megterhelt katona tisztikar kielégítőbb javadalmazásban részesüljön. De hát miért mellőztetnek polgári államhivatalnokok akkor, a mikor az államnak kardot és egyenruhát viselő hivatalnokai, — a katonatisztek, — fizetéseit emelni jónak látjuk? Nem szándékom recriminálni s párhuzamot vonni a katonatisztek és a polgári államtisztviselők tevékenysége, megterheltetése között, — megtette ezt már a közélet egyik jeles orgánumának a «Budapesti Napló»-nak az enyémnél hivatottabb tollú vezércikkezője a lap f. é. október 2ö-iki számában e cimen : «A hivatalnokok verejtékbére.» Bizony tisztán csak verejtékbér és nem tisztviselői «fizetés» az. a melyben az állam alkalmazottjait eddig részesíthette, de remélhető, hogy a kedvezőtlen (?) pénzügyi helyzet ellenére is megtörténik az államtisztviselők fizetésrendezése. A kedvezőtlen (?) pénzügyi helyzet szem előtt tartása mellett bátorkodom egy concrét javaslattal fellépni s a fizetési osztályzatokat, az igazság és méltányosságnak megfelelően 600 frtos. vagyis 1,200 koronás alapon beosztani. Tehát ; 1 | 2,400 frt (4.800 kor.) VII. oszt. 2,200 frt (4,400 kor. VIII. oszt. 1 1 1 m 1,900 frt (3,800 kor.) 1,700 frt (3.400 kor.) IX. oszt. i 1 i 1,500 frt (3.U00 kor.) IX. oszt. ! 2 | 1,300 frt (2,600 kor.) X. oszt. L1 ' 1 2 | 1,100 frt (2,200 kor.; 900 frt (1,800 kor.) XI. oszt. 800 frt (1,600 kor.) ,2| 600 frt (1,200 kor.) E táblázatból láthatólag tervezetem csak a VII—XI. illetőleg a VIII—XI. díjosztályra terjed, — mert hisz a VII. díjosztály tételei az eddigi 2,200 és 2,400 írtnak megfelelnek. - mivel az ezen osztályokba sorozottak képezik az államtisztviselői kar legnagyobb contingensét s ezek vannak a legjobban ráutalva a tervezetem szerinti csekély fizetés emelésre is. Bár szerény véleményem szerint ugy a reájok ruházott államhatalmi functio, valamint az elméleti és gyakorlati magaLapunk mai száma sabb minősítésük lolytán, — az összes államtisztviselők között a b;rák állanak a legelső sorban, a kiknek fiiggetlenségök megőrizhetése, anyagi jólétük biztosítása és tekintélyük fentarthatása végett a többi államtisztviselőkénél magasabb díjazásban s kivételes osztályzatban kellene részesülniük; — mindazonáltal tekintettel a folyton hangoztatott kedvezőtlen (?) pénzügyi helyzetre, maradjanak meg a bírák is az eddigi díjosztály és államtisztviselői összlétszámban. — de az 1891 : XVII. és az 1893 : IV. t.-c.-nek a bírákra vonatkozó kedvezményes rendelkezései terjesztessenek ki. Nevezetesen: 1. Az 1891 : XVII. t.-c. 28. §-ának 2. bekezdése oda lenne módosítandó, hogy a kir. ítélőtáblai birói, illetőleg főügyészi helyettesi címmel és jelleggel felruházott birák és ügyészek száma együtt, a kir. tszéki, járásbirák és a kir. ügyészek összes számának nem 1/l0, hanem l/4 részéig emeltessék ; 2. Az 1893 : IV. t.-c. 18. §-a oda lenne módosítandó, hogy a kir. tszéki, járásbirák és ügyészek összlétszámából levonva a kir. ítélőtáblai birói, illetőleg főügyészi helyettesi cimmel és jelleggel felruházott birák és ügyészek számát, — az így fenmaradó szám nem */6, hanem 1/s része tartozzék a VII. díjosztályba. Az igazságügyministerium által a mult évben kiadott «Összlétszám') adatait alapul véve, tervezetem szerint lenne az 1,276 kir. tszéki jbiró és kir. ügyész közül : 1. Kir. Ítélőtáblai birói illetőleg főügyészi helyettesi cimmel és jelleggel felruházott biró és ügyész ... 319 2. A VII. díjosztály két fokozatába beosztott biró és ügyész ... ... ... ... ... ... ... ... ._. 328 3. A VIII. díjosztály két fokozatába beosztott biró és ügyész ... ... ... — ... — ... ... ... 629 Kedvezőbb lenne tehát az előléptetési arány s igy minden becsületes munkát végző bírónak alaposabb kilátása lenne arra, hogy ha a VI. díjosztályt nem is, de a VII. díj osztály fokozatait eléri, élvezheti terhes szolgálatának gyümölcseit és anyagi gondoktól lehetőleg megkímélve töltheti öreg napjait. Nem szeretek ugyan Lajthán tuli szomszédaink példájáar hivatkozni, de mégis követendőnek tartanám az ottani és a Német birodalom egy némely részében fennálló azt a törvényt, hogy a bíróságok vezetői, — kik az administratio kellemeit élvezik, — megfelelő működési pótlékban részesüljenek. A kir. törvényszékek elnökei és a kir. járásbirák, kik a vezetés, felügyelet, pénzkezelés, valamint a számadások, nyilvántartások, kimutatások és rubrikák egész özönével vannak megterhelve, bizonyára megérdemlik annyira a működési pótlékot, mint a kir. alügyészek, a kik sem nem administrálnak, sem pedig működésükért első sorban nem felelősek, felekkel közvetlenül nem érintkeznek, tárgyalásokat nem vezetnek, s a kiknek hivatali helyzetük minden tekintetben kényelmesebb, mint a velük egy osztályba sorozott pótlék nélküli albiráké. Mint cikkem elején kijelentettem, tervezetein nem képez definitivumot, hanem csak ideiglenes átmeneti rendezést, a díjosztályok helyesebb és méltányosabb beosztásával. A mint a rendelkezésemre álló hiányos adatok alapján kiszámíthattam, annak teljes végrehajtása körülbelül 5—6 millió korona uj teherrel járna, s ha a végrehajtás 3 év alitt teljesíttetnék az évenkénti költségvetési többlet 2 millió koronánál többlet nem tenne k:. Azt hiszem, hogy a Magyar állam tisztviselői kara, mely önzetlen és fáradhatatlan buzgalmával, becsületes szolgálatával bármely állam tisztviselői karával kiállja a versenyt, megérdemli hogy a kedvezőtlen pénzügyi helyzet ellenére is az évenként több-több millióval szereplő feleslegekből négy alsó fizetés 12 oldalra terjed.