A Jog, 1899 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1899 / 37. szám - Hogy tisztelik a birák a törvényt

148 A JOG azonban az állandó birói gyakorlat szerint az ingó hozomány feletti kereseti, rendelkezési és kezelési jog a házasság fennállása alatt kizárólag a férjet illeti, s igy a per folyamatba tételére és sikeres vitelére a sértett fél névaláírása szükséges nem volt és a férj meghatalmazása egymagában is elegendő lett volna, minthogy ezek szerint a meghatalmazást a feleség nevében is kiállítani felesleges volt s vádlottra ennek ily módon történt kiállítása folytán több vagyoni előny — mint a mennyihez ugyis joga volt — nem hárult, sértett és vádlott között ezáltal semmi ujabb jogviszony nem keletkezett, sértettre pedig kár nem háramlott, ugyanezért, miután a vádlott kérdéses ügyvédi meghatalmazást nem használta arra, hogy általa a feleségével szemben érvényesíthető követelésének vagy egyéb jogának létezését vagy megváltoztatását bizonyítsa, ez pedig a B. T. K. 401. §-a jelezte büncselekménynek egyik kellékét képezi, őt büntetőjogi felelősség nem terhelheti, minélfogva a B. T. K. 1. §-ára való tekintettel vádlottat az ellene emelt vád következményeinek terhe alól felmenteni kellett. (1898. február 18-án, 6, 015. sz. ) A temesvári kir. ítélőtábla: Az elsőbiróságnak ítéletét megváltoztatja, vádlottat a B. T. K. 401., 402. §§-ába ütköző magánokirathamisitás vétségében bünösnek nyilvánítja s ezért a 402. § alapján két heti fogházra, valamint behajthatlanság esetén egy napi fogházzal helyettesítendő 5 frt pénzbüntetésre ítéli. Indokok: A bizonyítási eljárás eredménye szerint a napló 5. sz. a. a periratokhoz csatolt meghatalmazás D. Sofia sértett félre nézve alakilag és tartalmilag hamis, a mennyiben ezt a vádlott a vizsgáló biró előtt beismerése szerint a sértett fél nevében ennek tudta és beleegyezése nélkül állította ki s illetve nevét kiállítóként hamisan aláirta, a mi által a sértett fél és dr. D obo n i György ügyvéd közt oly jogviszonyt létesített, a melynek alapján a sértett fél az ügyvéd irányában ennek munkadijai és költségére nézve kötelezettségben lévőnek van feltüntetve s ez okiratot az ügyvédnek használatul át is adta, a vádlottnak e cselekménye tehát arra való tekintettel, hogy az ügyvéd dijai és költségei az 50 frtot meg nem haladja, a magánokirathamisitás vétségét képezi. (1898. április 25. 1, 955. sz. ) A kir. Curia. A kir. itélőtábla ítéletének megváltoztatása mellett az elsőfoku bíróság ítélete hagyatik helyben. Indokok: Minthogy az eljárás adatai szerint a vádba tett ügyvédi meghatalmazás nem valamely kötelezettség bizonyítására használtatott, e nélkül pedig a B. T. K. 401. §-ában meghatározott magánokirathamisitás meg nem állapitható, ennélfogva a kir. ítélőtábla ítéletének megváltoztatása mellett a kir. törvényszék itéletét kellett helybenhagyni. (1899. márc. 9-én. 1898. évi 7, 310. sz. ) Levél utján elkövetett becsületsértés esetén, azon bíróság jár el, melynek területén a sértett a levelet olvasta. A kir. Curia: A további eljárásra és érdemleges véghatározat hozatalára nézve a temesvári kir. járásbíróság illetékessége állapíttatott meg, és az összes iratok további illetékes eljárás végett a temesvári kir. járásbírósághoz áttétetni rendeltetnek. Indokok: Miután az eljárási szabályrendelet alapján a kir. járásbíróságok hatásköréhez utalt vétség elkövetése esetében eljárásra rendszerint azon kir. járásbíróság illetékes, melynek területén a vétség elkövettetett, és miután vádlott a kérdés tárgyát képező levelet B Géza magánvádló vallomása szerint is hozzá Temesvárra intézte, melyben a kérdéses becsületsértő állitások foglalvák; tekintve, hogy a levél utján elkövetett becsületsértés esetén az elkövetés helyének az tekintendő, a hol a levélben tartalmazott sértés a sértettnek tudomására juttatott, nyivánosságra hozatott, mint jelen esetben Temesvárott: ugyanazért a fenforgó illetékességi összeütközés esetében a temesvári kir. járásbíróság illetékességét megállapítani kellett. (1899. évi március hó 7-én, 1, 901. sz. ) Ha vádlott védekezés közben valótlanul azt adja elő, hogy egy bizonyos egyén bujtotta őt fel a lopásra, ezen előadása hamis vádat képez. (A m. kir. Curia 1899. március 22. 4, 873/98. sz. a. ) A btkv. 291. §-ába ütköző emberölés vétsége miatt ítéltetett el vádlott, ki mint szülésznő a gyermekágyas nőhöz későn hivatott orvost. A kellő időben való orvosi segélyszerzésnek elmulasztása okozta a nő halálát, mert az időközben elvérzett. (A m. kir. Curia 1899. junius 14. 11, 669/98. B. sz. a. ) A m. kir. ministeriumok elvi jelentőségü határozatai. A Járási mezőgazdasági bíróságnak az apaállatok köztenyésztésből való kizárása tekintetében kapott határozatai fölött az alispán végérvényesen dönt. (A földmivelésügyi m. kir. minister 1899. évi 26, 357. sz. határozata. ) A fióküzlet nyitás bejelentésének elmulasztása nem képez ipari kihágást. Hogy mily munkát végeztet a munkaadó tanonca által az a munkaadótól függ. azon körülmény, hogy a tanoncnak tanonci működése egyesek elölt önálló iparüzésnek tünik fel - az ipar önálló gyakorlásának kriteriuma gyanánt el nem fogadható. (A m. kir. kereskedelemügyi ministernek 1899. évi 12, 382. számu határozata. ) Az 1876. évi XIII. t. -c. 119. §-a értelmében a gazda és cseléd között a szolgálati szerződési viszonyból felmerülő kártérítési kérdéseknek elbírálása a bíróságok hatáskörébe tartozik. (A m. kir. ministertanács 1899. évi junius 14-én hozott 69. 054 sz. határozata. ) Mezőrendőri kihágási ügyben a felebbezés a felsőbb hatósághoz akkor is felterjesztendő, ha felebbezésnek szabályszerüen helye nincs. (A földmivelésügyi m. kir. minister 1899. évi 4, 757. sz. határozata. ) Azon fürdőtulajdonos, a ki megengedi, hogy fürdőjében bizonyos helyiség, illetve kádak az igénybe vevők által saját gyógycéljaikra, orvosi rendelés alapján felhasználtassanak, gyógyfürdőnek engedély nélkül tartása cimen közegészségügyi kihágást nem követ el. (A m. kir. belügyminister 1899. évi 1, 271. számu határozata. ) A fegyver- és vadászati adó fizetése a törvényhatósági bizottság tagságra nézve választhatási képességet nem állapit meg. (A m. kir. közigazgatási bíróság 1899. évi 161. sz. határozata. ) Az iparhatóságnak saját illetékességét megállapító határozata felebbezés tárgyát nem képezheti. A mennyiben az ily határozatban a felek valamelyikére nézve jogsérelem rejlenék, az ügynek véghatározattal történt eldöntése után az 1884. évi XVII. t. -c. 176. §-ában meghatározott módon orvoslandó. (A m. kir. kereskedelemügyi minister 1899. évi 16, 121. sz. határozata) A községi elöljáróság a mezei lopás tekintetében is jogosult elsőfokon eljárni, ha az okozott kár 40 koronát meg nem halad s a lopást büntetté minősítő körülmények nem forognak fenn. (A földmivelésügyi m. kir. minister 1899. évi 18, 410. számu határozata. ) Mindazon esetekben, melyekben különleges intézkedések a nőket nem zárják ki, a «tanítók> fogalmának szoros értelmezése mellett is, e fogalom alatt a tanítónőket, illetve óvónőket is kell érteni. A 300 frtot meg nem haladó fizetéssel biró tanítók (tanítónők, óvónők) ezen minőségükben az utadó alól mentesek. (A m. kir. közigazgatási bíróság 1899. évi 656. sz. határozata. ) Tisztviselői nyugdíj- és ellátási ügyekben a törvényhatósági bizottsági közgyülés által illetékesen hozott határozatok ellenében a főispán a közigazgatási bíróságnál érvényesíthető hatósági panaszjoggal nem bir. (A m. kir. közigazgatási bíróság 1899. évi 278. sz. határozata. ) A méhtartás a rendes birtokhasználati joghoz tartozván az annak érvényesítésével másoknak okozott károk magánjogi uton a kir. bíróságok előtt érvényesíthetők. {A m. kir belügyministernek 1899. évi 62, 391. sz. a. kelt határozata)' PALLAS RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök: Moldvay Dezső e. Sz. -Nánás. debreceni trvszék bej. szept. 25. felsz. okt. 12. csb. Budaházy Zoltán, tmgg. Berencsy János. - Fischer Ignác és fia e. Bpest. ker. és vált. trvszék bej. okt. 6. felsz. nov. 2. csb.dr. Szontágh Árpád, Hetényi Adolf. - Krieszhaber Adolf e. Szabadka, u. o. trvszék bej. okt. 2. felsz. okt. 23. csb. Oláh Ferenc, tmgg. dr. Majoros Adolf. - Dessewffy Gvula e. Balassa-gyarmat, u. o. trvszék, bej. okt. 3. felsz. Köröm László, tmgg. Luby Mátyás. - Kovács testvérek e. Temesvár. u. o. trvszék, bej. okt. 24. felsz. okt. 31. csb. Kirvay Döme, tmgg. Várnay Ernő. - Nágel László e. Nádudvar, debreceni trvszék, bej. okt. 28. felsz. nov. 6. csb. Hegedüs István, tmgg. dr. Weisz Bernát. - Steiner Jakab és fia e. Veszprém, u. o. tszék. bej. okt. 31. felsz. nov. 8. csb. Henning Alfréd, tmgg. dr. Spitzer Mór. - Stern Izidor e. Jászkisér, szolnoki tszék, bej. okt. 28. felsz. nov. 21. csb. Pálka Kálmán, tmgg. dr. Mezey Mór. Pályázatok:Az ujvidéki tszéknél aljegyzői áll. szept.17. - Az ungvári jbiróságnál jbirói áll. szept. 17. - A nyitrai trvszéknél aljegyzői áll. szept. 17. - A nagy-bereznai jbiróságnál aljegyző áll. szept. 18. - A hódsági jbiróságnál jbirói áll. szept. 20.