A Jog, 1899 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1899 / 26. szám - A sommás eljárás felebbviteli rendszere

Tizennyolcadik évfolyam. 26. szám. Budapest, 1899. június 25. Szerkesztőség: V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kiadóhivatal: V.. Rudolf-rakpart 3. sz. Kéziratok vissza nem adatnak. A JOG (ezelőtt MAGTAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY) HETILAP AZ IGAZSÁGÜGY ÉRDEKEINEK KÉPVISELETÉRE A MAGYAR ÜGYfÉDI, BÍRÓI, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐI KAR Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Dr. RÉVAI LAJOS - Dr. STILLER MOH ügyvédek. Előfizetési árak: Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve: Negyed évre ... 1 frt 50 kr. Fél a _ 3 « — « Egész « 6 « — « Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendők. Felelős szerkesztő: Dr. STILLER MÓR. Megjelen minden vasárnap. Az előfizetési pénzek legcélszerűbben bérmentesen postautalvány nyal küldendők. TARTALOM : Előfizetési felhívás. - A sommás eljárás felebbviteli rendszere. Irta: Dr. Havas József, ügyvéd. Szereden. — Özvegyi jog. V. Irta : Dr. P 1 o p u György, kir. táblái biró, Felső-Vissó. A kereskedelmi kötlevelek (Schlussbrief) illeték mentességéről. Irta : Zádor Mór. m. kir. pénzügyi s. titkár, Rimaszombat. — Böngészet a kir. járásbíróságok előtti büntető eljárás köréből. Irta : Neumann László, szegedi kir. jbirósági aljegyző. — Ausztria és külföld. (Social-politikai reformok. Irta: Dr. Szokolay István, bpesti ügyvéd ) — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. - Hirdetések. TÁRCA: Ausztria és Németország viszonya az 18(17. évi kiegyezés szempontjából. Irta: Dr. Horváth János, pestvidéki kir. alügyész. MELLÉKLET: Jogesetek tára. Felsőbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a «Budapesti Közlöny» bői. (Csődök — Pályázatok.) Előfizetési felhivás ! Július hoi-ével uj előfizetést nyitunk lapunkra. Ez alkalomból azon t. előfizetőinket, akiknek előfizetése f. hó végévelejár, tisztelettel kérjük, szíveskedjenek előfizetéseiket mielőbb megújítani. Az előfizetések a «Jog> kiadóhivatalához: Budapest, V., Rudolfrakpart 3. szám ala küldendők. X A sommás eljárás felebbviteli rendszere Irta: Dr. HAVAS JÓZSEF ügyvéd Szereden. A mig valamely uj törvény szelleme teljesen átmegy a köztudatba ; a mig a közvélemény valamely reformban egészen megnyugszik, addig szükségszerűen is átesik a jogélet bizonyos vajúdáson, habár a helyes reformot épen a közvélemény kell hogy előkészítse, annak bekövetkezését sürgesse és hirdesse. Ezt a természetes jelenséget tapasztaljuk a sommás eljárás reformja körül is. A jogászi közvélemény sürgette a szóbeliséget és közvetlenséget, a bizonyítékok szabad mérlegelését, az elavultes kübizonyiték reformálását, a perviták gyorsabb eldöntését,— szóval feljajdult a régi eljárásban burjánzó és igazságölőintézmények ellen és ellenállhatlan hatalommal követelte a szabadulást. Am a reformot avatott kezek tették valóvá, a törvényalkotás hivatva van Európa becsületét megszerezni hazánknak és csakis azt keil fájlalnunk, hogy a reform tulszerényen a peres eljárásoknak csak egyik részével próbálkozott meg : mégis nem egy hang szólal meg visszavágyva a régi állapot egyes részeit. T. lapjuk f. é. 22. s-ámában kiváló tehetségű szakíró Dr. Horovitz Gyula elítélően bírálja a sommás eljárás felebbviteli rendszerét. Tény, hogy az ott felhozta kifogások előttem nem ujak és nem csak ügyvédi, de birói körökben is találkoztam velük. Midőn azonban egy általánosan óhajtott reformmal szemben, meggyőződésem szerint helytelenül, emelnek ily kifogásokat, szükségesnek vélem, hogy ezek szó nélkül ne maradjanak, mert ily nyilvánosan kifejezett bírálat üdvös eredménynyel lehet, ha eszméi vita tárgyává lesznek de káros elkedvetlenedést szül. ha a közönség körében cáfolatlanul elterjednek. Egyenesen kimondom, hogy a sommás eljárás felebbvitelirendszerénekmegváltoztatásanem kívánatos. Az ügyek azon kategóriája, melyek főtárgya az 50 frt értéket meg nem haladja, legmostohábban van ellátva. Igaz, ezen ügyekben az első biró a tényállást végérvényesen állapítja meg, ha alakilag helyesen járt el annak kiderítésében. De a cikkíró ur azon panaszát, hogy ítélete legtöbbnyire inapellabilis szentírás, már nem oszthatom. Gyakorlatomban elég gyakran előfordult, hogy a törvényszék ily elsőbirósági ítéleteket a megállapított és meg nem támadott tényállás dacára gyökeresen megváltoztatott. Természetes, hogy ezen esetekben a per a jogkérdés eldöntésén fordult meg. Lapunk mai száma De még azt sem concedálhatom, hogy a tényállás tárgyában inapellabilis az elsőbiróság eljárása. Ha az elsőbiróság a tényállást felveszi, a törvény szelleméhez képest nem szabad írásbeli tárgyalást megengednie; a felek nyilatkozatait, ténybeli állításait vagy pláne jogi vitatkozásait épenséggel nem szükséges tárgyalási jegyzőkönyvbe foglalni, hacsak nem kíván a törvény szellemével ellentétbe jutni; igen helyesen jár el, ha a tárgyalási jegyzőkönyvbe általában nem vezet be egyebet mint ama sokszor szemükre vetett kifejezést «felek az ügy érdemében tárgyaltak)). A felek nyilatkozatai, a bizonyítás menete az ítélet indokolásában foglalnak helyet. Már most sokan igen helyesen felvetik azt a kérdést a cikkiró úrral együtt, mikép lehet ily jegyzőkönyvezés mellett érvényesíteni a netáni alaki sérelmeket, ha az elsőbiróság ítéletében melyet a felek ellenőrzése nélkül szövegez az esetleg sérelmezhető intézkedéseket feledékenységből vagy szándékosan hallgatással mellőzi. Hát arra hivatva van a jogi képviselő, aki a régi ((bagatell)) törvénynyel szemben most már hatáskörrel bir az 50 frton aluli ügyekben is, hogy az ily sérelmeket megelőzze, vagy ha ezt nem lehet, felülvizsgálat utján érvényesithetővé tegye. Mi lehet az az alaki sérelem ?! Eltekintve a biró érdekeltsége vagy egyéb ecclatáns és mindig bizonyítható processuális sérelmektől, előfordulhat, hogy az első biró a perfélnek a bizonyítási eljárásra vonatkozó indítványát mellőzi vagy egy bemutatott okirat melléklését megtagadja. Ilyenkor a perfél jogosítva van azt kívánni, hogy a biró indítványát mellőzés vagy elutasítás esetén vegye jegyzőkönyvbe. Kétséget nem szenved, hogy ezt se Timi biró meg nem tagadhatja és ha még oly röviden, de jegyzőkönybe veszi a perfél indítványát és akkor, ha a mellőzés sérelmes, a S. E. 212. ill. 197. §-a értelmében felülvizsgálat utján érvényesíthető. Az 50 frtnál nem nagyobb értéket tárgyazó perekben tehát a tényállást csak akkor állapítja meg jogérvényesen az első biró, ha annak kiderítésében alakilag helyesen járt el. Már pedig ez helyesen van így. Nem csak azért van helyesen, mert az ily kisebb ügyek a törvényszék előtti borsosán költséges közvetlen tárgyalást meg nem bírják; nem csak azért, mert a S. E. előtti állapothoz képest tetemesen jobb a jelenlegi helyzet, a mennyiben akkor az 1877. XXII. t.-c. 57. §-a értelmében jogkérdésben vagy helytelenül kiderített tényállás miatt sern létezett orvoslás, most a szakszerű jogi képviselettel együtt a közvetlen szóbeli tárgyalás is nyújt némi garanciát a tényállás helyes kiderítése iránt; de főleg azért helyes, mert jelenlegi birói szervezetünkbenés lelkiismeretes és képzett birói karunkban, midőn első fokon is nem ritka a táblai biró, tehát tapasztalat és higgadt ítélkezésre nézve kiváló férfiú, kell, hogy annyi bizalma legyen a jogkereső közönségnek, hogy kisebb tárgyú perekben a tényállást helyesen akarja és tudja megállapítani. Szinte mondhatnám, hogy a 200 frtig terjedő perekben is ugyanez áll és azért kevésbbé az érték magassága teszi indokolttá a tényállás megállapítás felülbírálását, mint inkább az ezen kategóriába eső ügyek nem ritkán bonyolódottabb természete. Itt elpanaszolja a cikkiró ur, hogy a törvényszéknél az előadó egyedül ismervén az ügyet, annak véleménye döntő a per sorsára nézve. Ismét kénytelen vagyok felhívni a t. kartárs ur figyelmét a jogi képviselő hivatására és a szóbeliség jótéteményeire! Hiszen a felebbezési tanács nem is veheti figyelembe azt, a mi az iratokban van, hanem csak azt, a mit szóbelileg előadnak előtte. Tehát van rá mód, hogy a tanács összes tagjai nyerjenek tudomást az ügy állásárót. Elég alacsony azon értékhatár, melyen felül az ügyek a jogkérdésben a mindennapi zaj és érdek csatározáson felülálló kir. táblák és kir. Curia felülvizsgálata elé vihetők. Ezen 1'2 oldalra terjed.