A Jog, 1899 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1899 / 37. szám - Hogy tisztelik a birák a törvényt

268 A JOG lyozott kiadói üzlet, ha az ügylet valamely egyes irodalmi mü közzétételére vonatkozik, magában véve nem tekinthető iparszerüleg folytatott kiadói ügyletnek. Azonban egy napilap kiadása nem ily egyes kiadói ügylet, hanem számos irodalmi mü megszerzését és közzétételét magában foglaló és napról-napra ismétlődő egyes kiadói ügyletek állandóan ismétlődő sorozatából áll. E szerint egy napilap kiadása a K. T. értelmében vett kiadói ügyletnek iparszerü folytatásával egyértelmű s igy a K. T. idézett intézkedései értelmében a keresk. ügylet minősülése alá tartozik. Ebből következik, hogy egy napilap kiadóját a K. T. 3. §-a értelmében kereskedőnek kell tekinteni. Minthogy pedig felperes követelését a lap kinyomatására adott megbízásból, tehát az alperesek részéről keresk. ügyletnek minősülő kiadói ügyletből származtatja s igy a kereset elbírálása a keresk. eljárás 5. §-a értelmében a keresk. bíróság illetékessége alá tartozik. A budapesti kir. ítélőtábla a keresk. és váltótrvszék végzését helybenhagyta azon indokolással, hogy a nyerészkedés mint gazdasági célzat, a kereskedelmi törvény 258. és következő szakaszaiban felsorolt kereskedelmi ügyletek jogi fogalmának alkotó elemét nem képezi; mert az alkalmi egyesülés külön jogalanyisággal felruházva nem lévén, az egyesület vállalkozása a tagok vállalatának tekintendő(2,106/99.). Indítványnak tekinthetö-e a nyomban visszavont panaszfeljelenté? ? A budapesti kir. büntetötörvényszék 1,627/1899 B. sz. a. végzett : Ez ügyben a további eljárás megszüntettetik, mert a vádlott cselekménye miatt, ütközzék az akár a 232., akár a 233. tj-ba, a 238. §. szerint a bűnvádi eljárás csak a sértett fél indítványára indítható meg. Tekintve, hogy az 1898 július 10-én a rendőrségnél beadott panaszfeljelentés, mely legott és nyomban visszavonatott, indítványnak nem tekinthető, indítvány hiányában a vizsgálattal nraakfzdg.lt bűnvádi eljárás nem lett volna megindítható, a már tévesen megindított pedig nem folytatható. A budapesti kir. itélő tábla 3,459/99. B. sz. a. végzett : A kir. ítélőtábla az elsőbiróság végzését hivatalból megsemmisíti, utasítja a kir. törvényszéket, hogy az ügynek érdemben tárgyalása céljából végtárgyalást tartson s a kifejlendőkhöz képest hozzon határozatot. Indokok : A Btk. XIV. fejezetének 238. §-a szerint az előbbi szakaszokban meghatározott büntettek miatt a bűnvádi eljárás rendszerint, t. i. az eredetileg már hivatalból üldözendő eseteket kivéve, csak a sértett indítványára indítható meg, az indítvány azonban nem vonható vissza. Tekintve, hogy G. Mária sértett fél 1898 július 10-én a rendőrségnél felvett jegyzőkönyv szerint a vádlott E. József ellen a büntetőeljárás megindítását s vádlott megbüntetését kérte,tehát a szabályszerű magán indítványt tényleg megtette ; tekintve, hogy ennek ellenére, habár még ugyanazon napon tett panasz visszavonása, a törvény fentebb idézett rendelkezéséhez képest többé figyelembe nem vehető s hatálylyal nem bir ; tekintve, hogy az előterjesztett magáninditvány alapján a kir. ügyész a Btk. 232. §-ába ütköző erőszakos nemi közösülés kísérletének büntette miatt a vizsgálat megindítását indítványozta, utóbb vád alá helyezési indítványt tett s a vádat a végtárgyaláson is íentartotta ; tekintve, hogy a fentebbiekből kifolyólag a kir. törvényszék az eljárás lényeges alakiságát sértette meg, midőn a magáninditvány visszavonása okából az eljárást megszüntette : ez okokból a kir. törvényszék végzésének hivatalból megsemmisítése mellett, az ügynek érdemben való tárgyalására s a kifejlendőkhöz képest határozat hozatalára utasítandó volt. Bérleti szerződés felbontása miatt perelte be R. Kálmán háztulajdonos S. Italo vivómestert, kit béreit helyiség visszabocsátására kért marasztalni, mert az általa alkalmazott olasz vivási módszer az épület állagát annak megrenditésével veszélyezteti és ezenkívül nagy zajjal jár. Az alsóbiróságok elutasító Ítélete ellen, a háztulajdonos felülvizsgálati kérelmet adott be, ezt azonban a kir. Curia elutasította. A felebbezési bíróság nem sértett anyagi jogszabályt azzal — igy szól a Curia indokolása hogy a keresetnek a fővárosi lakbérleti szabályrendelet 12. §-a alapján helyt nem adott. A felebbezési bíróság ítéletében megállapította tényként, hogy a bérleti szerződésnek felperes meghatalmazottja és az alperes között történt megkötésekor alperes bejelentette, hogy a bérelt helyiségeket vivó iskola céljára kívánja használni és hogy akkor, habár csak az alperes vagyoni megbízhatósága szempontjából arról is szó volt, hogy alperes vivási módszere élénkebb, mint a többi vívómesterek által követett vivási módszer. Megállapittatott, hogy alperes a bérleményt tényleg vivó iskola céljára használja és hogy ez a használat az épület állékonyságát és biztonságát még alperes vivási módszerének élénkebb volta mellett sem veszélyezteti. A kereset tehát, a mennyiben arra a tényállásra is volt fektetve, hogy alperes vivási módszerének alkalmazásával az épület állagát annak megrenditésével veszélyezteti, alaptalan lévén, a felebbezési biróság a keresetet a fővárosi lakbérleti szabályrendelet 12. §-a alapján jogszerűen utasította el és eme szakasz rendelkezését nem mellőzte. De nem mellőzte a felebbezési biróság a kereset elutasításánál az idézett 12. §. ama rendelkezését sem, a mely szerint a bérbeadó, a mennyiben a kibérlés alkalmával a bérlemény használatának módja iránt más megállapodás létre nem jött, nem köteles oly használatot tűrni, mely a szomszéd lakók nyugalmának szokatlan háboritásával jár. Megállapittatott ugyanis, hogy mind a magyar vivási módszer, mind pedig az alperes által alkalmazott olasz vivási módszer zaj]al jár, mely szokatlan háboritást idéz elő és a két módszer közötti különbség e tekintetben csak az, hogy az oiasz módszer szerinti vivás a gyakori ugrások s ezzel kapcsolatos lábdobbanások miatt a zajt intensivebbé teszi. Ha tehát felperes a helységeket tudatosan vivó iskola céljára adta bérbe, a vívás-gyakorlatokkal jaro alt tűrni tartozik, épen a szabályrendelet 2. §-a értelmében és pedig tekintet nélkül arra, hogy az egyik es másik vívás, módszernél a zaj kisebb-e vagy nagyobb, mivel felperes azt, hogy alperes a nagyobb zajjal járó olasz vivás. módszert alkalmazni nem lesz jogosult, a szerződésnél ki nem kötötte s alperest a vivó iskola tartásánál a kisebb zajjal járó módszer alkalmazására nem korlátolta. Az a megállapított tény, hogy a szerződés megkötése idejében az olasz vivási módszer, mely nagyobb es gyakoribb zajjal jár, Magyarországon még ismeretlen volt es hogy ekként felperes a helyiségeknek bérbeadásakor csak a kisebb zajjal járó módszert tarthatta szem előtt, a kereseti igény megállapítására nem szolgál, mert felperes kifejezetten és tudatosan általában vivó iskola céljára adván bérbe a helyiségeket és ki nem kötvén a "vivó iskolában alkalmazandó módszert, alperes nem hágja tul a bérlemény használatának módja tekintetében a szerződést és pedig annyival kevésbé, mivel alperes a megállapítottak szerint a bérleményt nem a felperes előtt tudva levő foglalkozással ellenkező módon, hanem csak saját módszerének alkalmazásával használja, a miben felperes őt korlátozni, a használati célnak a szerződésben általánosságban való kikötése mellett, jogosítva nincs stb. (1899. ápril 26. IG. 140.) «The Gresham-) életbiztositó-társaság Londonban. E társulat 50. évi jelentése, mely az 1898. évi december 31-én befejezett üzlptévről szól és a részvényesek 18! 9. évi május 10-én tartott rendes közgyűlése elé terjesztetett, rendelkezésünkre állván, következő főpontjait közöljük. Az 1898. évben 6,612 kötvény kor. 58 680,009 43 fill. tőkeösszegről lett kiállítva. A díjbevételek, levonva a visszbiztositásért fizetett összeget, kor. 23.290,440-41 fillérre rúgtak, mely összegben a kor. 2.681.864 79 fillért tevő első évi dijak bennfoglaltatnak. A kamatszámla mérlege a lefolyt üzleti évben korona 6.475,032'68 fillért tett ki és a társaság jövedelmét a díjbevételekkel együtt korona 29.765,473J09 fillérre emelte. A tárraság az elmúlt évben korona 10446,63286 fillért utalványozott oly követelések alapján, melyek életbiztosítási kötvényekből eredtek. Lejárt kiházasitási és vegyes 'biztosításokra korona 3.386.986-92 fillért, visszvásárlásokra 1.289.474'10 fillért fizetett ki a társaság az elmúlt évben. A biztosítási és járadékalapok a lefolyt üzleti évben korona 8.927,312 85 fillérrel gyarapodtak. Az aktívák főösszege 1898. december 31-én korona 168.924,140-33 fillérre rúgtak. Tőkebefektések: kor. 471,489 87 fillér az angolbank alapjaiban, kor. 372,529-25 fillér indiai és gyarmati kormányok értékeiben, korona 31.285,78471 fillér idegen államok értékpapírjaiban, korona 10.332,533-67 fillér vasúti részvények, elsőbbségek és garantiátak, korona 66,905,166-P2 fillér vasúti és egyéb kölcsönkötvénypkben, korona 16.428.6454 4 fillér a társaság ingatlanaiban ("ezek között van a társaságbudapesti háza), korona 7.561,773.65 fillér jelzálogokban, korona 12 636,648'21 fillér a társaság kötvényeire nyújtott kölcsönösszegekben, korona 2.237.175-87 fillér pénztári készletben és folyószámlán és korona 20.692,37364 fillér különböző értékekben. Curiai és táblai értesítések. Az e rovat alatt közlött értesítéseket elSflzetfíinkne t díjtalanul szolgáltatjuk. Az ide vonatkozó levelezést tévedések kikerülése^véqett kérjük mindig kiadóhivatalunkhoz. Dárda B. B. Wilhelm A. és tsai b. ü. érk. 8.947'99. sz. a. n. e. eld. Garam. — Sánta J. Sánta J. érk. 5.026/99. sz. a. n. e. eld. Zsembery. — Debreczen dr. M. Gy. Szilágyi E. Ujfalussy M. érk. 3,067/99. sz. a. n e. eld. Gyárfás. Gálszécs F. I. Sinko M. és tsai b. ü. érk. 8518/99. sz. a. n. e. eld. Belgár Lengyeltóti dr. B G. Pál J. — Lonc S. és Gy. érk. 4,3i2/99. sz. a. n. e. eld. Kovács. - Horváth M. és ts b. u. érk- 8,952/99. sz. a. n. e. ele. Relémen. — Pozsony dr. E. N. O. Szalupka K. - Mesacovitz Zs. érk. 2,994/99. sz. a. n. e. eld. Naménva. Tisza-Füred D. K. Borbély G. - Blau J. érk. 3.860/99. sz. a. eld. - Avarfy Acs J. és tsa. Acs J. érk. 1.484/99. sz a. eld. Béres. — Tiszafüredi tkptár dr. Solpi H, érk. 1,436/99. sz. a. eld. Kovács. - Heinig J. b. csi érk. 9000/99. b sz. a. n. e. eld. Szeyfferl A táblai üoyeket nem találtuk. Bővebb adatokat kérünk. — Újvidék dr C A M "Stefámdes D és tsa - Löwenberger H. érk, 4,017/99. sz. a. n.'e. eld. Klim o. - Zombor dr. J. J. Guld b. ü. érk. 8,394/99. sz. a. eld, Vita. * ? °lVt fnmStem érk' •%852/99- sz. a. eld. Egri Rohorn - Müller A. érk. 3,851/99. sz. a. n. e. eld. Egry. Dr. Berzsenyi Gerő ügyvéd Lengyeltótiban f. é. szept. 15-től kezdve egy kamarailag bejegyzett ügyvédjelöltet keres. Fizetési feltételek egyezség szerint Gánoczy Flóris székesfehérvári kir. közjegyző folyó év november i-ére egy gyakorlott helyeitest keres. - Bizonyítványnyal ellátott ajánlatok hozzá intézendők. i—3 Ot évi gyakorlattal birö ügyvédjelölt budapesti vagy nagyobb vidéki irodában szerény feltételek mellett irodavezetői ál^ás^keresja német nyelvet birja. - Cim a kiadóban. ,_. fcíSZ\ - i * í. * ' . hYOMpi Dr RÉVAI LAJOS lakik VI., Teréz-körut 31 .^ST^LLER MÓR lakik V., Rudolf-rakpart 3. IÁJA nonA»»B«.. • ——