A Jog, 1899 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1899 / 34. szám - Polgári bíróságaink működése 1895-1898. (2. r.)

246 A JOG Részben megváltoztatólag: 1895: 5.375 (17-2°/0); 1896: 3,735 (16 5%); 1897; 3,562 (15 9o/0). Megsemmisítéssel 1895: 926 (3%); 1896: 676 (3«/o) ; 1897 : 652 (2.9°/0). Feloldó lag 1895: 2,859 (9.2%); 1896: 2,031 (9%); 1897 : 1,908 (8.5%). Ha végig tekintünk ezen adatokon, itt is első sorban szembeötlő az ügyek nagymérvű apadása az 1893: XVIII. t.-c. életbelépte óta. Szembeötlő továbbá a restantiáknak óriási csökkenése, melyek 1895-ben még 10,909 darabbal, ellenben 1897 végén már csak 2,582 darabbal szerepelnek. Az ügyek gyors ellátása tekintetében tehát nincs is kifogás, viszont az ítéletek niveauja nem emelkedett megfelelő mérvben. De ne felejtsük, hogy a vidéki táblák még nem estek tul a gyermekbetegségeken és hogy ott, a hol erélyes és jeles jogász áll a tábla élén, az ítéletek is felfogása hü tükreivé válnak. E részben dicsérőleg kell megemlékeznünk a győri kir. Ítélőtábláról, melynek teljesülési határozatai a jogászkörökben közelismerésben részesülnek. Rendkívül nagy továbbá a rendelvénnyel visszaküldött darabok száma, a mi az ügyek aránytalan késleltetésével jár; ez szomorú világot vet a felterjesztések körüli felületességre, gyakran szándékos és vétkes mulasztásra. Úrbéri ügyek voltak az előző évi hátralékkal együtt: 1895: 765; 1896: 640; 1897: 720; ebből elintéztetett ülésen 1895: 412; 1896: 462; 1897: 471; ülésen kívül: 1895:283; 1896: 153; 1897: 211; hátralék maradt: 1895: 40; 1896: 25; 1897: 38. Fele bbvi tel visszautasittatott 1895: 14; 1896: 14; 1897: 14; érdemben elintéztetett: 1895: 359; 1896: 350; 1897: 309. Rendelvénynyel: 1895: 352; 1896: 251; 1897: 359. Helybenhagyatott: 1895: 212; 1896: 146: 1897: 167; egészen megváltoztatott: 1895: 32; 1896: 50; 1897 : 28; részben megváltoztatott : 1895 : 42 ; 1896 : 63; 1897: 50 ; megsemmisitetett: 1895 : 20 ; 1896 : 23 : 1897 : 25: feloldatott; 1895: 53; 1896:68; 1896: 39. Váltó, kereskedelmi és csődügyekből maradt hátralék: 1895: 1,862; 1896: 464; 1897: 366. Érkezett 1805: 8,908; 1896: 8,195; 1897: 7,764. Elintéztetett ülésen: 1895 : 7,207 : 1896 : 5,176 ; 1897 : 4.554; ülésen k'ivül 1895: 3,099; 1896:3,117; 1897: 2,638. Az év végén elintézetlenül maradt: 1895: 464; 1896 : 366 ; 1897 : 938. A felebbvitel visszautasittatott: i 1895: 204; 1896 : 101; 1897 ; 107 ; é rd em b en elintéztetett: i 1895 : 5,977 ; 1896 : 4.339 : 1897 : 3,702. Rendelvénnyel: j 1895:4,125: 1896: 3,853; 1897 : 3,383. Helvbenhagyatott 1895: 3,389; 1896: 2,632; 1897: 2,223; e g é s z e n megváltoztatott: 1895: 916; 1896: i 659; 1897:624; r é sz b e n megváltoztatott 1895 : 931 ; 1896: I 645; 1897:527; me g s e m m i s i 11 e t e 11 1895 : 166; 1896: I 124; 1897: 107; feloldatott 1895: 575; 1896: 279; . 1897 : 221. Érdekes, sőt szükséges lett volna a kir. táblák összműkö- | dését kitüntető adatokon kívül az egyes táblák mukodeset is részletezve bemutatni, hogy magunknak az ott alkalmazott bírák és az elintézett ügyek számából képet alkothassunk ezen egyes táblák egészséges vagy egészségtelen viszonyairól Külső képet, mert a meritorialis működés ily uton ki nem puhatolható. De azon szerencsétlen kéz.melyet már a bűnügyi statistikáról irt tanulmányunk során volt alkalmunk megróni, — itt is közreműködött és ugy látszik még fel sem képes fogni azt, hogy ily adatokra is van szükség. Az ebbeli fogyatékosság annál fájóbb, mert — ismételjük a letartóztatási intézetekről egy valóban remek, a legkisebb minutiákra kiterjedő kimutatás készült ugyanezen ministeri jelentésben. Már pedig csak senki sem fogja állítani akarni, hogy fontosabb statistikai adat az, hogy hány gramm kenyeret vagy hust kapott a rab vagy fegyenc ebédre és mi mindent kellett betegsége alkalmával lenyelnie, — mint az ország 1 1 királyi táblájának működéséről szóló részletes kimutatás ! Emiitettük fentebb, hogy a jövőre van kilátás arra, hogy a statistika ezen ága is szakavatott kézre lesz bizva. Es ez igen fontos. Mert vagy súlyt fektetnek a statistikai adatokra és azok közzétételére, — akkor tegyék azokat oly módon közzé, hogy abban köszönet is legyen ; vagy nemfektetnek súlyt ezen adatokra, — akkor kár a reá vesztett időért, a papir és nyomdafestékért. A mit azonban a ministeri jelentés tenni elmulasztott azt legalább részben: a b u d a p e s t i kir. Ítélőtáblát illetőleg, az alábbiakban proprio motu et studio pótoljuk. A budapesti tábla kerületéhez 13, a többi 10 tábla kerületéhez összesen 54 törvényszék tartozik, — tehát általa körülbelül ötödrésze a törvényszékeknek, de jóval nagyobb százaléka az elintézett ügyeknek lesz képviselve. Ezen bpesti kir. Ítélőtábla ügyforgalmának táblázata a következő: 1 Hátralék előző évről 'O _>> 3 V <u D 5 23 ~° Elintéztetett o u S _~ rt r° 3 i Érdemben hozott 1 határozattal Érdemben Év végén elintézetlen maradt 1 Hátralék előző évről 'O _>> 3 V <u D 5 23 ~° | ülésben ülésen kívül o u S _~ rt r° 3 i Érdemben hozott 1 határozattal _M •o >> QjO a C V "53 «S egészben megváltoztató | részben meg! változtató _ü | fcloldólag Év végén elintézetlen maradt • Polg. 1895 5,861 9,734 9,612 3.838 102 8,158 1,052 4,505 1,974 1,317 189 6732.145 « 1896 2,152 S,!)9í 6,864 3,423 109 5,542 4,636 3,013 1,032 793 16V 535 859 « 1897 859 9.1M0 1,157 3,07 í 96 4.813 4,322 2 811 i 863 636 10 í 106 808 « 1898 80S 1,374 6,111 2.855 95 4,731 4,140 2,820 925 540 105 341 1,216 Úrbéri 1895 10 29 19 15 15 3 6 4 — 5 5 « 1896 5 37 30 11 2 25 14 12 6 3 1 3 1 « 1897 1 j.9 24 19 19 24 14 2 1 1 1 « 1898 32 17 11 — 13 15 4 1 6 2 4 Váltó, keresi csőd és bánja 1895 1.225 5,993 3.506 1.440 129 2,924 379 1,696 425 í-76 64 268 272 1896 •>-•> á,543 2,181 1,469 39 1,863 1.7 is 1,184 273 218 52136 165 L897 165 5.525 1,811i 1,269 43 1.Í6Í [,568 977 222 161 26 78 615 1898 615 3,917 2,375 960 43 1,893 1,379 1.301 173 152 44123 1,197 TÁRCA. A medve-táncollatás. Irta : K. NAG\ SÁNDOR pestvidéki kir. tszéki biró. A. (Jog» eredeti tárcája. Az újságok legközelebb tréfásan irtak arról az esetről, hogy egyik kir. járásbíróság előtt egy ember azért perelt be egy asszonyt, mert a tőle megvett medve nem akar táncolni s állatorvosi bizor yitványnyal igazolta, hogy a medve azért nem tud táncolni, mert hátulsó lábainak a talpán gyógyithatlan ráktermészetü betegség van. Es kiemelték az újságok, hogy a vevő azért pereli az eladót, mert a medvével mivel az táncolni nem tud — egy krajcárt sem kereshet. Végül megjegyzik, hogy ez a per a birói körökre nézve is érdekes, mert «a fennálló törvények hasonló esetre nézve nem intézkednek)). Sem jogásznak, sem állatvédőnek nem lehet szó nélkül hagyni ezt a felhő ott esetet, mely nem egyében alapszik, mint a törvény és rendelet nem ismerésén, vagy figyelmen kívül hagyásán. Allatseregletet tartani és azzal az országban járni a belügyminister engedélyével lehet, de csakis ezzel. Abban tehát nincs semmi különös, ha az állatsereglet tulajdonosnője ott megjelent — a mennyiben erre engedélye volt — és az 1879: XL. t.-c. 121. §-a értelmében a közbiztonsági szabályokat megtartotta. Azt mondja ugyanis a hivatott törvényszakasz : «Nyolc napig terjedhető elzárással és száz forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő : a ki hatósági engedély nélkül veszélyes vadállatot tart, vagy ha ez iránt engedélylyel bir, az ilyen állatok tartására és őrizésére nézve fennálló szabályokat, vagy a fenforgó esetre kiadott külön hatósági utasítást megszegi». Azonban az állatseregletből sem eladni, sem megvenni nem volt szabad medvét abból a célból, hogy azzal a vevő házaljon és a medvét táncoltatva kínozza. És midőn a medve ilyen célból az állatseregletből kivétetett, az lett volna kötelessége a rendőrségnek, hogy azt a medvét azonnal elkobozza, elpusztítsa és bőrét az 1892 : XXVII. t.-c.-ben meghatározott célokra eladja. Tehát mulasztást követett el a rendőrség akkor, a midőn ezt nem tette. Ugyanis az a vevő akkor, midőn a medvét az állatseregletből kivette és táncoltatás végett magával elvitte, már medvehajcsárnak volt tekintendő, (mert a mint írják, épen kenyerét akarta keresni a medvével) s mint ilyennel kellett volna elbánni. Már pedig a belügyminister világosan elrendelte, hogy az ilyen otromba, az erkölcsi érzéket a nézőkben eldurvító állatkínzókkal szemben miként kell eljárni. A belügyminister az 1898. évi 33,538 sz. a. a következő rendeletet adta ki : «A medvehajcsárok az 1872. évi dec. 28-án 40 847