A Jog, 1899 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1899 / 42. szám - A fórum prorogatum-ról

168 A ü OG Bűnügyekben. Vádlott 5 mm. búzát vett a panaszostól 6 írtjával és a vételárra 30 frtot kifizetett. Az a tény, hogy e 30 frtrol tőzsdei árkülönbözetekre celzo kötlevelet és emellett egy kitöltetlen váltót is veit az egyszerű földmives eladótól és a váltót 40 frtra töltötte ki, holott ennek megfelelő ellenértéket egyáltalában nem adott a panaszosnak, sőt dacára annak, hogy panaszos 23 frt 60 kr. értékű buzat adott át vádlottnak, a 40 frtot is váltói ügyuton akarta panaszoson behajtani: az 1883. XXV. t.-c. 1. és 2. §§-ai alá eső uzsora vétségének jelenségeit foglalja magában. A fehértemplomi kir. törvényszék (1899.april 28. 3,212. sz. a.) K. Fülöp az 1883: XXV. t.-c. 1. §-ábaütköző és 2. §. szerint minősülő uzsora vétsége miatt vád alá helyeztetik, ellenben a nevezett vádlott és K. István ellen magánokirat hamisítás büntette miatt indított eljárás megszüntettetik stb. Indokok: A megállapított tényállás szerint K. Fülöp 1898. május 12. eladott K. Jovánnak augusztus 15-ére való szállítási kötelezettség mellett, m.m. 6 frttal számítva 5 mm. búzát s erre neki 30 frtot fizetett. K. Jován vallomása mellett levő eredeti nyugta szerint az 1898. szept. 1-én szállított terhelt részére 295 kg. búzát s terhelt ellene ennek dacára 1898. szept. 29-én 40 frt erejéig sommás keresetet indított, a buza vétele alkalmával panaszostól kapott biancó váltók 5 mm. búzának mmázsáként 8 frt erejéig töltetvén ki segédjével K. Fülöp a 295 mm. buza szállítását beismeri ugyan, de azzal védekezik, hogy ügyvédjét elfeledte informálni és e miatt történt, hogy a panaszostól kapott váltó az egész 5 mm. buza erejéig töltetett ki. Minthogy dr. C. ügyvéd vallomása szerint azzal az alkalommal terhelt 7—8 kötlevelet és biancó váltót adott át neki s igy azzal sem védekezhetik, hogy a kötvények nagy száma miatt kerülte volna ki figyelmét a panaszos résztörlesztése, de ezen felül ellene az egész 40 frt erejéig kielégítési végrehajtás is rendeltetett illetve vezettetett: Terheltnek ezen cselekménye nem képez okirathamisitást, hanem az 1883: XXV. t.-c. 2. §. szerint minősülő uzsoravétséget, miért is vádlott e miatt volt vád alá helyezendő s az ellene okirathamisitás miatt folyamatba tett eljárás megszüntetendő. Vádlott azt adja elő, hogy ő panaszostól azt kívánta, hpgy a váltót és kötvényt felesége által is aláírássá, a ki meg is jelent nála egy felesége gyanánt szereplő asszonynyal s annak mint panaszos feleségének nevét a váltóra és kötelezvényre aláírták. A sommás végzés kézbesítése alkalmával tünt ki, hogy panaszos felesége már évek előtt meghalt. Minthogy ugy a kötvényre, mint az érvényesített váltóra egy nem létező személy neve hamisittatott, a kinek tehát a váltó perlése által jogsérelem nem is lett volna okozható; minthogy tehát egy nem létező személy nevére kiállított hamisitott okiraton csak csalás és sohasem okirathamisitás követhető el: K. Jován abbeli cselekménye, hogy K. Fülöpöt felesége létezése és személye felől ravasz fondorlattal tévedésbe ejtette, csalást és nem közokirathamisitást követett el; minthogy e miatt leendő megbüntetése tekintetében indítványt elő nem terjesztett, e miatt a btk. 390. §. értelmében bünvád alá nem is vonható. A temesvári kir. itélő tábla (1899. június 19. 5,276. sz. a.) az első bíróság határozatával a magánokirat hamisítás bűntettéről rendelkező nem felebbezett részét érintetlenül hagyja; egyébfelebbezett részét pedig megváltoztatja s az uzsara vétsége miatt a bűnvádi eljárást K. Fülöp vádlott ellen megszünteti. Mert az a körülmény, hogy vádlott akkor, mikor a panasz tárgyát képező üres váltót a vádlottat illető követelés behajtása végett ügyvédének átadta, nem tett említést arról, hogy asértett fél az általa valódinak ismert tartozása törlesztésére 295 kilo búzát a nevezett vádlott részére már szállított s hogy csakis a mulasztás eredményezte azt, hogy az ügyvéd a váltót a felek szerződésszerű megállapodása és jelesen a napló 9. sz. a. kötlevél és a 10 a. okirat alapján 5 mm. buza piaci árának megfelelően 40 Írtról töltötte ki, holott ebből az összegből a sértett fél által szállított 295 kilo búzának piaci ára levonásba hozandó lett volna, büntetendő cselekményt nem képez s mert az uzsora vétségének megállapítására szolgáló adat a vizsgálat során fel nem merült. A m. kir. Curia (1899. szept. 14. 9,189. sz. a.) a kir. itélő tábla végzésének megváltoztatásával a kir. törvényszék végzése, mely szerint K. Fülöp az 1883: 25. t.-c. l.és 2. §§. alá eső uzsora vétsége miatt vád alá helyeztetett, helybenhagyatik. Indokok: Téves ugyan a kir. törvényszék indokolása, a mennyiben abban K. Fülöp eladó és nem vevőként, K. István pedig vevő és nem eladóként, említtetik és egyelőre az sem tekinthető megállapítottnak, hogy vádlott 5 mmázsa búzát vett K. Istvántól s erre 30 frtot fizetett, mert ezt csak vádlott állítja, míg K. István azt adta elő, hogy 3 mmázsa búzát adott el és arra IS frtot vett fel és ezzel szemben K.Jován a vádlottnak eltérő előadása tárgyában a vizsgálati adatok szerint meg sem kérdeztetett, valamint nem kérdeztetett ki a vádlott által bemutatott kötlevél tekintetében sem, e hiányok tehát a végtárgyaláskor kipótlandóknak mutatkoznak; mindazonáltal helybenhagyandó volt az elsőbiróság vádhatározata, mert még ha a vádlott előadása felel is meg a valóságnak, mely szerint vádlott 1898. május 12-én 5 mmázsa búzát vett a panaszostól 6 frtjával aug. 15-én szállitandólag s a 30 frtot kifizette, az a tény, hogy e 30 frtot tőzsde, árkülönbözetekre célzó kötlevelet és e mellett egy töltetlen váltó s vett az egyszerű földmives eladótól és augusztus 15M lejárattal e valto 40 frt értékre töltötte ki, holott ennek megfelelő ellenerteket e-váltalában nem adott a panaszosnak, sőt elhallgatta azt is, hogy a panaszos 295 kgr búzát tényleg szállított részere, mit vádlott maga is beismer és vádlott 1898. aug. 15-en lejárt ±0 frt toké követelés erejéig a váltóbiróságnál beperelte panaszost tehát az adott 30 frt (illetve a panaszos előadása szerint 18 irt) tejeben 3 hónap múlva 295 kgr. búzát, mi 8 frtjával (az akkori árfolyam szerint) 23 frt 60 krnak felel meg és ezen felül 40 frtot, összesen tehát 63 frt 60 krt kivánt váltói ügyuton is behajtani a panaszoson: az 1888. évi 25. t.-c. 1. és 2. alá eső uzsora vétségének jelenségeit foglalja magában. Terhelt cselekményében a btk. 475. § ába ütköző hivatali hatalmával való visszaélés vétségének kísérlete forogván fenn, ezen kísérlet az érintett szakasz végső rendelkezéséhez képest büntetendő. A nagybecskereki kir. törvényszék (1894. évi április 7. 7,137. sz. a.) G. Béla ellen hivatali hatalommal való visszaélés és becsületsértés vétsége miatt tett ezen feljelentés félretétetik stb. Indokok: F. évi február hó 21-án B. Dezső t.-aradáci közgyám a községi jegyző rendeletére a jegyzői irodába ment, a honnan, panaszos B. Dezső feljelentése szerint, őt G. Béla segédjegyző ki akarta dobatni, jóllehet a községi jegyző is jelen volt s ugyanakkor panaszossal terhelt gorombáskodott. Minthogy terhelt ezen tette hivatali büntettet vagy vétséget nem állapit meg, a fenti határozat volt hozandó. A szegedi kir. Ítélőtábla (1899. évi május 15. 2,211. sz. a.) az elsőbiróság végzése indokai alapján helybenhagyatik. A m. kir. Curia (1899. évi szept. 6. 7,137. sz. a.) mindkét alsóbiróság végzésének megváltoztatásával a bűnvádi eljárás megindítása elrendeltetik. Indokok: A panaszfeljelentés szerint f. évi február 21-én panaszos B. Dezső a jegyző meghívására, mint Tót-Aradácz község közgyámja ment nevezett község házához a jegyzői irodába, honnan a szomszéd szobában levő terhelt azon kifejezés kíséretében utasította ki: «nehogy az Íróasztalról valamit ellopjon*. Minthogy panaszos távozni vonakodott, előbb G. György községi szolgát, később A. János esküdtet becsengette, meghagyván ezeknek, hogy panaszost dobják ki. Minthogy a feljelentésben előterjesztett terhelt eme cselekményében a btk. 475. §-ba ütköző hivatali hatalommal való viszszaélés vétsége kísérletének (btk. 65. §), valamint érintett nyilatkozatában a becsületsértés íbtk. 261. §) vétségének jelenségei látszanak fenforogni; minthogy a btk. 475. §. végső rendelkezéséhez képest a hivatali hatalommal való visszaélés kísérlete büntetendő: ezeknél fogva az alsóbiróságok végzésének megváltoztatásával a bűnvádi eljárás megindítása elrendelendő volt. Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök: Wagner Mihály e. Modor, pozsonyi trvszék. bej. nov. 6. félsz. nov. 20. csb. Würtzler Ódön, tmgg. dr. Neumann Gusztáv. — Steiner Pál e. Kalocsa, u. o. trvszék, bej. dec. 30. félsz. 1900. jan. 27. csb. dr. Papp Gyula, tmgg. Grélinger József. — Virág József e. Szolnok, u. o. trvszék, bej. nov. 15. félsz. dec. 16. csb. Jólka Kálmán, tm2g. Tóth Lajos. — Kanczler Salamon e. Tiszafüred, egri trvszék. bej. nov. 15. félsz. dec. 15. csb. dr. Födi Károly, tmgg. Tomanótzy Endre. — Fülep B. Sándor e. Balázsaivá, gyulafehérvári trvszék, bej. nov. 20. félsz. dec. 5. csb. dr. Szöts Akos, tmgg. dr. Rónay János. — Révay Károly e. Nagy-Atád, kaposvári kir trvszék, bej. dec. 5. félsz. 1900. jan 5. csb. Gábor Mátyás, tmgg. dr. Löwentritt Ödön — Hirsch Lipót hagyatéka, e. Deés, u. o. trvszék, bej. okt. 15. félsz. nov. 15. csb. dr. Akoncz János, tmgg dr Weisz Lipót. — Négyessy Gyula e. Rimaszécs, rimaszombati trvszék. bej. dec. 11. félsz. dec. 14. csb. Kovách Géza, tmgg. Nagy József - Magyaradi Paula forrás részvénytársaság e. Bpest ker és vált. trvszék. bej nov. 14. félsz. dec. 14. csb. Karacsay Gerő, tmgg id. dr. Kornyei Ede. - Rémi Róbert e. Bpest. ker. és vált. trvszék, bej. nov. /. telsz. dec. 13. cs. b. Karacsay Gerő, tmgg. Parall Ferenc. Pályázatok: Az egri kir. trvszéknél albirói áll. okt 21.A rimaszombati trvszéknél birói áll. okt. 22. - Az újvidéki kir trvszekne a jegyzői áll. okt. 23. - A német-bogsáni jbiróságnál a 1 b ir o 1 all okt 23 - A lugosi jbiróságnál a 1 b i r ó i áll. okt 23 - A bpest,. ker. és vált. trvszéknél jegyzői áll. okt. 23. — A tordai trvszéknkt 99 7 °ki A ,T A "agy sinki jbiróságnál aljegvző, áll. v,rUt w Zzombí,1yán,k,r- közjegyzői áll. okt. 30. - A kolozsvárvidék jbiróságnál albirói áll. okt. 23. — A m. szigeti jbirósagna aljegyző i áll. okt. 23. - Az aradi trvszéknél aljegyzői aottháírti w~ Az- ar-, muarot™ trvszéknél bírói áll. okt. 24. — A szent né Sníibn0^n? a >b\rói álL okt- n- ~ A szent bányai trvszékálí ok £yZ° '4alL fh23- ~ AZ a,só-|e"dvai jbiróságnál albirói ' \ hJ,tv'\ ^^híjwán ügyészségnél a 1 ügyé szi áll. okt. 21. trvszékné?* • ugy.és"éSnél al ügyészi áll. okt. 24. - A zilahi S okt k 1 $V°\ áU- °ukt- 25- - A brassói jbiróságnál albirói trvszéknél a Í7 tre-lzteiiai jbiroságnál albirói áll. okt. 25. - A gyulai T\ b ^ó A^XVo-0' Á\ u°kt 25- - A szatmár németi jbiróságnál A kalocsai trvíJú M ~ A ^ trvszéknél jegyzői áll. okt. 25.Kalocsai trvszéknél jegyzői áll. okt. 25. L1_»S .•SZV«HT,4KSAS Dr. RÉVAI LAJOS lakik VI., Teréz-körut 31 ^ilíí^J^J^ik^^ 3