A Jog, 1899 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1899 / 26. szám - Böngészet a kir. járásbíróságok előtti bünető eljárás köréből

104 A JOG János halála között az oki összefüggés meg van; a kir. tszék vádlottat a btkv 290. § ban meghatározott emberölés vétségében mondotta ki bűnösnek. A büntetés kimérésénél a kir. tszék sulyositó körülmény hiányában enyhitö körülménynek vette vádlott eddigi büntetlen előéletét, miért is ezeknek figyelembe vételével a btkv. 91. §-át alkalmazta és vádlott büntetését a rendelkező részben meghatározott mértékben szabta ki stb. A bpesti kir. ítélőtábla (1898. április 14-én 3,560,98 sz. a.) A kir. Ítélőtábla a kir. tszék ítéletét részben megváltoztatja, G. Antal vádlottat a btkv. 291. §-a szerint minősülő és büntetendő emberölés vétségében mondja ki bűnösnek és azért öt az ítélet foganatba vételétől számítandó (6) hat havi fogházra és behajthatatlanság esetébe a btkv. 53. §-ának rendelkezéséhez képest 10 napi fogházbüntetésre átváltoztatandó egyszáz forint pénzbüntetésre ítéli és foglalkozásának gyakorlatától egy (1) évi időtartamra eltiltja, stb. I n d o k o k: Minthogy a vizsgálat adataiból kétségtelenül megállapítható, hogy a jelen esetben H. János halála a vádlott hivatásában tanúsított hanyagsága folytán következett be, ugyanazért vádlott az elsőbiróságí Ítélet részben való megváltoztatása mellett a btkv. 291. §. szerint minősülő és büntetendő emberölés vétségében volt bűnösnek kimondandó. A büntetés kiszabásánál figyelembe vette a kir. ítélőtábla a vádlott büntetlen előéletét, stb. A m. kir. Curia (1899. évi május hó 23-án 7,297/98 sz. a.) Mindkét alsóbiróság ítéletének részben való megváltoztatásával G. Antal a btkv. 438. §-ában meghatározott és a szerint büntetendő közveszélyü cselekmény vétségében mondatik ki bűnösnek és ezért a 92. §. alkalmazása mellett az Ítélet foganatosításától számítandó (8) nyolc havi fogházzal büntettetik és a 442. § értelmében szolgálatától való elmozdításra is elitéltetik. stb. Indokok: Az alsóbiróságok által helyesen megállapított és indokolt tényállás elfogadásával a cselekményt azért kellett a fent meghatározott módon minősíteni, mert a villamos erőre berendezett közúti vaspálya mindazon ismérvekkel bír, a melyekkel a B. T. K. II. k. XXXIX fejezetében felemlített v aspálya fogalma meghatároztatik; a hajtó erőnek különbözősége és a vasút vonalának külön e célra szolgáló töltésen vagy pedig a közutakon való elhelyezésében nyilvánuló eltérések nem oly lényegesek, melyeke fogalmi meghatározást kizárnák és pedig annál kevésbé, mert ugy a villamos erőre, mint a gőzerőre berendezett vasutak is egyaránt majd a közutakon, majd pedig a külön, töltéseken közlekednek, sőt az sincs kizárva, hogy ugyanazon vasúti sínpárokat felváltva használják. Minthogy pedig vádlott abbeli kötelességét, hogy a megálló helyen az általa vezényelt vonatot megállítva, vétkesen megszegte és ez ismertetvén fel a bekövetkezett szerencsétlenség okául, a cselekményt nem a kir. ügyészség által javaslat ba tett 437. §, hanem a 438. §. szerint kellett minősíteni. A büntetés kimérésénél a 92. §. vádlott javára azért volt alkalmazandó, mert sulyositó körülmény hiánya mellett enyhítőül nemcsak a büntetlen előélet, hanem az is figyelembe veendő, hogy a szerencsétlenség január hó 1-ső napján, tehát a legnagyobb forgalmú napok egyikén és már esti időben következett be, tehát bizonyítottnak kell venni, hogy vádlott a nagy forgalom lebonyolításához előirt időkímélés szükségessége által, de a terhes szolgálattal egybekötött fáradság által is hátrányosan volt befolyásolva. Egyebekben stb. A m. kir. közigazgatási bíróság pénzügyi osztályának döntvényei. (XII. számú döntvény.) Jelzálogos kölcsönköveteléseknek az 1895: L. t.-cikk 2. £-ában említett átruházása alkalmából a telekkönyvi hatóságokhoz intézett kérvények bélyegkötelesek-e, vagy bélyegmentesek? Határoza t: Jelzálogos kölcsönköveteléseknek az 1895: L. t.-cikk 2. í;-ában emiitett átruházása alkalmából a telekkönyvi halóságokhoz intézett kérvények bélyegmentesek. Indokok: Az 1895: L. t.-cikk 2. §-a abban az ezetben, ha nyilvános számadásra kötelezett pénzintézeteknél fennálló és az 1876: XXXYI. t.-cikkben megállapított feltételeknek megfelelő jelzálogos kölcsönkövetelések oly pénzintézetre ruháztatnak át, a mely a fennálló törvények értelmében záloglevelek kibocsátására van jogosítva, az ily átruházásokat bélyeg- és illetékmentességben részesiti, még pedig az átruházott jelzálogos követelés engedményezése és bekebelezése után járó bélyeg és illetékre nézve. Annak a felvetett kérdésnek eldöntésénél, vájjon a bekebelezésekre nézve adott bélyeg- és illetékmentesség csak a szoros értelemben vett bejegyzési illetékre szoritkozik-e, vagy pedig a bejegyzés végett benyújtott kérvényekre is kiterjed-e, magának a törvénynek szövegét kellett irányadónak venni, s ez alapon arra való tekintettel, hony a törvény nem a bejegyzésektől járó százalékos bejegyzési illetékről szól, hanem általában a bekebelezéstől járó bélyeg és illeték alól mentésit, a törvény e kiterjedtebb rendelkezésének megfelelőleg, ugy magát a bejegyzést, mint az avval rendszerint járó s annak előfeltételét képező bejegyzés iránti kérvényt is bélyeg- és illetékmentesnek kellett kimondani ; annyival is inkább, mert törvényeink oly esetekben, midőn a mentességet nem egészben, hanem csak részben kívánják megadni, taxative sorolják fel a mentesség tárgyait és eseteit, így a jelenleg értelmezett törvényhez legközelebbi vonatkozásban állo jelzálogkölcsönök átváltoztatásának eseteiben adandó bélyeg- es illetékmentességet, tárgyazó 1881. LXX. t.-cikk is. Kelt Budapesten, a m. kir. közigazgatási birosag pénzügyi osztályának 1899. évi június hó 5-dik napján tartott osztályüléséből. Hitelesíttetett a m. kir. közigazgatási bíróság pénzügyi osztályának 1899. évi június hó 12-dik napján tartott osztályülésében. (XlII-ik számú döntvény, i Ingatlan átruházása iránti jogügylet visszavonása esetében igényelhető-e az illeték törlése illetőleg visszafizetése, vagy nem, abban az esetben, ha a jogügylet alapján az ennek tárgyátképezett ingatlanra vonatkozó jog a telekkönyvben előjegyeztetett? Határozat: Ingatlan átruházása iránti jogügyletek visszavonása esetén az illeték törlése illetőleg visszafizetése abban az esetben is igényelhető, ha a jogügylet alapján az ennek tárgyát képezett ingatlanra vonatkozó jog a telekkönyvben előjegyeztetett, de az előjegyzés töröltetett. Indokok: Az illetékszabályok 99. §-a szerint abban az esetben, ha ingatlanok átruházását tárgyazó jogügylet a felek közös beleegyezésével visszavonatott, mielőtt foganatba ment, vagy a telekkönyvi bejegyzés megtörtént volna, az illetékkötelezett fél a megszabott százalékos illeték törlését, vagy ha az már befizettetett volna, annak visszatérítését az igazoló okmányok kíséretében kérelmezheti. Ez a rendelkezés, a mely az 1868. évi XXIII. t.-cikk 1. §-ában adott felhatalmazás alapján vétetett fel az illeték szabályokba, a nálunk korábban is érvényben állott s érvényökben fenntartott bélyeg és illetéki szabályok hasonló határozmányainak felel meg. Ezek a határozmányok pedig az osztrák polgári törvénykönyvön alapulnak, a mely a vagyon átruházásoknál a tulajdonjog megszerzéséhez szükséges bejegyzés alatt (431. §.) csakis a bekebelezést érti, mig az előjegyzést kifejezetten (383. §.) feltételes bejegyzésnek mondja. — Ebből következik, hogy az illetéki szabályaink 99. §-ában használt «telekkönyvi bejegyzés* kifejezés alatt csakis a bekebelezés és nem a feltételes bejegyzés, helyesebben előjegyzés értendő ; vagyis, hogy a telekkönyvi előjegyI zés, ha az illeték törlésének, vagy visszatérítésének feltételei egyébként meg vannak, magában véve nem képezheti akadályát törlésnek vagy visszatérítésnek. Megerősítik e telfogást illetéki szabályaink rendelkezései is, a melyekben a bejegyzés kifejezés alatt rendszerint a bekebelezés értetik és mint a díjszabás 13. tételének IV. 15. pontja, valamint a 16. tétel C. pontja alatt külön meg vannak említve azok az esetek, a melyekben az illetéki szolgáltatás szempontjából a bejegyzés és előjegyzés egyforma elbánás alá esnek. Minthogy azonban az előjegyzés, ha igazoltatik, ugyanavval a joghatálylyal bir, mint a bekebelezés, az illeték törlését vagy visszatérését csak arra az esetre lehetett megállapítani, ha az előjegyzés töröltetik. Kelt Budapesten, a m. kir. közigazgatási bíróság pénzügyi osztályának 1899. évi június hó 5. napján tartott osztályülésből. Hitelesíttetett a m. kir. közigazgatási bíróság pénzügyi osztályának 1899. évi június hó 12. napján tartott osztályülésében. Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök : Fehér Pál e. Nagy-Kanizsa, u. o. tszék, bej au*. 21, félsz, szept 11 csb. Huszár Sándor, tmgg. dr. Bentzik Ferenc. Kohn Gidaly e. Marosvásárhely, u. o. tszék, bej aug 18 félsz szent 12 csb. Kovács Béla tmgg- ifj. Harátosi Sz. Antal. - Radanovics Isza e.' Bpest ker es vált. tszék. bej. jul. 27, félsz. aug. 24, csb Lukács Jenő,, tmgg dr. Nagy Gyula. - Kolb Mór e. Szatmár, sz.-németi tszék. bej. |ul. 20, félsz. jul. 28. csb. dr. Dezső Kálmán, tmr»g. dr Rác Endre — Gallos Johanna e. Gyéres, tordai tszék, bej. au" 12 félsz aug 30 csb. Pozsom Antal, tmgg. dr. Potocsán Jenő. -Pintér János e Zilah' u. o. tszek. bej. szept. 9. félsz:. okt. 2, csb. Bokor István, tmgg. Dulí Laszlo. - Be.hilf Gábor e. Bpest, kir. ker. és vált. tszék, bej jul. 31, LívWT ' 7-b' -Kn SZUtS 1S%án' tm» ^. Képessi József. J Boskovics L. e. Zagiab, u. o tszék. bej. jul. 5, félsz. jul. 14 csb dr Velicskovics János, tmgg. Czernkovics Miklós. - Ravai Naev Elek e ^^^l^ti^ ^ áG'felsZ- -pt.ll.csb.dr.Sz^s István, Pályázatok : A n.-szalontai jbiróságnál albirói áll iul 1 - A nyíregyházi tszéknél aljegyzői áll. jul. 1. - A liptóuiváií. járásbíróságnál aljegyzői áll. jul. 1 A l-pesti V. ker. jbfrösagS albiroi all. jul. 2. - A pécsi tszéknél aljegyzői áll iul 3 Szilagy-Csehen k,r. közjegyző; áll. jul. 8. - A be, tercei tszéknél a jegyző, a 11. jun. 9. - A topánfalvi jbiróságnál K z ö i áll ju 9 A marm.-sz.geti kir. kincstári ügyészségnél a ügyész ' FALLA6 • -r. -•/" h -4 Y A W <, AS A . NYOMDÁJA