A Jog, 1899 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1899 / 43. szám

Tizennyolcadik évfolyam Szerkesztőség: V.. Rudolf-rakpart 3. sz. 4;$ szá Kiadóhivatal: V.. Rudolf-rakpart 3. sz Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendő!; A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY) BETIUP AZ IGAZSÁGÜGY ERDFKEINEK KÉPVISELETÉRE 1 MAGYAR CQTTÉDI, BÍRÓI, ÜGYÉSZI Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Dr. RÉVAI LAJOS - Dr. STILLER MOR ügyvédek. Felelős szerkesztő: Dr. STILLER MÓR. tJudapest, 1899. október 22. Előfizetési árak: Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve: Negyed évre 1 frt 50 kr. Fél « _ 3 « — « Egész « _ 6 « — « Megjelen minden vasárnap. Az előfizetési pénzek legcélszerűbben bérmentesen postautalvány nyal küldendők. TARTALOM: Elmélkedések. Irta: Tenax. — Előzetes leiartóztatás és vizsgálati fogság. Irta : E i s e r t h István kir. ügyész Lőcsén. — A lopás. Irta : dr. Moskovicz Iván, pestvidéki kir. trvszéki joggyakornok. — Nyilt kérdések és feleletek. (A végrehajtási jog köréből. Irta: Jogász. — Az örökösödési eljárás köréből. Irta : dr. A r d ó Sándor. Trencsén.) — Irodalom. (Magyar Jogi Lexikon Szerk. dr. Márkus Dezső trvszéki biró. — A Magyar közigazgatási jog kézikönyve. Irta : dr. Kraety Károly — A gyámsági és gondnokság' ügyek rendezésétől szóló törvénycikkek — Magyar magánjog vezérfonala. Irta : dr. K a t o n a Mór. — Institutiók és Pandekták. Összeáll: B e s n y ő Béla. — A nyilvános betegápolás költségei. Irta : dr. Németh Károly, belügymin. oszt. tan.) — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. — Hirdetések. MELLÉKLET: Jogesetek tára. — Felsöbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a «Budapesti Közlöny»-ből. Elmélkedések. Irta: TENAX A sajnos tapasztalat azt bizonyítja, hogy fölösleges jótétemény a magyar első fokú birák anyagiakban való nyomorúságos helyzetéről énekelni. És ecsetelgetni azt a quasi sarcastikus állapotot, a melyben a magyar biró a pályája kezdetén leledzik, a mikor már a minősítést a bivói álláshoz hosszas nyomorgás és bírósági hivatalnokoskodás mellett megszerezte, s volt elég ideig alkalma arra, hogy a társadalom által vele szemben formált igények és a valamire való napszámosnál néha jobban, néha rosszabbul dotált állása mellett magát a birói függetlenségre előkészítse. Azt az állapotot, a melyben napi 3 frtos fizetés mellett, mert ennyit tesz ki az albiró évi 1.100 frt fizetése, — helyesebben tenne ki. ha abból az adót, meg a nyugta bélyeget le nem kellene számítani, — van utalva arra, hogy az ideális birói függetlenség színvonalára emelkedjék, vagy ha oda felkapaszkodott, azon meg tudjon maradni. Fölösleges mondom azért, mert akár a gyakorló birák sorából, akár az elméletet kezelő egyetemi professorokb51 kerül is az igazságügy élére valaki, az előbbi már hivatalfőnök korában bele tanulva a garasoskodás művészetébe, azt hiszi, hogy az a netovábbja a jó igazságszolgáltatásnak, ha 5 dijnok helyett hárommal tudja jól-rosszul egyik-másik bíróságnál a másolás savanyu munkáját végeztetni, megtakarítva ezzel az államnak mintegy 600 irtokat. Az utóbbinak elve pedig, hogy az elméletet átvigye a gyakorlatba s minél több törvényt, ujitást csináljon, lehetőleg ugyanolyan számú vagy még kevesebb emberrel, mint addig volt. — nem akarván egyik sem megérteni, hogy banális hasonlattal éljek, mikép 'a legjobb szerkezetű gép is beadja a kulcsot, ha azt kellőleg nem táplálják, vizzel és fűtővel, vagy hogy a legjobb telivérü paripát is elhagyja a közönséges paraszt ló. hosszú futás után, ha az előbbit szalmával, az utóbbit meg abrakkal tápláljuk. S a telivér legfeljebb a nagy igyekezetben kidül s a gyepen hagyja a bőrét. Fölösleges lévén hát arról elmélkedni, hogy a legnehezebben megszerezhető qualificatió és legterhesebb birói pálya fizetése, különösen annak alsó fokán, igazán nyomorúságos, s hogy jobb anyagi helyzetben még a kevésbbé tökéletes biró is többet érő lenne a rosszul dotált nagyobb képességű bírónál : miután az az óhajtásunk, hogy még más hivatalnokok, hiszem, hogy szintén kiáltozó érdekeinek mellőzésével, a birák anyagi helyzete a «iustitia est regnorum fundamentuma elveinél fogva emeltessék, — úgyis csak pium desiderium marad : megpróbálom annak a fejtegetését, hogy a rossz fizetés fenntartása mellett is, hogy lehetne valamit a iustitia szekerén lódítani ugy, hogy ilyeténkép a garasoskodás elve megmaradjon a fizetésben s egyébként mégis sanálják valahogy a helyzetet. Első sorban a mint már fentebb igyekeztem jelezni, Lapunk mai szám nem volna szabad a személyzet létszámát a minimumra redukálni, mert ha a Szilágyi vagy Plósz tudományával telt emberek ülnének is mindenütt a birói székekben és bürókban, azoK sem volnának képesek jól és többet dolgozni túlterheléssel, mint a mennyit dolgozhatik egy átlagos középtehetség vagy munkaerő, ha aránylagos a munka terhe. Első elv tehát az legyen : a mennyi a munka, annyi legyen a munkaerő, mert az overworking még soha ki nem fizette magát ezen a világon. A második elv az volna, hogy a mint késlekednek az egyes megüresedő állások betöltésével és sietnek az uj anyagi és alaki jogot szabályozó törvényes szabályok életbeléptetésével, éppen megfordítva, ugy kellene sietni az állások betöltésével és csak mérsékelt tempóban haladni az újítások életbeléptetésével, ezt hozván magával a józan gazdasági és igazságügyi politika. Ugyanis, gazdasági szempontból is feltétlenül haszonnal jár az, ha a megüresedő állásokat a lehetőség szerint gyorsan, de legalább egy hónap alatt, - eltekintve a nagyobb megfontolást igénylő és fontosabb állások betöltésétől — pótolják uj emberekkel, s nem számítgatnak az intercaláris jövedelmekre, — miután ez olyan gazdálkodás, mintha valakinek két lova közül az egyik elbukván, a gazda a helyett, hogy a másikat helyre pótolná, egy lován szántogat azért, hogy a ló árát megtakarítsa a másiknak az élelmén. Amire azután észreveszi, elfut felette az ősz, a télen nem szánthat, s a nagy erőltetéstől oda lesz a másik lova is. így azután a dolgát se végezte el, meg az egy ló helyett kettőt kellett vennie, holott ha dejében megvette volna az egy lovat, 200 frt kiadás helyett 100 frtot kellett volna csak kiadnia, azonfelül [meg a dolgát is elvégezte volna s még esetleg más mellékés hasznot is adhatott volna a két ló. Sántít, sántít, de hát ugy tanultuk, hogy minden hasonlat sántit valamenyire. Azt hiszem azonban, megértik belőle azon a helyen, a hová szánva van ez a cikk, hogy ha október elsején megüresedik egy állás és azt csak januárban töltik be, a í ember munkáját 3 nem birván így hosszabb időn át elvégezni, kapkod minden ember ide-oda s a 4-ik ember szakkörébe vágó dolgok mégis csak felgyűlnek ugy, hogy mire megérkezik a 4-ik ember, akkorra már 5-re való munka gyűlt fel, s a régi emberek is kifáradtak, munkájuk tehát értékben szintén csökkent, holott ha az üresedés után a pályázatot hamarosan meghirdetik, a kinevezés a javaslat után rövidesen megtörténik : a rövid ideig tartó zökkenést megérzi ugyan ugy a bíróság, mint a jogkereső publikum, de nagyobb baja egyiknek se esik tőle. No de a mi a fő a mi rendszerünkben, a jövedelem, még az is több, mint az intercaláris jövedelem lenne, ha az állást gyorsan betöltik. Van pl. egy albirói állás üresedésben. Annak a fizetése három hóra 275 frt és a negyedévi lakbér. Igaz, hogy ezt megtakarítja az állam, a mikor 3 hóig nem tölti be ennek az állását, de felejti, hogy az az albiró, akár a polgári akár a büntető igazságszolgáltatást gyakorolja, az első esetben bélyeg és egyéb illetékekben 3-szorosan, a büntető biró pénzbüntetésben legalább 2-szeresen megkeresi azt az összeget, a mit neki fizetnek s igy világos kárára dolgozik az igazságyügyi kormány ugy az általa legalább részben képviselt kincstárnak, mint a jogkereső közönségnek s ha enől is szabad megemlékezni az igazságszolgáltatás eszméjének. Azt mondják talán, hogy nem mindig akad megfelelő emberanyag? Dehogy nem, eszkimó van elég, csak a fóka kevés Hogy az újítások életbeléptetésével nem kell sietni, meg fogja mutatni az uj büntető perrend, a mikor a munkával agyon sanyargatott bírónak 3 ha vi időt alig engednek arra, hogy az életbeléptető intézkedést, ügyviteli szabályokat magukban rejtő 12 oldalra terjed.