A Jog, 1899 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1899 / 37. szám - Hogy tisztelik a birák a törvényt

267 annyira egyes ágazataihoz kell mérnünk, mint ahhoz, a minek symbdlumául szolgál.» Ki szerzőnk utolsó fejezetét elolvassa, az okvetlenül reá jő hogy ö e szellemet eltalálta fölismerte, s alaposan bemutatja. ' Szerzőnk müve (49 s. k. 1.) rátér az angol Magna Charta méltatására s igen helyesen nem osztja ama nézetet, mintha az arany bulla a Magna Chartának utánzata lenne. Elmondhatom a mi viszonyainkra M i c h e 1 e t-vel: «L'imitation dóit étre laissée aux peuples qui n'ont ni passé, ni tradition.» Vagy hogy szerzőnk álláspontját még tisztábban Mustráljam, mely álláspontot magam is osztok: «Nous n'avons pas fait de decouvertes; nous n'avons a en fairé ni dans l'ordre morál, ni dans les principes de gouvernement, ni dans la notion de la liberté » (E. Bürke: Ouvr. Compl. II. t. 358. 1.) Hogy pedig sokan erővel is hasonlatosságot keresnek a Magna Charta és arany bulla közt az csak arra vezethető vissza, hogy: «a Magna Charta kora óta a jogkinyilalkoztatásig alkotmányunknak állandó politikája az volt, hogy követelje és megerősítse szabadságainkat, mint oly örökséget, melyet őseink hagytak reánk, s melyet át kell utódainkra szállittanunk.* (Bürke. Reflections on the revolution in Francé. II. fej.) Nem-e igy van ez nálunk is 1222 óta, nem-e minden nagy nemzeti momentumunkba, p. o. a koronázásokba bele szövődik az arany bulla, mint a magyar alkotmányosság palládiuma? (Chaque race a son génié propre qui la guide, et il est rare qu'unenation trouve son compte a emprunter la route de voisin. Arvéde Barin e.) Szerzőnk álláspontját ez irányban még jobban megvilágíthatom a következőkkel: «a magyarok országfoglalása majdnem két századdal előzte meg Angliának meghódítását a normanok által; az eredeti harctársi szervezet és szerződések szelleme ép ugy élvén az előbbiekben, mint az utóbbiakban, az ingatag András irányában a magyar rendek szint oly intézkedések megállapítására érezték magukat hivatva, mint azok voltak, melyeket az angol bárók a gyönge és habozó, fölváltva zsarnok hajlamú és kislelkü Jánostól kicsikartak . . a XU-ik században az állapotok és politikai tényezők valódi benső természete szült hason szellemű lépéseket és intézkedéseket két egymástól távol álló népnél.» (Gr. Széchen Antal, Bpesti Szemle. 1881. Jul.) Szerzőnk az arany bullát határozottan törvénynek ismeri föl, mert a bulla a két alkotmányjogi tényező, a nemzet és a király megegyező akaratának eredményéül tekintendő, és igy mindazon kellékeknek megfelel, melyeket mai alkotmányunk is megkíván arra, hogy az törvénynek tekintessék.* Az arany bulla, mint ilyen megujillatott I. Lajostól kezdve egész Il-ik Lajosig, annak igazi hatálya azonban 1 526 után kezdődik s erre nézve a szerző a következő eredményre jut: «ha nem is mondhatjuk, hogy II. András arany bullája királyaink által mindig megtartatott, de mivel az alkotmány annak megtartását követelte, s mivel I. Ferdinánd óta minden magyar király koronázásakor megesküdött és annak megtartását a hitlevélben is ígérte, bátran mondhatjuk: hogy az a mohácsi vésztől, az az 1562-től kezdve a magyar közjognak kétségtelenül alaptörvénye.» Itt tartom megjegyzendőnek, hogy szerzőnk az alaptörvények értelmezése és fogalmát illetőleg nem osztja a Schwartz Gyula és követői által abstracte fölállított általános államjogból folyó elvet, mely szerint a magyar közjogban alaptörvényről szó nem lehet, szerzőnk igen alapos indokolással az alaptörvénynek a magyar közjog szerinti értelmezését azonkép reprodukálja, mint azt annak idején Pauler fölállította. (1. szerző müve 8—13. I.) (1. magyar kir. közjoga cimü müvem 50—53. 1.) Ha a magyar alkotmányos életnek minden momentuma ugy kilesz egyenként derítve és megírva, mint szerzőnk megírta az arany bullát, akkor megfogják tán tudni a bölcseleti iskola merev hívei, hogy: ^Magyarország nem hasonlít azon homunculusokhoz, kit a középkor Wagnerei nem emberi genesis utján véltek előkerültnek, s kinek, mint mesterség által chemiai laboratóriumban összetapasztottnak semmi rokona az összes emberiség nagy családjában, — saját földein emelkedik a status, saját ereje löveli törzsökébe és sudaraiba azéletet; de társak által környékeztetik, közös athmosphaerában él másokkal.» (Szalay László Pesti Hirlap 1844. 17/yn.) Vagyis más szavakkal alkotmányos fejlődésünk ^elismeri ugyan, hogy a köréhez tartozó vizsgálódásokban és fejtegetésekben az európai államélet általánosabb álláspontjait, s az ennek megfelelő államtani elveket ignorálnunk nem szabad, de az ezekből egyoldalulag elvont formuláknak csupán mechanicus alkalmaztatásában meg nem nyugszik; s követeli, hogy a magyar alkotmány tekintetében országunk alaptörvényei, saját államéletünk vezéreszméi és alapelvei valamint hazai történetünk fölvilágositásai vétessenek irányadóuU Wenczel Gusztáv Bpesti Szemle 1860.XI.K 342.1.) Végeredményül pedig elmondhatom Csemegivel (Jogvesztés elmélete), «Az állam alkotmánya e szerint nem az élő nemzedék tulajdona; nem patrimonium, melyről ez rendelkezhetik, melyet elsajátíthat, eljátszhatik, mely tőle lefoglalható; hanem tulaj dona az álladalomnak, azon erkölcsi egésznek, mely történetével a jelen és jövővel, mint egy személy jelentkezik, s melynek idoszerinti letéteményesei azt a jövő nevében és a jövő jogánál fogva is kezelik, és gyakorlat által életben tartják, s annak elveit az előre haladotíabb kor igényei szerint tovább fejlesztik.* Mindezt szerzőnk igen szépen elmondja műve 12—30 lapjain. A bulla eredeti példányai mind elvesztek ... de az intézkedései és rendelkezéseiben rejlő elvek mélyen vésődtek a nemzet lelkületébe, hogy azokat onnan sem az idő, sem századok viharai, sem azon nagymérvű átalakulások, melyeken a nemzet keresztül ment, ki nem irthatták, nyomait el nem törülhették .. . Szerencsés a nemzet, mely alkotmányának biztosítékait polgárainak szivében, s nem csupán a törvénykönyvek betűiben birja.» . . . (Utal erre Thiers is a Corps Legislativ-ben mondott egyik beszédében 1866 febr.) • Nekünk az alkotmányunk nem papir, betű, szó, hanem mindenünk, nemzeti létünk legfőbb biztositéka, melyet fölébe helyezünk mindennek, mert minden értékünket magába foglalja. A mi alkotmányunkat nem többségek csinálták, hanem ugy lett magától, egy ezredéven keresztül. A mit rajta az emberek csináltak, változtattak, azt mint a nemzet lelkének megbízottjai csinálták. Az a csodálatos ezen a mi alkotmányunkon, hogy az ugy nőtt, mint a fa; a kertész megtámaszthatja, egy kicsit igazithat rajta, megvédheti, de hogy a fa — fa, nem a kertész érdeme, hanem a termelő természeté* . . . (Budapesti Hirlap. 1898. 16. VIII.) «Wir können eben so wie die Englánder darauf stolz sein, dass unsere Verfassung kein künstlich aufgeführter Mechanismus, sondern ein in allmáliger Evolution gewordener Organismus ist. Unsere Verfassung ist kein Systen, sondern das Ergebniss einer Reihe von Kompromissen . . . Dort wo Alles nur System ist, wie z. B. in Frankreich, genügt die Auflösung auch nur einer Schraube, um den ganzen Mechanismus zustürzen.» .. . (Neues PesterJournal. 1899. 4/II.) Különös okunk van nekünk, mindehhez ragaszkodnunk, mert ezredév folytonos viszontagsága utalnak arra, hogy: «l'intelligence de notre histoire a deux choses á nous apprendre: á tenir grand compte de notre passé et á reconnaitre les fautes que nous y avons commises á nous rester fideles a nous-mémes et a savoirpourquoi nous avons souvent échoué dans nos plus légitimes desseins.* (Guizot. Essais sur l'histoire de Francé. Préface). Hogy, mily nagy igazság ez jelenünk és jövőnkre, arra nézve Ferdinándy müvében igen eclatáns bizonyitékokot találunk, miért is az ifjabb magyar jogász generatiónak nem ajánlhatjuk eléggé Ferdinándy müvének olvasását. Dr. Horvátk János bpesti kir. alügyész. (Beküldetett: az államgazdaságtan kézikönyve irta : dr. Maris k a Vilmos bpesti egyetemi ny. r. tanár. 4-ik átdolgozott kiadás. Budapest 1899. Franklin társulat magy. irod. intézet és könyvnyomda. Ára 5 frt 50 kr. — Táblázata a kir. járásbíróságok elé tartozó bűncselekményeknek az 1897. évi XXXIV. t.-c. 18. §;a szerint, összeállította : Fényes Vince borosjenűi kir. aljárásbiró. Ára 20 kr. Igen hasznavehető dolgozat. Vegyesek. Az egri érseki joglyceutn tanrendje az 1899 — 1900. tanévre. A) Rendes tantárgyak. Az első évi tanfolyamon: 1. Bevezetés a jog-és államtudományokba ; het. 2 óra; tanár: dr. K i ss István. 2. Római magánjog; het. 8 óra; tanár: dr. Rátvay Géza. :;. Magyar alkotmány- és jogtörténelem; het. 7 óra; tanár: dr. Udvardy László. 4. Művelődéstörténet; het. 4 óra; tanár: Michalek Manó. A II. évi tanfolyamon: 1. Jogbölcsészet; het. 6 óra; tanár: dr. M a rt i n o v i c h József. 2. Nemzetgazdaságtan; het. 5 óra; tanár: dr. Kerekes Arvéd. 3. Magyar magánjog; het. 5 óra: tanár: dr. Csutorás László. A III. évi tanfolyamon: 1. Büntejőjog; het. 5 óra; tanár: dr. Martinovich József. 2. Peres és perenkivüli eljárás; het. 5 óra; tanár: dr. Hubert János. 3. Váltó- és kereskedelmi jog; het. 6 óra; tanár: dr. Hubert János. 4. Osztrák magánjog; het. 6 óra; tanár: dr. Csutorás László. A IV. évi tanfolyamon: 1. Alkotmányi s kormányzati politika; het. 5 óra; tanár: dr. Kiss István. 2. Magyar közigazgatási jog; het. 5 óra; tanár: dr. Fal csík Dezső. 3. Egyházjog; het. 7 óra; tanár: dr. Udvardy László. 4. Magyar pénzügyi jog; het. 5 óra; tanár: dr. Kerekes Arvéd. B) Rendkívüli tantárgyak. 1. Közegészségtan; het. 2 óra; tanár: Glósz Kálmán. 2. Római perjog; het. 2 óra; tanár: dr. Rátvay Géza. 3. Alkotmányunk 1848. és 1867; het. 3 óra; tanár: dr. Kiss István. 4. Közszolgálati pragmatika; het. 2 óra; tanár: dr. Falcsik Dezső. 5. Közigazgatási bíráskodás; het. 1 óra; tanár: dr. Fa lesik Dezső. 6) Iparügyünk szervezete; het. 1 óra; tanár: d r. F al esik Dezső. 7. Bevezetés a statisztikába; het. 1 óra; tanár: dr. Falcsik Dezső. A magyar büntető per szabályai; het. 2 óra; tanár: dr. Martinovich J. 9. Bíráskodás a képviselőválasztási ügyekben; het. 1 óra; tanár: dr. Kiss István. 10. «Ad legem Aquiliam» (Dig. lib. IX., tit. 2.); het. 1 óra; tanár: dr. Rá t v a y Géza. Kereskedelmi ügylet-e egy napilap kiadása. A budapesti kir. keresk. és váltótörvényszéknél R. Arthur pert indított br. B. Dezső, E. Arthur, V. László, R. Béla, L. Leó, R. Kálmán,T.Béla és társai ellen, kik az «Országos Hírlap* cimü napilap kiadása végett egyesültek és a lap kinyomatásával megbízták felperest. Alperes kifogásaira a budapesti kir. keresk. és váltótrvszék következőleg határozott: A keresk. törv. 25S. §. első bekezdése és 5. pontja értelmében a kiadói ügylet, ha iparszerüleg folytattatik, i kereskedelmi ügyletnek tekintendő. A K. T. 515. ij-ában szabá-