A Jog, 1899 (18. évfolyam, 1-53. szám)
1899 / 29. szám - Az örökösödési eljárás köréből - Felülvizsgálhatja-e a polgári bíróság a közigazgatási hatóságok határozatait?
Tizennyolcadik évfolyam. 29. szam Budapest, 1899 július 16. SzerKesztoseg: V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kiadóhivatal: V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendök. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY) IÜP u IGAZSÍGÜCY ERDEKEINEK KÉPVISELETÉRE Í MAGYAR ÜGYTÉDI, BÍRÓI, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐI OR Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Dr. RÉVAI LAJOS - Dr. STILLER MOR ügyvédek. Felelős szerkesztő: Dr. STILLER MÓR. Előfizetési árak: Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve: Negyed évre ... 1 frt 60 kr. Fél « ._ 8 « — « Egész • _„ 6 « — « Megjelen minden vasárnap. Az előfizetési pénzek legcélszerűbben bérmentesen postautalvány nyal küldendők. TARTALOM . Az örökösödési eljárás köréből. Irta: kézdivásárhelyi Fejér Vilmos, kir közjegyzőjel. Temesvárott. — Felülvizsgálhatja-e a perjogi biióság a közigazgatási hatóságok határozatait? Irta: dr. Révai Lajos bpesti ügyvéd. — Az 1894. XVI. t.-c. 117.§-ának utolsó bekezdése. Irta: Dr. S z i k 1 a y György, kir. közjegyző, Dettán. — Nyilt kérdések és feleletek. (A végrehajtó dijjai. Irta: Temmer Ignác. Uj-Arad. Sérelem. (Váltóeljárás az aradi és nagyváradi törvénysíékeknél. Irta: Advocatus). — Irodalom (A bűnvádi perrendtartás magyarázata. írták: Dr. Balogh Jenő, Edvi Illés Károly Dr. és Vargha Ferenc. — A szándék fogalma és ismérvei a büntető jogban. Irta: Dr. Finkey Ferenc sárospataki jogtanár) Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. — Hirdetések. MELLÉKLET: Jogesetek tára. - Felsőbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a « Budapesti Közlöny»-ből. (Csődök — Pályázatok.) Az örökösödé i eljárás köréből. Irta" kézdivásárhelyi FEJÉR VILMOS kir. körjegyző jelölt Temesvárott. Dacára azon körülménynek, hogy az uj örökösödési eljárásról szóló 1894. évi XVI. t. c, már 1896 január l én lépett életbe, még mindig merülnek fel olyan hiányai, melyek tekintetében felette üdvös lenne, ha a kir. közjegyzők, ügyvédek, de különösen a birói kar világosságot deríteni szíveskednék. Szerénytelenség nélkül szólva, kissé csodálkozom (mert ne azt méltóztassék nézni, hogy ki ír, hanem hogy actualis-e cikkének tárgya ), miszerint eddigi közérdekű kéidéseim részben csekély, részben semmi figyelembe nem vétettek, talán azért, mert azok, a kik legjobban hivatva vannak ilye.i alkalommal tudásukkal segélyünkre lenni, annyira alárendelt kérdéseknek tekintették szerény cikkeimet, hogy egyszerűen napi rendre tértek felette ;*) az érdeklődés ezen hiánya azonban engem nem tart vissza attól, hogy hasonló esetekben fel ne szólaljak, ha a jogászvilághoz intézett kérelem mint «kiáltó szó a pusztában-) hangzik is el, mert az igazságot kutatom. De a dologra térve, az 1894. évi XVI. t.-c. meghatározza, hogy kik idézendők meg a hagyaték tárgyalására s az olyan hogyományosokra nézve, a kik ingatlan vagyont nem örökölnek, kétséget kizárólag ugy intézkedik, hogy azok (53. §. első bekezdése) «a hagyaték tárgyalására kitűzött határnapról értesitendők ugyan, de azzal a hozzáadással, hogy meg nem jelenésük a hagyatéki eljárás lefolyását nem akadályozza s igényeiket az örökös ellenében meg nem jelenésük esetében is érvényesíthetik)). Többször előfordult már, hogy az ilyen — csupán ingó vagyont öröklő hagyományos kiskorú s tekintettel arra, hogy a hivatkozott 53. § ban kivétel téve nincs a nagykorú és a kiskorú ilyen csupán ingó vagyont kapó örökösről s a második bekezdés a kiskorú tekintetében csak arra utasítja a kir. közjegyzőt, hogy ha kiskorú volna érdekelve : a hagyatéki tárgyalás napjáról az illetékes gyámhatóság is értesítendő. A kir. közjegyző a törvény értelmében az ilyen csakis ingó vagyont kapó kiskorú örök JS képviselőjét a fenti §. első bekezdésében körülirt hozzáadással csupán értesiti. minélfogva legtöbb esetben a kiskorú képviselője — az idézőből megértvén, hogy megjelennie nem szükséges — nem is jelenik meg s a kir. közjegyző a hagyatéki tárgyalást befejezettnek tartván — az iratokat kiskorú is lévén érdekelve az illetékes gyámhatósághoz beterjeszti. Az árvaszék pedig igen gyakori esetben visszaküldi az iratokat, hogy a kiskorú képviselője meghallgatva nem lévén — ezen körülmény pótoltassék. Erre a kir. közjegyző — az ujabbi idézés mellőzésével *) De biz nem az az oka, hanem azon valóban érthetetlen körülmény, mely irodalmi téien a közjegyzői karban uralkodik, mely általános igazságszolgáltatás és kari szempontokból nagyon sajnálatra méltó jelenség. A szerkesztőség. Lapunk mai száma — újból visszaterjeszti az iratokat az árvaszékhez s kénytelen a gyámhatóságnak •— a hivatkozott §-át megyarázva — értésére adni, hogy törvény értelmében az illető félnek megjelenése felesleges, mire az árvaszék gyámhatósági jóváhagyás nélkül az iratokat az illetékes hagyatéki bírósághoz teszi át ujabban is hangsúlyozva, hogy az árvaszék a kiskorú képviselőjének meghallgaltatását szükségesnek tartja s a kir. járásbíróság a legtöbb esetben ily értelmű végzéssel újból ki is adja az iratokat a/, eljárt kir. közjegyzőnek és igy kénytelenek vagyunk a törvény rendelkezése ellenére az illető félnek most már i d ézőt küldeni a hivatkozott §-b an körülirt hozzáadás elhagyásával! E kapkodó eljárás nem csak a törvény iránti tisztelet rovására van s nem csak a kir. közjegyző mint birói megbízott hitelét ingatja meg, hanem — s ezen a körülmény a legfontosabb — az igazságszolgáltatás komolyságát veszélyezteti; minélfogva igen óhajtandó lenne, ha valaki felvilágosítást nyújtana a hivatkozott §. szelleméről, mert nagyon szomorú volna, ha ugy ezen mint — már általam a «Jog»-ban felvetett - több más kérdések tekin' etében csak ugy tudnánk dűlőre jutni, ha esetről-esetre a vonatkozó végzéseket megfelebbezve döntvényeket kellene kierőszakolnunk. Felülvizsgálhatja-e a polgári bírósága közigazgatási hatóságok határozatait? Irta: Dr. RÉVAI LAJOS, bpesti ügyvéd, Egy sokat hányatott, a belügyministeriumot 6-szor és a polgári bíróságokat is — csupán az illetékesség kérdésében — hatszor megjárt rendkívül érdekes ügy : a kir. C u r i á n a k két izben is nyújtott alkalmat ezen fontos kérdéssel foglalkozni. Csak szolgálatot vélünk tenni a szakközönségnek, midőn a kérdéses nem, mindennapi jogesetet egész terjedelmében közöljük. De átszűrődik ezen határozatokon annak szüksége, hogy az administrativ ügyek elbírálására egyedül illetékes m. kir. közigazgatási bíróság hatásköre mielőbb törvényhozás utján kiterjesztessék és oly esetben is illetékes fórum őrködjék a közig, hatóságok határozatainak törvényessége felett, midőn a birói és közigazgatási hatalom megosztásának elvénél fogva a polgári bíróság beavatkozása lehetetlen. Az általános feltűnést méltán keltő jogeset a következő : X. város közönsége 1889. évben tárgyalásokat folytatott a m. kir. kincstárral, az állami italmérési jövedékről szóló 1888. évi XXXV. t.-c. alapján a várost megillető italmérési kártalanítási összeg tárgyában. Ezen tárgyalások elhúzódtak és mert a város attól tartott, hogy ezen tárgyalások 1890 január l-ig (mely határnapon az érintett törvénycikk 70. §-a értelmében az állami italmérésnek életbe kellett lépnie), nem lesznek befejezhetők, — a belügyministeriumhoz azon kérelemmel fordult, hogy engedtessék meg neki a sör fogyasztási dijakat ; mindaddig továbbra is beszedni, mig a tárgyalások befejezve nincsenek és a kártalanítási összeg megállapítva nem lesz. Ezen kérelem folytán a m. kir. belügyminister 1889. évi december hó 31 -én kelt 83,879/V sz. rendeletével «ezen dijak beszedését mint községi adó természetű szolgálmányoknak» 18.)0. évi január 1-je után is ideiglenesen, azaz mindaddig megengedte, «mig ezen dijak szedése iránt a regalekártalanitási eljárás befejeztével végleg intézkedhetik)). A város ezen rendelet alapján a sörfogyasztási dijakat 1890 január 1-től 1891 május l-ig egyáltalában és különösen H. A. örököseitől körülbelül 9,393 frt 23 kr., K. A. tói meg körülbelül 5,999 frt 05 kr erejéig szedte be. 1891. május 1-én a további beszedés a belügyministeriumnak 1891. május 1-én kelt 25,680 számú rendelete alapján végleg beszüntettetett. Ezen rendeletből kitetszŐleg «a város regalekártalanitási összeÍ5 oldalra téried.