A Jog, 1899 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1899 / 40. szám - Az uj zürichi ügyvédi rendtartási törvény. (Nők az ügyvédségben.)

160 A JOG szüzhártyája ép és testén sérülési nyomok nem találtattak; minthogy azonban ily kivételes esetben a stuprum violentum akkor veendő befejezettnek, ha a férfi nemzó'része a 12 évet tul nem haladott leánygyermek nemzó'részével érintkezésbe hozatott es igy jelen esetben vádlott a physikai lehetőséghez képest^ hímvesszőjét sértett szeméremtestével tényleg egyesitvén, a kéjkielegités be is következett, a cselelekmény befejezettnek vétetik; miért is a fentiek alapján vádlottat a btk. 232. §. 2. pontjába ütköző erőszakos nemi közösülés bűntettében mondotta ki bűnösnek, stb. A budapesti kir. ítélőtábla (1898. október 25. 17,665. sz. a.) a kir. törvényszék ítéletét helybenhagyta indokai alapján azzal a helyesbítéssel, hogy a férfi hímvesszejének, a btk. 232. §. 2. pontjában meghatározott módon a nőszemély nemi részéveli egyesítése feltétlenül megállapítja az erőszakos nemi közösülés bűntettének elkövetését stb. A m. kir. Curia (1899. augusztus 30-án 1,258. sz. a.) mind a kél alsóbiróság részben való megváltoztatásával vádlott az erőszakos nemi közösülés büntette helyett, a btk. 233. §-ába ütköző szemérem elleni erőszak bűntettében nyilvánittatik bűnösnek és ezért 6 havi börtönre és 3 évi hivatalvesztésre Ítéltetik stb. Indokok: Az alsóbiróságok ítéletei szerint vádlott a btk. 232. ^-ának 2. pontjában az ezőszakos nemi közösülés bűntettében azért nyilváníttatott bűnösnek, mert vádlottnak az előnyomozás és vizsgálat alkalmával tett és a kiderített ténykörülményekkel egybehangzó beismerésével bebizonyitottnak találtatott, hogy vádott nemi közösülés céljából nemi részét a kilencedik évében levő K. Máriának nemi részével egyesitette. Habár vádlott a vizsgálat alkalmával azt vallotta, hogy közösülési szándékból nemi részét a Mari ivarszervéhez lökdöste s habár K. Mária is lett hasonló nyilatkozatot, mindazonáltal, mert vádlott az előnyomozás alkalmával csak azt ismerte be, hogy K. Máriára reá feküdt és hogy őt nemi részével lökdöste; mert továbbá K. Mária az előnyomozás alkalmával azt állította, hogy vádlott reá feküdvén, a hasát lökdöste, a vizsgálat alkalmával tett nyilatkozatai pedig ingadozók; mert az orvosszakértő megállapítása szerint K. Máriának nemi részén sérülés nem találtatott, holott ha vádlott a fejletlen korú K. Máriának nemi részét valóban lökdöste volna, azon — a legnagyobb valószínűség szerint — sérülést is okozott volna, tárgyi adat hiányában és a bizonyítékok fogyatékossága miatt nem lehet megállapítani azt, hogy vádlott közösülési célzattal feküdt reá K. Máriára, sem azt, hogy nemi részét a K. Mária nemi részével egyesitette, tehát, hogy vádlott K. Márián erőszakos nemi közösülést követett el. Minthogy azonban vádlottnak az előnyomozás és vizsgálat alkalmával tett s a kiderített ténykörülményekkel megegyező beismerése semmi kétséget sem hagy fenn arra nézve, hogy vádlott a koránál fogva akaratnyilvánításra képtelen K. Máriát fajtalanság célzatával kerítette hatalmába s rajta erőszakkal fajtalanságot követett el: az alsó bíróságok ítéleteinek részben való megváltoztatásával vádlottat a btk. 233. §-ába ütköző szemérem elleni erőszak bűntettében kellett bűnösnek nyilvánítani, stb. A btk. 359. §. rendelkezése szerint a bíróság vagy más hatóság által zár alá vett dolog tulajdonosa által a nála hagyott vagy reá bízott e dologra nézve elkövetett jogtalan eltulajdonítás vagy elzálogosítás a tulajdonképpeni sikkasztástól megkülönböztetett sikkasztásnak tekintendő cselekményt képez. A btk. 338. §-ában felsorolt bűncselekmények között a sikkasztásnak tekintendő bűncselekmény, mint e szakasz megállapításául szükséges tényező felemlítve nincs. A szabadkai kir. törvényszék (1898. szept. 7. 5,772. sz. a.) T. Sámuel vádlott a S. Simon sérelmére elkövetett, a btk. 333. §-ába ütköző s a btk. 336. §-ának 3-ik pontja és a btk. 338. §-a szerint minősülő lopás bűntettében bűnösnek mondatik ki és ezért a btk. 340., 34-1. §§ alapján a btk. 92. §-ának alkalmazásával 6 havi börtönre és 3 évi hivatalvesztésre ítéltetik, stb. Indokok: Vádlott ugy a vizsgálat, mint a végtárgyalás alkalmával beismerte, hogy 1897. évi november 21-én este sértett kerítésén, mely esküvel megerősített vallomása szerint 6 láb magas volt, átmászva az udvarban elhelyezett 1 írt értékű tüzelő fát ellopott, s otthon feldarabolta, mely nála ily állapotban a rendőrség által megtaláltatott. Minthogy a vádlott a lopás színhelyére bemászás által jutott s minthogy sikkasztás miatt már kétszer bür.tetve volt, vádlott cselekménye a btk. 336. § 3. pontja és a btk. 338. § szerint minősülő lopás bűntettét képezi, s habár ezen szakaszokban meghatározott esetek szerint elkövetett lopás fegyházzal büntetendő, de minthogy vádlott töredelmes beismerése s az ellopott dolog csekély értéke, mely megkerült, olyanynyira túlnyomó enyhítő körülményt képez, hogy a fegyház legrövidebb tartama is aránytalanul súlyos lenne, ez okból a btk. 92. ^. alkalmazásával vádlott büntetése börtönre átváltoztatandó s az ítélet rendelkező részében kiszabott büntetés alkalmazandó volt stb. A szegedi kir. ítélőtábla (1898. évi nov. 14. 5,268. sz. a.) Az elsőfokú bíróság ítélete, mellőzve abból a btk. 338. § szerinti minősitést, helybenhagyatik. Indokok: Vádlott a törzskönyvi kivonatok szerint az 1891. évi febr. 4-én kiállított 3 havi és egy napi fogházbüntetését a btk. 359. § ban meghatározott sikkasztás és a btk. 368. §. szerinti jogtalan elsajátítás vétsége miatt az 1892. évi szept. 30-án . •xiiitnft 6 havi börtönbüntetését a btk. 359. §-ban meghatárokialhtott 6 havi DOT dg büntette miatt szenvedte. Mintzott es ^^^fmeíihitirozott cselekmény, habár sik^< í Lintetik is az a btk. 355. §-ába ütköző sikkasztástól kasztásnak tek.tetik i£ a sjkkasztás g SMk S * bíróilag lefogla, dolog tulajdonosának ^ kasztásnak tekintendő cselekménye főleg a hatóság intézkedésének megsértése miatt büntettetik s minthogy e szennt a btk. 359. 8-bfn^ meghatározott cselekményekért kiállóit büntetések a btk. 338 S-ban" foglalt sikkasztási meghatározás korebe nem vonhatok, ennélfogva az elsőfokú bíróság Ítéletéből a btk 338 § szerinti minősitést mellőzni kellett, egyebekben a neheztelt Helet az abban felhozott vonatkozó indokoknál fogva hagyatott helyben A m kir. Curia: (1899. aug. 29. 1,183. sz. a.) Tekintve, hoev a btk. 359. §. rendelkezése szerint a bíróság vagy más hatosáé által zár alá vett dolog tulajdonosa által a nála hagyott vagy reá bizott e dologra nézve elkövetett jogtalan eltulajdonítás vagy elzálogosítás a tulajdonképeni sikkasztásról megkülönböztetett sikkasztásnak tekintendő cselekményt képez és tekintve, hogy a btk. 338. § ban felsorolt bűncselekmények között a sikkasztásnak tekintendő bűncselekmény, mint e szakasz megállapításához szükséges tényező felemlítve nincs : a kir. Ítélőtábla ítélete a btk. 338. § mellőzeset illetőleg ennek, egyébként pedig a kir. törvényszék Ítéletéből elfogadott indokainál fogva helybenhagyatik. A m. kir. közigazgatási biróság elvi jelentőségű határozatai. Ha a kőszén kiaknázást jog vételénél a vételár akkor fizetendő, midőn a reménylett kőszenet feltárják és annak termelését megkezdik: az illeték eddig az időpontig függőben tartandó. (9,603/898. sz.) Válóperekben az ágy és asztaltól való elválasztást kimondó Ítéletek illetékmentesek. (4,867/898. sz.) Önkéntes tűzoltó-egyletek javára tett hagyományok illetékmentesek. (13,360/898. sz.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök: Galis Mária e. Besztercze. u. o. trvszék, bej. dec. 14. félsz. jan. 11.. csb. dr. Bodolla Béla, tmgg. dr. Wagner Albert. — Pentz Antal e. Zombor, u. o. trvszék, bej. okt. 7., félsz. nov. 6., csb. Keméndy Béla, tmgg. dr. Zákó István. — Stern és társa e. Bpest, ker. és váltó trvszék, bej. okt. 23., félsz. nov. 23., csb. Szaffka Dénes. tmgg. dr. Sebes József. — Steiner Sándor e. Bpest, ker. és váltó trvszék. bej. okt. 23., félsz. nov. 23., csb. Kazacsay Gerő, tmgg. Kósa Vilmos. — Stein Hermann e. Királyháza, szt.-németii trvszék, bej. okt. 31., félsz. nov. 13. csb. dr. Dezső Kálmán, tmgg. Varga Gyula. — Haász J. Vág-Beszterce, trencséni trvszék, bej. okt. 2H., félsz. nov. 21., csb. dr. Laudon Gyula, tmgg. Sumichrast Antal. — Grubics Péter e. Zágráb, u o. trvszék, bej. okt. 27., félsz. nov. 22., csb. dr. Velickovics János, tmgg. dr. Schwarz Lajos. — Olivieri Alb. Ferenc e. Zengg, u. o. jbiróság, bej. okt. 6., csb. Stiglics Simon. Pályázatok : A vingai kir. jbiróságnál j b i r ó i áll. okt. 12. Jogvégzett közjegyzőjelöltet keresek, ki a hagyatéki ügyekben teljes jártassággal bir s a román nyelvet tökéletesen beszéliLevelek Mészöly Gerson körösbányai kir. közjegyzőhöz cimezendök' Gyakorlott ügyvédjelölt dr. juris alkalmazást keres. Cím a kiadóhivatalban 1-1) A dárdai kir. közjegyző helyettest keres, ki a német nyelvben is jártas. / ^) A szerb nyelvet biró, románul is értő, német és tót nyelv jogosítványa kir. közjegyzői helyettes ebben a minőségben 1900 január i-evel, esetleg valamivel előbb is elfoglalható állást keres Címe a kiadóhivatalban. (1—2) Vidéki közjegyzői irodába jogvégzett avagy más gyakorlottsággal biró fiatal ember kerestetik. - A cim a lap kiadó hivatalában megtudakolható. (1—3) A felső-eöri kir-közjegyző helyettest vagy~köziegyzőTelöltet keres, kx a német nyelvben is jártás. t—3 h»1í Több1(év óta onáll° gyakorlatot folytató ügyvéd, készpénzátvételi » elle1nében- ->ó menetem vidéki ügyvédi irodát keres Részlete,' eSetlegq,1yenbe készpénzbetéttel társul belépni hajlandó. Sok e Lal-lr,° u- VÍSZOnyait Eltüntető és névvel ellátott ajánkéretnek P kladoh,vatalaba 'Vidéki iroda átvétele, cim alatt - ' (!-»)• Dr'STnVTAJDLAÍ°S lakÍk VI- Teréz-korut 31. -gE^LL^JgÓRjakik V., Rudolf-rakpart r