A Jog, 1899 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1899 / 29. szám - Az 1894: X V I . t.-c. 117 §-ának utolsó bekezdése

116 A JOG tanú a bornak a foglaláskor történt tüzetes megvizsgálásra nem emlékezik. Ez az eljárás egyáltalában nem alkalmas arra, hogy a zár alá vett bornak a foglalási jegyzőkönyvben leirt és vádlott által tagadott minősége meghatározottnak vétessék és igy nem állapitható meg az sem, hogy vádlott a bort rosszabb minőségűvel cserélvén ki. a zár alá vett tárgyakon a btkv. 35ő. §-ában felsorolt sikkasztási cselekmények valamelyikét elkövette volna. Nem változtatna e tényálláson az sem, ha bizonyítottnak vétetnék, hogy a borok minősége a végrehajtó fél képviselőjének a facturával való félrevezetése utján vétetett fel a foglalási jegyzőkönyvbe. E körülmény ugyanis éppen azt bizonyitaná, hogy a hordókban már a zálogoláskor nem volt olyan bor, a kicserélés tehát igy sem volna megállapítható. A mennyiben végül a facturával való félrevezetésben a btkv. 369. §-ában irt csalás alkatelemei volnának felismerhetők, ugy e miatt nincs helye további eljárásnak, mert a sértett fél n. 12/21. számú kérvényével az indítványt visszavonta (btkv. 390. §., 116. §.) Minthogy ezek szerint az itt szóban levő cselekmény sem az indítványozott, sem más minősítés értelmében bizonyítást nem nyert, W. Miksa vádlottat e részben a vád alól felmenteni, főbüntetését megfelelően leszállítani, egyebekben pedig a királyi ítélőtábla Ítéletét az abban felhívott indokok alapján helybenhagyni kellett. A m kir. ministenumok elvi jelentőségű határozatai. Vízzel kevert seprőbor mesterséges bornak tekintendő. Mesterséges bornak bér fejében a munkások részére való kiszolgáltatása forgalomba hozatalt képez. Borkereskedő ebbeli üzletének gyakorlásától az ipartorvény alapján nem tiltható el, (A m. kir. belügyminister 1898. évi 3,690. sz. határozata.) Felekkel az őket érdeklő halósági határozatok teljes tartalommal közlendők; kivételt képeznek a felsőbb határozatok azon rendelkezései, a melyek az alsóbb hatóságok részére utasításokat, figyelmeztetéseket foglalnak magukban, (A m. kir. belügyminister 1899. évi 2,992. sz. határozata.) A közigazgatási bizottság, mint másodfokú gyámható ság, nagykorúsítás tárgyában ho ott határozata hivatalból felülvizsgálatának helye nincs, habár az a meghallgatott roko nok egyrészének véleményével ellenkezik is. (A m. kir. bel ügyminister 1898. évi 132,716. sz. határozata.) Ügyvédi rendtartási ügyekben A fegyelmi eljárás során megállapittatott, hogy vádlott ügyvéd a kir. biróhoz annak hivatalos eljárása alatt illetlen modorban intézett kérdést; mire hasonló ir?odorban nyervén feleletet, a helyett, hogy magát mérsékelte volna, még ő kezdett feleselést a bíróval; sőt midőn ez az őt megillető az 1887. XXVIII. t.-c. 2. §-ában gyökerező rendbüntetési jogára utalt, kalapját fejébe csapva ^megbírságolja a kutyát* kifejezést használt. Ez által nem csak a bírósági helyiség, a biró személye és a fent idézett törvény iránti köteles tiszteletet sértette meg, hansm ugyanezzel saját magát lealacsonyította. Vádlott e viseletet ügyvédi minőségében és éppen ügyvédi hivatásának gyakorlata közben tanúsítván, ezzel az ügyvédi kar becsületét és tekintélyét megsértette és ezzel ö is tiszteletre és bizalomra méltatlanná vált. A debreceni ügyvédi kamara (1899 március 16-án 300 sz. a) Cukor Ferenc Szolnoki lakos ügyvéd elleni fegyelmi ügyben következőleg ilélt: Cukor Ferenc szolnoki ügyvédet a szolnoki kir. tszék, mint büntető bíróságnak feljelentése folytán, az ellene emelt vád és következményeinek terhe alól a kamara 1 fegyelmi bírósága felmenti. Mert! A 998/1896 sz a. beérkezett végtárgyalás alkalmával felolvasott bünügyiralok tanúsítás szerint vádlott ügyvéd azon eljárására, mely miatt ellene dr J ó z s a Gyula kir. aljbiró becsületsértés megbüntetése végett feljelentést tett, nevezett aljbirónak tisztviselőhöz nem illő, saját beismerése szerint is rideg, dr. M. Ignác és A. József tanuk vallomása szerint pedig nyers és durva viselkedése szolgáltatott okot ; és mert vádlott ügyvéd a szolnoki kir. tszék, mint büntető bíróság által az ellene emelt vád és következményeinek terhe alól szintén felmentetett: végre mert vádlott ügyvéd eljárásával 1878. évi XXXIV t.-c. 68. §-ában megjelölt fegyelmi vétséget alkotó oly magaviseletet, mclylyel az ügyvédi kar tekintélye és becsülete megsértetett, 0 maga pedig tiszteletre és bizalomra érdemetlenné vált volna azzal, hogy a kir. aljbiró kifejezéseit talán kissé erélyesebb hangon vi-sza torolni igyekezett : nem tanúsított, slb. A m. kir. Curia (1899. május hó 27-én, 206. sz. a.) Az elsőbiróság fent idézett keletű és számú Ítéletének megváltoztatásával Cukor Ferenc szolnoki ügyvéd az 1874-: XXXIV. t.-c. (iS. ;?-a bi pontjába ütköző fegyelmi vétségben vétkesnek kimondatik és ezért az idézett törvény 70. §-ának első pontja szerinti írásbeli fedésre Ítéltetik. Indokok: A szolnoki kir. tszék mint btő bíróság által 1896. március 4-én 1,633. sz. a. hozott ítélettel, az ennek alapjául fektetett iratok és bizonyítási eljárás adatainak megfelelőleg, de a fegyelmi eljárás során is az állapíttatott meg, hogy vádlott C. Ferenc dr. Józsa Gyula kir. biróhoz, ennek hivatalos eljárása alatt illetlen modorban (érdes és erős hangon) intézett kérdést, mire hasonló modorban nyervén feleletet, a helyett, hogy magát mérsékelte volna, még ő kezdett feleselést a kir. biróval; sőt midőn ez az őt megillető az 1887: XXVIII. t.-c. 2. §-ában gyökerező rendbüntetési jogára utalt, kalapját fejébe csapva: « megbírságolja a kutyát> kifejezést használt, mi által nemcsak a bírósági helyiség, a biró személye és a fent idézett törvény iránti köteles tiszteletet sértette meg, hanem ugyanezzel saját magát lealacsonyította. Törvényhatósági bizottsági határozatok ellen szóbelileg bejelentett felebbezés nem vehető figyelembe. (A m. kir. belügyminister 1898. évi 132,556. sz. határozata.) Vadászati kihágást ügyben az Ítélet meghozatala után magánpanaszos panaszának visszavonása által az eljárás már nem szüntethető be. (A m. kir. belügyminister 1898. évi 3.160. számú határozata.) Az árvaszéki jegyzők minősítés tekintetében a vármegyei egyéb jegyzőkkel egy elbírálás alá esnek. Jogtudományi államvizsga csak az árvaszéki elnökre és ülnökökre van előírva. (A m. kir. belügyminister 1898. évi 51,530. számú határozata.) A közigazgatási bizottságban az állami tisztviselők helyettesei csak mint szakelőadok működhetnek. A közigazgatási bizottság rendes állami tagjai megbízhatók ugyan a fegyelmi vizsgálat teljesítésével, de azon ügyben nem bíráskodhatnak. A kir. ügyészek nem teljesíthetnek fegyelmi vizsgála'ot. (A m. kir. belügyminister 1898. évi 71,022. sz. határozata.) Kivonat a „Budapesti Közlöny'4-böl. Csődök: Weisz Ferenc e. Tob, kaposvári trvszék, bej. aug. 14. félsz, szept. 6. csb. Galamb Zoltán, tmgg. Szupits Dezső. — Arszenics Pál fia Hoksa e. ltok, mitrovicai trvsztík, bej. aug. 5. félsz, szept. 5. csb. dr. Klomenuics Ignác, tmgg. dr. Rokvics Sándor — Maticsek József e. Vukovár, u. o. trvsztík bej jul. 17. félsz. aug. 3. csb. dr Csupovics Tivadar, tmgg. dr. Jutojánovics Vásza. Horváth Antal e Bpest. bpesti kir. törvényszék, bej. szept. 1. félsz, szept. 29, csb. Lauffer Gyula, tmgg. dr. Eichenwald Gyula. — Kohn Lajos e. Debrecen, u. o. trvszék, bej. aug 5 félsz. aug. 14. csb. Budaházy Zoltán, tmgg. dr. Körősi Kálmán. Rosenberg Lajos e. Kis-Cell. szombathelyi trvsztík, bej. szept. lti. fdsz szept. 18. csb. dr. Prugberger Vince. tmgg. Bossányi József. - Steiner Frigyes e. Kislelek, szegedi trvsztík, bej. szept. 9 félsz, szept. 23. csb. dr. Gerhauser József, tmgg. dr Dobay Gyula. Pályázatok: A debreeni trvsztíknél birói áll jul. 22 — Az ó-becsei jbiróságnál al birói áll. jul. 21. - A fuleki jbiróságnál aljegyzői áll. jul. 24. - A debreceni jbiróságnál albirói áll jul. 24. — A nagybecskereki kir. jbiróságnál albirói áll. jul 24. - A besztercei trvszéknél aljegyzői áll. jul. 24. - A mohácsi jbiróságnál aljegyzői all. jul. 2ö. - A kolozsvári trvsztíknél aljegyzői áll. ml. 25 •- Kir. közjegyzői áll. Felsö-Eör aug. 4. - A pestvidéki trszéknel jegyzői áll. |ul. 26. Tüzes Karácson deési királyi közjegyzőnél gyakorlott helyettes vagy jelölt azonnal alkalmazást nyerhet. A román nyelvnek legalább szóban való birása szükséges. Bizonyítványokkal ellátott ajanlatok fenti közjegyzőhez küldendők. Dr. Pethrych Elemér a kisvárdai királyi közjegyzőség 7zet«ere hivatalból kire ,delt ideiglenes helyettes augusztus elsejetol alkalmazást keres. !__3 Dr RÉVAI LAJOS lakik VI, Teréz-körut 31. _DI_5Iíy^I*I<^J^k^^ 3.