A Jog, 1899 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1899 / 39. szám - Zártöréses sikkasztás

282 A JOG Ausztria és külföld. Külföldi judicatura. A kötlevél elfogadása nem állapítja meg a tőzsdei választott bíróság kikötését oly fél ellenében, a ki sem nem bejegyzett kereskedő, sem nem tőzsdelátogató. (Bécsi legfelső törvényszék 6,13i 98 sz.) A gyámolt nagykorúságának elérése után megtámadhatja számadási perrel a már gyámhatóságilag jóváhagyott gyámi számadásokat is. (Bécsi legfőbb törvényszék 7,012/98.) A hitelező egyoldalú lemondása követeléséről, melyhez az adós hozzá nem járul, nem szünteti meg az állítólagos követelést. Az ily lemondás nem fosztja meg az állítólagos adóst azon jogaitól, hogy ezen követelés fenn nem állását itéletileg megállapittassa. (Bécsi legfelső trvszék 7,351/98.) A bizományos jogosítva van a megbízó érdekében az igénypert megindítani. (Bécsi legfőbb ítélőszék 6,220/98.) Az ittas állapotban tett ajánlat nem kötelező még akkor sem, ha a bizonyítási eljárás szerint nem is volt az ajánlattevő teljesen beszámíthatatlan állapotban. (Bécsi legf. Ítélőszék 6,882/98.) A természetes atya ünnepélyes szegénységi (szerzetesi) fogadalma folytán az anya tartozik a törvénytelen gyermeket eltartani. (Bécsi legf. Ítélőszék 6776/98.) Kisajátított telekre vonatkozólag telekkönyvi bejegyzés még végrehajtás folyamán sem eszközölhető a kisajátítási eljárás jogerős befejezéséig. (Bécsi legf. ítélőszék 7,992/98.) Egy olyan váltó ellen, melynek értékét a váltóbirtokos az elfogadó utasítására egy az alapul szolgáló ügylet miatt (pl. tőzsde különbözet) nem érvényesíthető váltó beváltására fordította, ezen ügylet miatt nem kifogásolható (Bécsi legfőbb Ítélőszék 6,802/98.) Közli: Dr. Oláh Dezső bpesti ügyvéd. Nyilt kérdések és feleletek. Az örökösödési eljárás köréből. (Felelet.) I A «Jog» f. é. szeptember hó 10-én megjelent 37-ik számában az a nyilt kérdés foglaltatik, hogy kérhető-e a többi kellékek szem előtt tartása mellett az 1894 : XVI. t.-c. 99. §-a értelmében az örökösödési bizonyítvány mindaddig, mig a hagyatéki bíróság az örökösödési eljárást meg nem indította, tekintet nélkül arra, vájjon az az örökhagyó halálától számítandó három hónap eltelt-e vagy sem, és elutasitható-e az örökösödési bizonyítvány iránti kérelem a három hónap eltelte után, ha mindjárt a kérelem benyújtásának időpontjáig a hagyatéki eljárás hivatalból meg nem indíttatott ? E kérdésre szerény nézetem szerint a felelet csak az lehet, hogy mindaddig, amig a hagyatéki eljárás hivatalból megindítva nem lett, az örökösöknek joga van örökösödési bizonyítvány kiállítása iránt a hagyatéki bírósághoz befolyamodni, tekintet nélkül arra, hogy az 1894 : XVI. t.-c. 4. §-ában meghatározott három hó elmult-e már vagy sem. Hazai jogunk szerint eltérve az osztr. polg. trkv-ben szabályozott örökösödési jogtól elvképen áll fen az a tétel, hogy az örökség az örökhagyó halálának időpontjával az örökös részére megnyílik és az örökség ipso jure száll át az örökösre. Ebből az elvből kiindulva — hazai jogunk értelmében — akkor, hogy az örökös a hagyatékot birtokába vehesse, semmi néven nevezendő birói actus nem szükséges, örökösnek nyilatkozata nem igényeltetik, átadó végzés nem szükségeltetik, hanem az örökség az örökhagyó halálának bekövetkeztével egyszerűen átszáll az örökösre, illetőleg ha többen vannak: az örökösökre, tekintet nélkül arra, hogy mily címen igényeli az örökös az örökséget. És ha ennek dacára az 1894 : XVI. t.-c. bizonyos esetekben a biróság beavatkozását előírja teszi azt csakis bizonyos jogpolitikai okokból anélkül azonban, hogy ez által az általános elven — mikép a hagyaték az örököst az örökhagyó halálának bekövetkezte után azonnal megilleti — bármily változás is esnék. Ha már most ezt az elvet szem előtt tartjuk, meg fogjuk érteni azt is, hogy a törvényhozó akkor, midőn az 1894 : XVI. t.-c. 4. §-ában hivatalból eljárást előir az esetre, ha az örökhagyó halálától illetve a holtnak nyilvánító Ítélet jogerőre emelkedésétől számított három hónap alatt sem az örökösödési eljárás megindítását nem kérte az érdekeltek valamelyike, sem pedig ugyanezen határidő alatt örökösödési v. hagyományi bizonyítvány kiadása iránti kérelmet elő nem terjesztettek, - ^PgjWjJg indokok által vezéreltette magát, amint ez a törvényjavaslat miniszteri indokolásából is kitűnik. Kiviláglik ugyanis a torvény mdokolásából, hogy az 1894 : XVI. t.-c. 4. §-a csak a telekkönyv rendben tartásának biztosítását célozza, amidőn azt rendeli hogy ha a hagyatékhoz ingatlan vagyon tartozik es három hónap alatt az örökösödési eljárás megindítását vagy örökösödés, bizonyítvány illetve hagyományi bizonyítvány kiállítását az erdekeltek nem kérik a hagyatéki eljárás hivatalból megindítandó. Az örökösödési 'eljárási törvény 4-ik szakasza szerint tehát annak hogy a hagyatéki eljárás hivatalból megindittassek ket előfeltétele van u. ml hogy a hagyatékhoz ingatlan vagyon tartozzék; 2. hogy örökösödési eljárást 3 hónap alatt még ne követeltek legyen, illetve hogy örökösödési v. hagyományi bizonyítványt még nem kérelmeztek legyen. Abból, hogy a törvény első feltételül a §. esetére megköveteli, mikép a hagyatékhoz ingatlan u tartozik, következik, mikép a záros határidőnek a kitűzése csupán annak a megakadályozását célozza, hogy ingatlanok örökösödés utján átszálljanak anélkül, hogy a telekkönyvben ennek myoma legyen. Csak a telekkönyvnek rendben tartását célozza ez a törvényszakasz épugy, mint az örökösödési eljárási törvény 69. §-a, mely szerint oly esetben, midőn a hagyatékhoz tartozó de az örökhagyó tulajdonául még be nem jegyzett ingatlan mint örökség v. hagyomány szállottjaz örökhagyóra, a még nem tárgyalt kapcsolatos egy v. több előző hagyaték tárgyalását hivatalból meg kell indítani. De hogy az örökösödési bizonyítvány kiállítására vonatkozó eljárás a 4. i^-ban meghatározott három hónap alatt nem indítandó meg feltétlenül, hanem igenis megindítandó mig a hagyatéki eljárás hivatalból meg nem indíttatott, kitűnik a törvény 98. és 99. §§-aiból, a melyekben meg van állapítva, hogy mily esetekben kérhető az örökösödési bizonyítvány. A 98. §. a jelen cikk elején emiitett örökjogi elvnek megfelelően megállapítja, hogy a korlátlan cselekvési képességgel biró örökösök igényeikre nézve hivatalos eljárás nélkül megegyezhetnek és az osztályt megállapíthatják. Ugyanezek az önjogu örökösök örökösödési bizonyítvány kiállítását kérhetik a 99. § értelmében ha beigazolják, hogy az örökség őket illeti kizárólag és hogy az esetleges végrendelet kihirdetése megtörtént, valamint hogy azoknak a feltételeknek, melyektől öröklési jogunk függővé van téve, eleget tettek. További előfeltétele az örökösödési bizonyítvány kiadhatásának azonban még az is, hogy az örökség tárgyai közt ingatlan is legyen és az 1894 : XVI4t.-c. 2. § eseteinek egyike sem forogjon fel. Abból hogy a törvény itt csak a 2. §-ra hivatkozik, anélkül hogy a három havi záros határidőről említést tenne és abból, hogy a 99. § végbekezdése szerint az örökösödési bizonyítvány kiadásaért kérelmet csak addig adhatni be, mig a hagyatéki biróság a 4. § értelmében az örökösödési eljárást hivatalból meg nem indította, — következik, hogy mindaddig amig az örökösödési eljárás hivatalból meg nem indíttatott, akár elmúlt a §-ban meghatározott határidő, akár nem, — az örökösödési bizonyítvány kiadása iránt befolyamodhatni, mert hiszen a három havi záros határidőnek kitűzésével eléretni szándékolt cél a telekkönyv rendben tartása — eléretik a három hó eltelte után épugy, mintha e határidőn belül adatik be az örökösödési bizonyítvány iránti kérvény. Nézetem tehát az, hogy mindaddig amig a biróság a hagyatéki eljárást meg nem indította, örökösödési bizonyítvány kiadása iránt befolyamodhatni és az erre vonatkozó kérvényt a biróság vissza nem utasíthatja. Dr. Kelemen Lajos, bpesti ügyvéd. A «J og» f. é. 37.számában megjelent kérdésre következő a válaszom. Örökösödési vagy hagyományi bizonyítvány kiadása iránti kérelmet mindaddig lehet előterjeszteni, mig a hagyatéki eljárás hivatalból meg nem indíttatott. Ha a kérelem az örökhagyó elhalálozásától számított három hónapnál hamarabb adatik be, akkor a kérelmet ezért visszautasítani nem szabad, csupán az elintézése függesztetik fel mindaddig, mig a 3 hónap eltelik. Ez világosan kitűnik a törvény 101. §-ának utolsó bekezdéséből. A 101. §. utolsó bekezdésének korlátain belül a biró a kérelmet a 3 hónap eltelte előtt is elintézheti, de a hirdetményi időt ugy kell kitűzni, hogy az a 3 hónap előtt ne járjon le. A dolog ratiója igen egyszerű. Örökösödési ügyekben a rendes lebonyolítási ut a hagyaték tárgyalása és beszavatolása; az örökösödési bizonyítvány kiadása iránti kérelem ellenben a kivételes lebonyolítási mod. Ha tehát valaki a hagyaték tárgyalását, tehát a rendes utat választja, akkor természetes, hogy a hagyatéknak örökösödési bizonyítvány kiadása általi rendezése — mely az előbbivel szemben kivételes módot képez - el kell, hogy maradjon. A biró tehát — ha az örökösödési bizonyítvány iránti kérelem beérkezte után valak, rendes tárgyalást kér - az előbbi kérvényt, mint immár tárgytalant, a kérelmezőnek vissza fogja adni, értesítvén ot az okról. Dr. Csermely Gyula, bpesti ügyvéd.