A Jog, 1899 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1899 / 34. szám - Polgári bíróságaink működése 1895-1898. (2. r.)

Tizennyolcadik évfolyam. Szerkesztőség: 34. szám. Budap e st, 1899. augusztus 20. V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kiadóhivatal: V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kéziratok vissza nem adatnak Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendök. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY) ,AP 11 IIUZ.M ÉRDKKEINEK KÉPVISELETÉRE 1 MAGYAR ÜGYVÉDI, BÍRÓI, ÜGYÉSZI ÉS MÖZJEfiYZOI KAR RÖZLÖNTR Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják: Dr. RÉVAI LAJOS - Dr. STILLER MOR ügyvódek. Felelős szerkesztő: Dr. STILLER MÓR. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési árak: Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve: Negyed évre ... 1 frt 50 kr. Fél « _ 8 " — « Egész « 6 « — « Az előfizetési pénzek legcélszerűbben bérmentesen postautalványnyal küldendők. TARTALOM: Polgári bíróságaink működése 1895 — 1898. Irta: dr. I Révai Lajos ügyvéd, Budapest. — A tulajdonos érdekeinek meg- j védése a kisajátításnál. Irta : dr. R a f f a y Ferenc, kir. trvszéki albiró Győr. — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. — Hirdetések. TÁRCZA: A medvetáncoltatás. Irta K. Nagy Sándor pestvidéki kir. trvszéki biró. MELLÉKLET : Jogesetek tára. — Felsöbirósági határozatok és döntvények. Kivonat a ^Budapesti Közlöny»-ből. Polgári bíróságaink működése 1895—1898. (Folytatás.) Sehol sem apadt a restantia oly nagy mértékben mint aváltóéskeresk. tanácsnál. Mig 1895-ben még 53.12% volt a hátralék, addig az 1896-ban 29.76. 1897-ben pedig már 13.58%-raés 1898-ban 10% ra apadt. Remélhető tehát, hogy ezen tanács már legközelebb gyorsaság tekintetében is minden méltányos kívánatnak meg fog felelni. Helybenhagyatott 1895: 67.48%; 1896: 72.97; 1897 : 74.23% ; 1898 : 74.01%. A helybenhagyó Ítéletek ily nagy százaléka 1 észben ugyan a váltói szigor folyománya, de mindenesetre megnyugtat az elsőbiróságok ítélkezésének alapossága tekintetében is. Visszautasittatott : 1895 : 8.32% : 1896:4.73%; 1897: 4.78%; 1898. : 5.40% Ha a visszautasítások ezen százalékát a polg. és úrbéri ügyek hason százalékával összehasonlítjuk, — akkor nyomban feltűnik azok jóval csekélyebb percentualéj?. — a mi az egyöntetű és következetes judicatura kedvező folyományának tekinthető. megválto'ztatott 1895: 14.15% ;< 1896 : 14.67%; 1897: 12.47%; 1898: 13.20%. A helybenhagyó ítéletek szaporodásával csökken a megváltoztató ítéletek száma is Feloldatott 1895: 1 28%: 1896: 1.38%; 1897: 0 99%; 1898: 1.40%. megsemmisíttetett 1895: 0.90%; 1896 : -0.40% ; 1897: 0.16%; 1898: 0 50 %. —Rendelvénnyel: 1895: 2.88 %; 1896: 2.99%; 1897: 2.69%; 1898: 3 ()1%. — Eg y é b intézkedéssel: 1895: 4.99%; 1896: 2.86%; 1897: 4:67%: 1898: 30?*/oA kir. Curia felülvizsgálati tanácsairól alább lesz szó, a midőn a sommás eljárás eredményéről számolunk be. Hogy milyen lesz a Curia képe akkor, ha a szóbeliség majd a rendes eljárásra is ki fog terjedni, azt még nem birjuk elképzelni, de örökké sajnálnék, ha ezen illustris testület hatásköre szűkebbre szonttatnék, mert itt mindenki érzi és tudja, hogy a legjobb akarat, párosulva nagy tudással és telje; tárgyilagossággal vezérli a bírákat. Lehet-e azt a többi forumokról épp oly megnyugvással állítani ? És ezen oly magas és annyira irigyelt curiai birói állás oly gyarló fizetéssel jár, hogy nem egy curiai biró kénytelen anyagi gondokkal küzdeni, és hogy erről a szégyenletes dologról csak suttogva szabad beszélnünk, nehogy a müveit külföld gúnyjának tárgyává legyünk. A magyar legfőbb igazságszol.áltatás ma már magas niveaun áll, fényes palotában enunciálja ítéleteit, — birái azonban oly szerény fizetést húznak, minőt egy jobb bankhivatalnok vagy kereskedősegédorrfintoritva visszautasítana. Dat Justinianus honores — de ebből egyedül nem lehet megélni, erre pedig a legfőbb ítélőszék birájának is csak van joga! Ha ez a c u r i a i bírák tekintetében áll, mennyivel inkább megfigyelendő akkor még az alsóbbfoku birák sanyarú anyagi helyzete! Ezt itt tesszzük szóvá, mert e tárgyra többé visszatérni nem szándékozunk. Az igazságügyminister ez irányban is tett Ígéretet és pedig már a jövő évi budget keretén belül. Kíváncsian várjuk, hogy mi lesz beváltva azokból az Ígéretekből, — mert itt okvetlenül segíteni kell az igazságszolgáltás reputatiójának érdekében is. A katonatiszt sokkal kisebb szellemi és tudo- | Lapunk mai száma mányos qualificatióval bír mint a biró és fizetése mégis nagyobb, sőt újból emeltetni szándékoltatik. Nagyon helyes. — mi nem akarunk tőle semmit sem elvonni; de ha erre telik, kell, hogy teljék a birói kar helyzetének javítására is. Nem is oly régi az idő, hogy ujjal mutattak azokra a bírákra, kiknél a favor megvásárolható volt. Ezen idő — reméljük mindörökké - letűnt, van-e valaki, a ki azt visszakívánná ? Ha nem, akkor tegyen is EZ igazságügyi kormányzat ennek érdekében valamit, csak annyit, a mennyit a szomszéd Ausztriában tesznek, a hol pedig a viszonyok szintén nem mondhatók valami rózsásaknak. Pauler, Fabinyi nem mertek kérni, mert az ő idejükben az igazságügyministerre nem is igen hallgattak. S z i 1 á g y i óta ez másképen van és oly önérzetes férfiú mint P1 ó s z még tárcáját is tétovázás nélkül fogja kötni oly követelmény teljesítéséhez, mely igazságos és szükséges egyaránt. # * A kir. ítélőtáblák judicaturája azon cardinalis hibában szenved, hogy nem egyöntetű. A hány ház, annyi szokás, — a Curia pedig nem él elég nagy mértékben azon törvényadta jogával, hogy a jogegységet teljes ülési döntvényeivel helyreállítsa. És így szomorúan kell tapasztalnunk, hogy a legheterogénebb felfogások jutnak érvényre a különböző táblák területén és hogy ekkép tisztán a véletlen : a helyi illetőség játéka, hogy valamely jogi kérdés pro vagy contra lesz-e eldöntve? Hogy az ilyen judicatura az igazságszolgáltatást alaposan compromittálja — az kézen fekvő. Csak egy tekintetben létezik egyértelműség valamennyi kir. tábla, sőt még a Curia kebelében is : az ügyvédi költségeknek minden kritikán alóli megállapításában. Nincs itt a helye ezen kérdés bővebben való fejtegetésének, de mindenesetre jellemző, hogy mig az ügyvédi kar nemes hévvel síkra száll a birói kar anyagi helyzetének javítása érdekében, — addig a birói kar az ügyvédet : de haut en bas nézi és aköltségmegállapitást vele szemben oly szégyenitő modorban gyakorolja, mely az ügyvéd arcába a szégyenpirt kergeti. A dolog annál fájósabb, mert ezen birák közül sokan az ügyvédi karból léptek át a birói pályára. Sokat várunk a táblák elnökeinek tapintatos közbelépésétől, kiknek ezt a kérdést plénumban bizalmasan kell előterjeszteniük és bizonyos irányadó díjazást megállapitaniok. Manus mamim lavat. A kir. tábláknál 11 elnök 1 alelnök, 20 tanácselnök és 195 biró működik tényleg. Hogy hány biró esik ezekből a polgári tanácsokra és hány ily tanács működik országszerte, — erről a ministeri jelentés nem ad felvilágosítást. Ez is egyike az «áttekintést megnehezitő» adatoknak; épugymint az alább részletezendő peranyagnak kir. ítélőtáblák szerinti szétosztása és kitüntetése! Polgári ügyekben a hátralék volt 1895: 10,909; 1896: 3,241 ; 1897: 2,128 ügydarab. • Érkezett 1895 : 51.551 ; 1896 : 43,653 ; 1897 : 43.598 Elintéztetett ülésen: 1895; 39,566 (668%); 1896: 30,353 (67-8%); 1897 : 30,520 (70 6%). Ülésen kivül: 1895 : 19.653(33-2%); 1896: 14.413 (33'2%); 1897: 12,704(29-4%). Hátralék maradt 1895: 3.241 (5-2%); 1896-2.128 (4-5%); 1897: 2,502 (5-5%). Felebbvitel visszautasittatott: 1895: 987 (1-7%); 1896: 844 (1-9%); 1897: 787 (P8%). Érdemben elintéztetett: 1895: 31.245 (52 7%); 1896: 22,630 (50-5%); 1897: 22,443 (519%°): Rendelvényileg vagy a felebbezés visszavonása folytán: 1895: 26,987 (45-6%); 1896: 21,292 (47-6<%); 1897: 19,994 (46'3%). Helybenhagyólag elintéztetett; 1895: 16,32 í (522%); 1896: 12,115 (53-5%); 1897: 12,124 (54%). Egészen m e g v á 11 o z t a t ó 1 a g : 1895: 5,761 (18-4%); 1896: 4,073 (18%); 1897: 4,197 (18-7%). ti oldalra terjed.