A Jog, 1899 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1899 / 44. szám - A sommás eljárásról

176 A JOG Minthogy pedig ezen levélben vádlott azzal fenyegeti M. Mihálynét, hogy ha 50 irtot nem ad, akkor róla egy titkot el fog mondani s akkor jaj lesz neki: a kir. törvényszék bizonyítottnak vette, hogy vádlott azon célból fenyegette M. Mihálynét, hogy magának jogtalan vagyoni hasznot szerezzen, minthogy azonban vádlott fenyegetése folytán az anyagi haszon el nem éretett, a kir. törvényszék nem a befejezett zsarolás vétségét, hanem annak csak kísérletét látta fennforogni, ebben mondotta ki vádlottat bűnösnek és sújtotta a rendelkező részben rá kiszabott büntetést. A büntetés kimérésénél figyelembe vette a kir. törvényszék vádlott azon eljárását, miszerint egy tisztességben megöregedett és hosszú idó'n át példás házasságban élő nőnek becsülete beszennyezése árán akart pénzhez jutni és hogy nem átalotta egy nálánál jóval idősebb nővel, családos ember létére állítólagos szerelmi légyottját felhozni mentségéül, nem törődve annak esetleg beállandó szomorú következményeit sem, sőt hogy ezen erkölcstelen alapon álló s jellemére elég világosságot vető védekezését a végtárgyaláson a panaszosnő tagadása dacára, ennek férjének, sőt saját feleségének jelenlétében is konokul fentartotta, ezeket mint súlyosító körülményeket véve alapul, az enyhítő körülményül egyedül felhozható büntetlen előélettel szemben szabta ki a kir. törvényszék a rendelkező részben kimért és ezek szerint arányos és megfelelőnek mutatkozó szabadságvesztés büntetést stb. A budapesti kir. ítélőtábla. (1898. okt. 18. 9,292. sz. a.) az első fokú bíróság Ítéletét részben megváltoztatja, nagyobb súlyt helyezve az első fokú bíróság által felhozott súlyosító körülményekre, vádlott fogházbüntetését 3 havi tartamra felemeli, stb. A m. kir. Curia. (1899. szept. 20. 11,896. sz. a.) mindkét alsó fokú bíróság ítéletének megváltoztatásával a vádlott a vád alól felmentetik. Indokok: A vádlott fel volt mentendő a vád alól, mert arra nézve, hogy a panaszló neki a kivánt 50 frtot megadja, sem erőszak alkalmazását meg nem kísérletté, sem pedig oly fenyegetést nem használt, mely a btk. 347. §-ában körülirt fenyegetés ismérveivel birna, de egyáltalában az, a mivel kényszeríteni akarta a vádlott panaszlót az 50 frt megadására, nem is volt a levélben határozottan kifejezve. Habár megállapítható, hogy vádlott kutyája harapós volt és a kutyának ezt a veszélyes természetét vádlott is tudta és ez okból azt az udvaron megkötve szokta tartani, minthogy azonban kiderült, hogy vádlott mint erdőőr az erdőn lakik, hol a biztonság okáért kénytelen ily természetű házőrző kutyát tartani, az udvarra szolgáló ajtón pedig az a figyelmeztetés volt, hogy «tilos a bemenet», ily körülmények közt vádlottnak az a mulasztása, hogy erdőből visszajövet a magával hozott kutyát nem kötötte meg, büntetőjogi beszámítás alá eső gondatlanságot nem képez. A temesvári kir. törvényszék (1898. június 22. 5,294, sz. a.) D. Miklós erdőőr vádlottat bűnösnek mondja ki a btk. 301. §-ba ütköző gondatlanság által okozott súlyos testi sértés vétségében és e miatt 7 napi fogházra és 5 frt pénzbüntetésre itéli. stb. A temesvári kir. Ítélőtábla (1898. aug. 29. 4,228. sz. a.) a kir. törvényszék Ítéletét helybenhagyta. A m. kir. Curia (1899. okt. 3. 1,216. sz. a.) mindkét alsóbb bíróság ítélete megváltoztattatik és vádlott a btk. 310. §-ban körülirt gondatlanság által okozott súlyos testi sértés vétségének vádja és következményei terhe alól felmentetik. Indokok: Habár a vizsgálat adatai alapján megállapítható, hogy vádlott kutyája harapós volt, továbbá hogy a kutyának ezt a veszélyes természetét vádlott és szolgája is tudták s hogy ez okból azt az udvaron megkötve szokták tartani; minthogy azonban ez adatokkal szemben az is kiderült, hogy vádlott, mint erdőőr az erdőn lakik, hol a biztonság okáért kénytelen ily természetű házőrző kutyát tartani, továbbá, hogy az udvarra szolgáló ajtón az a figyelmeztetés van, hogy «tilos a bemenet*, ily körülmények között vádlottnak az a mulasztása, hogy az erdőről visszajőve, a magával hozott kutyát V. Stefán tanúnak figyelmeztetésére sem kötötte meg, büntetőjogi beszámítás alá eső gondatlanságot nem képez és ezért őt a vád és következményei terhe alól felmenteni kellett. Ügyvédi rendtartási ügyekben Habár panaszlott ügyvéd nyilatkozatában kijelentette, hogy a bírósághoz benyújtott perujitási kérelmében a bíróságokat sértó kifejezéseket használni szándéka nem volt, mégis a bírósagok eljárásának a bírálatára vonatkozólag ama kérvényben használt «otromba» és «otrombább» kitételek a megtorlásra alkalmas oly durva kifejezések, melyek lényegükben sértők és igy alapot képeznek a fegyelmi eljárásra az 1887. év XXVIII. t.-c. 3. §-a értelmében. Az aradi ügyvédi kamara (1899. május 18. 311. sz. a.) a fegyelmi eljárás elrendelésével dr. H. Mór orosházai ügyvéd bejegyzett kamarai tag a panaszkép terhére rótt és az 1887. évi 28. t.-c. 3. §-ába ütköző fegyelmi vétség miatt vád alá helyeztetik, stb. Indokok: Habár panasziott ügyvéd nyilatkozatában kijéig otrombább* kitételek a megtorlásra alkalmas oly durva kii ezések. a melyek lényegükben sértők és igy alapot képeznek iezések, a melyek leny „ fegyelmi eljárásra, az 1887. évi 28. t.-c. 3. §-a értelmeben. A m. kir. Curia. (1899. évi szept. 30. 362/fegy. sz. a.) az aradi ügyvédi kamarának mint elsőfokú fegyelmi bíróságnak határozata indokaiból helybenhagyatik. Fegyelmi ügyekben. A felsőbb bíróságoknál általában az a gyakorlat, hogy az iktatókönyv alapján a feleknek nemcsak az ügyek elintézésének idejéről, hanem azok elintézésének módjáról is értesítés adatik. Panaszlott tehát nem szegte meg hivatali kötelességét az által, hogy a kérdéses ügy elintézésének módjáról vádlott ügyvédjét annyiban értesítette, a mennyiben az iktatókönyv alapján megtehető lett volna. Panaszlottnak azon eljárása, hogy ügyvédnek annak lakásán adott értesítést, szabálytalan ugyan, de az sem oly szabálytalanság, mely fegyelmi vétségnek volna minősithető. A Szegedi kir. ítélőtábla, mint elsőfokú fegy. bíróság. (1899. június 24. 79. sz. a.) H. Mór írnok az 1871: VIII. t.-c. 20. igának a) pontjába ütköző fegyelmi vétségben vétkesnek mondatik ki és e miatt ugyanazon t.-cikk 22. §-ának a) pontjában foglalt büntetésre <rosszalásra» ítéltetik stb. A m. kir. Curia. (1899. szept. 30. 494. sz. a.) a szegedi kir. Ítélőtábla ítélete megváltoztattatik és H. Mór az 1871. évi VIII. t.-c. 20. §-ának a) pontjába ütköző fegyelmi vétség miatt ellene emelt vád terhe és következményei alól felmentetik. Indokok: Panaszlott azzal vádoltatik, hogy a szegedi kir. Ítélőtáblának f. évi január 23-án hozott azt a határozatát, melylyel a nagybecskereki kir. törvényszék határozatának megváltoztatásával L. Ignác nagybecskereki lakos ellen a vizsgáló bíró határozatával egyezvén, vizsgálati fogságba helyezése elrendeltetett, dr. R. Izsó szegedi ügyvéddel még azon a napon annak lakásán közölte, minek az lett az eredménye, hogy arról L. Ignác is értesült távbeszélő utján ugyanazon a napon, holott az emiitett határozat posta utján a nevezett kir. törvényszékhez csak másnap január 24-én érkezett meg. A fegyelmi eljárás és vizsgálat folyamán csak az nyert bizonyítást, hogy H. Mór a jelzett időben dr. R. Izsó ügyvédet annak lakásán arról értesítette, hogy a szegedi kir. ítélőtábla a L.-féle ügyben megváltoztató határozatot hozott. A felsőbb bíróságoknál általában az a gyakorlat, hogy az iktatókönyv alapján a feleknek nemcsak az ügyek elintézésének idejéről, hanem azok elintézésének módjáról is értesítést adott, tehát H. Mór nem szegte meg hivatali kötelességét az által, hogy a kérdéses ügy elintézésének módjáról a nevezett ügyvédet annyiban értesítette, a mennyiben az az iktatókönyv alapján megtehető volt volna. Panaszlottnak az az eljárása, hogy ügyvédnek annak lakásán adott értesítést, szabálytalan ugyan de az sem oly szabálytalanság, mely fegyelmi vétségnek volna minősíthető. Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök: Rosner Israel e. Nagy Lak, szegedi trvszék, bej. dec 2. félsz. dec. 9. csb. dr. Kecskeméti Dániel, tmgg. dr. Schatter József. — Horváth Ferenc e. Budapest, ker. és vált. trvszék, bej. nov. 21. fesz. dec. 21. csb. Tomcsányi László, tmgg. dr. Volf Vilmos - Coijanovics D. Gy. e. Zágráb, u. o. trvszék, bej. nov. 14. félsz. dec. 11. csb. dr. Velicskovics János, tmgg. dr. Zoltár Iván, — Prodánovics Gy. e. Zágráb, u. o. trvszék. bej. nov. 4. félsz. nov. 30. csb. dr. Velicskovics János. tmgg. dr. Devicsics Virgil. — Kasztreiner Adolf és Kasztreiner Mór e. Bpest, u. o. trvszék. bej. nov. 25. félsz. dec. 14 csb Tomcsányi László, tmgg. dr. Wolf Vilmos. — Stumpf Sándorné e. Bpest, u. o. trvszék, bej. dec. 15. félsz. jan. 15. csb. Lauffer Cyula, tmgg. dr. Rajner Pekovics Sándor nagyot, e. Pozsony u. o. trvszék. bej. dec. vkMTrÁRSASÁBéla. 21. félsz. jan. 8. — Würtsler Ödön trvszéki 'biró. tmgg. dr. Roszival József. — Weinberger M. és fia e. Ungvár, beregszászi trvszék bej. nov. 14. félsz. dec. 12. csb. Szük Lajos, tmgg. Farkas Ferenc. — Schatz M. fiai e. Bpest, Szeged, u. o. trvszék. bej. dec. 9. félsz. dec. 20 csb. dr. Kecskeméty Dániel, tmgg. dr. Kertész Zsigmond. — Krett István e. Bpest, bpesti trvszék, bej. dec. 21. félsz. jan. 16. csb. Hajdú Imre, tmgg. Hets Ödön. — Sümegi Kálmán e. Szeged, u o trvszék bej' nov. 30. félsz. dec. 16. csb. dr. Kecskeméty Dániel, tmgg dr. Korsó István. — Magyarországi munkások fogyasztási és termelési szövetkezete e. Bpest. kir. és vált. trvszék, bei. nov. 24. félsz, dec 21 csb. dr. Forvássy Ferenc, tmgg. dr. Fráter Béla. Pályázatok: A szegedi kir. ügyészségnél ügyészi áll. nov. 5- — Kir. közjegyzői áll. Jászapátin nov. 16. — A b.-csabai jbirósagnal albirói áll. nov. 9. — A temesvári trvszéknél aljegyzői all. nov. 9. — A felvinci jbiróságnál albirói áll nov. 10. Dr. RÉVAI LAJOS lakik VI., Teréz-körut 31. Dr. STILLER MÓR lakik V., Rudolf-rakpart 3.