A Jog, 1899 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1899 / 27. szám - Bűnügyi statisztikánk 1895-98-ban

Tizennyolcadik évfolyam. 27. szám. Budapest, 1899. július 2. Szerkesztőség: V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kiadóhivatal: V., Rudolf-rakpart 3. sz Kéziratok vissza nem adatnak. A JOG MTIUP AZ ICiZSMCT Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendök. (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY) 7" KÉPFISELETÉRE A MAGYAR CGTFÉDI, B'RÓI, C'CTÉSZI ÉS KŐZJEÍIYZOI ÍAR Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Dr. RÉVAI LAJOS - Dr. STILLER MOR ügyvédek. Felelős szerkesztő: Dr. STILLER MÓR. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési árak: Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve: Negyed évre ... 1 frt 50 kr. Fél « ... 3 « — « Egész « C « — « Az előfizetési pénzek legcélszerűbben bérmentesen postautalvány nyal küldendők. TARTALOM : Nyilatkozat. - Bűnügyi statisztikánk 1895- 1898-ban. Irta : Bodor László, kir. trvszéki biró, Kolozsváron. — A visszváltó intézvényezéséböl keletkező jogesetek. Irta : dr. Csermely Gyula bpesti ügyvéd. — Örökösödési eljárásban felszámitható közjegyzői dijak. I. Irta : D o m j á n L. sajó-szent-péteri kir. aljbiró — II. Irta : dr. Szily Ferenc bpesti kir. közjzőhelyettes. — lll. Irta: dr. Guttmann Lajos kir. közjzőhelyettes Ercsi - Belföld. (A bpesti ügyvédi kamara rendkívüli közgyűlése.) - Irodalom. (A magyar bírósági szervezet és perjog az Árpád- és a Vegyes Házi Királyok alatt. Irta : Hajnik Imre. Közli: dr. P a p p József ügyvéd, egyet, m. tanár. — Bűnügyi statisztikánk 1895-1898. évben. Irta : dr. Révai Lajos ügyvéd. Bpest. — Az árva és gyámügyi szolgálat a községekben. Irta : dr Kovács Gyula m. kir. belügymin. titkár.) — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. — Hirdetések. MELLÉKLET - Jogesetek tára. — Felsőbitósági határozatok és döntvények. — Kivonat a (-Budapesti Közlönyw bői. (Csődök — Pályázatok.) Előfizetési felhívás ! Jul. hoi-evel aj előfizetést nyitottunk lapunkra. Ez alkalomból azon t előfizetőinket, akiknek előfizetése m. hó bégével lejárt, tisztelettel kérjük, szíveskedjenek előfizetéseiket mielőbb megújítani. Az előfizetések a «Jog» kiadóhivatalahoz: Budapest, V., Rudolfr^kpart 3. szam ala küldendők. Ny ilatkozat. A Budapesten megjelenő jogi szaklapok alulirt szerkesztőinek megállapodása értelmében a törvénykezési szünet ideje alatt. 1899. augusztus 27 éig bezárólag, lapjaik kisebb terjedelemben fognak megjelenni. A rendes terjedelem e csökkenése, melyet a törvénykezési szünet természetszerűen hoz magával, a téli hónapokban ki lesz pótolva, nehogy a t. előfizetők a fenti megállapodás folytán hátrányt szenvedjenek. Budapest, 1899. július hó i-én. Németh Péter, Dr. Stiller Mór és a <Bdntetö Jog Tára> szerkesztője. Dr Révai Lajos, Dr. Fayer László, a «Jog< szerkesztői, a --Jogtudományi Közi.> szerkesztője. Dr. Wolf Vilmos, az «Ügyvédek Lapja> szerkesztője. Bűnügyi statisztikánk 1895—98-ban. Irta: BODOR LÁSZLÓ, kir. tszéki biró Kolozsvárott. A jogászközönség csak elösmeréssel tartozhatik dr. Révai Lajos urnák a «Jog» ide 24-ik és előző számaiban közölt, fáradságosan összeállított «bűnügyi statisztika»-ért. (1895—98.) Nem hagyhatjuk azonban észrevétel nélkül annak az «erdélyi» bíróságok és ügyészségekre vonatkozó részét. R. ur megütközéssel konstatálja, hogy «Erdélyben» szerfölött kedvezőtlen arányban áll a bűnvádi jelentések félietétele a nagyszámú megszüntetésekkel szemben. A nálunk uralkodó ainquisitorius szellemnek » tudja be, hogy eljárunk az ismeretlen tettes elleni ügyekben is s eljárunk olyan egyének ellen, a kikkel szemben ((ártatlanságuk dacára, tényleg merülnek fel gyanuokok* és ezeket az állapotokat az egyéni szabadsággal szemben oly veszélyeseknek tartja, hogy a gyors segítés céljából a királybiztosi intézmény beplántálását ajánlja a személyes szabadság védelmére. A mennyiben az erdélyi inquisitorius szellem gáncsolható, nem annyira a királybiztosi intézményre van szükség, mint arra, hogy szabadítsuk meg «Erdélyt» az inquisitorius tendszerü bűnvádi perrendtartástól és az azzal kapcsolatos pátensektől. Lapunk mai száma Az erdélyi birók és kir. ügyészek az itt érvényben levő büntető perrendtartás határozott rendelkezése értelmében kötelesek eljárni olyan esetben is, midőn a bűnvádi feljelentésben nincs megnevezőé a tettes. Ha pedig már «gyanuokok» is merültek föl: nemcsak hogy köteles a biró nyomozni, hanem el kell hogy rendelje az úgynevezett részletes vizsgálatot is. (Specialuntersuchung.) A mit a székesfővárosban az államrendőrség végeztet: az erdélyi részekben ugyanazt a vizsgálóbíró végzi. A büntető perrendtartás 61. §. rendelkezése értelmében, a vizsgáló biró meg hirlelés alapján is köteles a vizsgálatot megindítani. A feljelentések előbb a vizsgálóbíró kezébe jutnak, ő közli a vádhatósággal, sürgős esetben még közlés előtt megkezdi a vizsgálatot s e tekintetben a kir. ügyészség esetleges félretételi indítványa sem irányadó, mert a bíróság elhatározása kötelező a vizsgálóbíróra. Aki ösmeri tehát az erdélyi részekben érvényes büntető perrendtartás és a kapcsolatos pátensek rendelkezését, az nem ütközhetik meg ;,zon, hogy a kolozsvári kir. főügyészség területén a kir. ügyészek átlag kevesebb esetben indítványoznak és a bíróságok kevesebb esetben rendelnek félretételt, mint a többi főügyészségek területén; következőleg nálunk több a megszüntetés, mint más főügyészségi területeken. Ez az eredmény a rendszer folyománya. Az inquisitorius rendszert nem lehet és nem szabad az inquisitorius szellemmel összetéveszteni. Épp ezért a felsőbíróságok nem lehetnek arra illetékesek, hogy a büntető perrendtartás rendelkezései ellenére utasításokat adjanak az alsóbiróságoknak, vagy a kolozsvári főügyészség területéhez tartozó kir. ügyészségek nek. A Révay ur cikkében közlött statistikai adatok szerint a debreceni főügyészség területén a kir: ügyészek a feljelentések 17%-ban tettek félretételi és áttételi indítványt s a megszüntetési indítványok száma 50 — 67°/0 között ingadozott. A kolozsvári kir. főügyészség területén, csakugyan a Révay ur közlése szerint, 1895—98 ban 11—14°/0 között volt a félr.tétel; a megszüntetés és áttételi indítványok száma pedig 61—-174% között ingadozott. A két főügyészség területéről közlött adatok összehasonlítása után nem találunk oly nagy különbséget, mely indokolhatná cikkíró ur aggodalmait; s ha tekintjük, hogy a közlött kimutatásban a debreceni főügyészség területén megállapított 17% nemcsak télretétel, hanem abban benne vannak az áttételek is, míg a kolozsvári kir. főügyészség területéről a megszüntetési és áttételi indítványok száma együttvéve teszi ki a je'zett 61 — 74%-ot, bizonyára még kevesebb lesz az állítólagos aránytalanság «Erdélyben» a félretétel és megszüntetések között. Feltéve, hogy a kolozsvári kir. főügyészség területén a debreceni és szegedivel szemben létezik körülbelül 10% különbség a megszüntetések és félretételek között, kérdjük: jogot ad e ezen körülmény arra a következtetésre, hogy ezen a területen az igazságszolgáltatás munkásai útvesztőn tévelyegnek? Lehet-e alapja annak a feljaidulásnak. hogy a polgári szabadság garantiái veszendőben vannak ? hogy Erdélyben a «copf» és az inquisitorok önkénye jutott volna uralomra és «sport» gyanánt űzik az ártatlan polgárok meghurcolását ? Nem. Szem előtt kell tartanunk, hogy a bűnvádi panaszok vagy azért tétetnek félre, mert hiányzik valamely büntetendő cselekmény tényálladéka vagy azért, mert ismeretlen a tettes. Tényálladék hiányában egy bíróság sem indit nyomozatot. Megengedi cikkíró ur, hogy még Erdélyben sem. De indítványozzák a kir. ügyészségek az előnyomozat 12 oldalra téried.