A Jog, 1899 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1899 / 21. szám - Részvényátruházási illetékekről - A lajstromrendszer egyszerüsitése. 2. [r.]

A JOG 167 A 26—31. rovatok világos és már ismert voltuknál fogva magyarázatot nem igényelnek. A 32—33. rovatok sem igényelnek különös magyaráza­tot. De a 33. rovat szükséges voltát avval indokolom, hogy ez a megelőző rovatokat kiegészíti, a mennyiben évközti vizs­gálat vagy évvégi kimutatás készitése alkalmával csak ugy érhető el biztos eredmény, ha a folyamatban vagy hátralékban maradt ügyek külön megjelöltetnek ; mert ez a tulajdonképeni támpont. A rovatoknak ilyetén összeállítása mellett, ha egy lajstro­mot veszünk a kezünkbe és az eredményt összeolvasni akar­juk, laponkint összegezzük először az egyes rovatok közti jele­ket s azután a rovatok eredményét egymással: nagyon rövid idő alatt megtudjuk mindazt, a mire szükségünk van. Mert a 6—11. rovat alatt keletkezett perek száma azonos a 12—18. rovatok alatt nemük szerint elkülönített perek számával és ezen csoportok bármelyike különvéve adja az 1. rovat alatti perszámot. Az elintézést illetőleg pedig a 23—26. rovatok alatt befejezett és 32—33. rovatok alatt hátralékban maradt ügyek összes száma szintén azonos lesz az 1. rovat számával. A névmutató jegyzékkel és a polgári peres ügyek lajstromá­val összefüggésben, röviden meg akarok emlékezni a betűrendes névm itatóiól is. Nemcsak egyéni tapasztalatom, hanem több kartársam­tól és értelmes kezelő személytől nyert értesítéseim alapján bátran kimondhatom, hogy a decentralizált névmutató leg­főbb oka a most észlelhető nehézségeknek. A névmutatók centra 1 i z a t iójának a szükségét mindenki érzi és ennek előb b-u tóbbbekell következnie; még az esetben, ha a mostani lajstromok nagy száma fentartatnék is. Az általam bemutatott névmutató jegyzék vagy ahhoz hasonló ellenőrző jegyzékkel könnyen centralizálhatok a név­mutatók, ha akár négy, akár több lajstrom van használatban. És hogy az átmeneti kiadások se okozzanak gondot, vagyok bátor megemlíteni, hogy a mostani betűrendes név­mutatónak a nyomtatványa akadálytalanul tovább használható azon egyszerű kiigazítással, hogy a második rovatban nyom­tatott «az ügy lajstromszámán szövegből a «lajstrom» szó keresztülhuzatik. Mert nem tévesztendő össze, hogy az én javaslatom szerint az ügy száma nem azonos a lajstrom számá­val és szerintem az «ügy száma» elégséges megjelölés. A névmutató jegyzék további előnye, hogy ennek alap­ján tetszés szerinti kiosztást eszközölhetünk. És pláne, ha a lajstromok számát négyre redukáljuk, — a vezető járásbirót kivéve: egy bírónál sem lenne több három lajstromnál. Ez esetben a névmutatók egy helyen — az irattárban vagy annak közelében — kezeltetnének s az értesítések, a nap bármely szakában a hivatalos órák alatt, akadálytalanul meg­adhatók lennének. Most áttérek a polgári perenkivüli ügyek lajstromára és mindenek előtt bemutatom a vonatkozó nyomtatvány mintát vagy lajstromot. Perenkivüli ügyek lajstroma Felek nevei Örökösödési ügy érkezett befejez­tetett Egyezségi ügy Fizetési meg­hagyási ügy Anya­könyvi Lak­bérleti Idegen végre­Meg­kere­Egyéb vegyes érke­befe­u gy ügy hajtás sés ügy zett jeztet. "ÍJ V V O ü 13 X! >. V J3 B <L> Cuc <D -3 V X> >. V -C c V t£ V 2 V <ü l-t V l X) V V D V s "ÍJ XI í> <u M í> 1) <£ u ,v <u X) V u M •í) ÍJ S & V X) 2 I 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 il 12 13| 14| 15| 16] 17j 18; 19| 201 21| 22| 23] 24| 25| 26|.27| 28|29 1/1 I 2 Kelemen Péter utáni örökösödési ügy Varga Jánosnak Demeter István elleni végrehajtás 12 II/3 13 1/3 Hosszú Eleknek Hosszú István elleni rendes per Franki Dolfinak S t a n o j e Milos ellen fiz. meghagyás Ezen lajstrom felöleli: az örökösödési ügyek mostani két lajstromába gyűjtött ügyeket, az egyezségi, két rendbeli fize­tési meghagyási. anyakönyvi, lakbérleti, idegen végrehajtási, megkeresés- és egyéb vegyes ügyeket. A cél itt is csak az, hogy a névmutatók centralizáltas­sanak s ez által az ügyek feltalálása megkönnyítessék. Az egyszerűsítés kiindulási pontja az, hogy a mostani kevés rovatu sok lajstromot több rovatu egy lajstrom helyet­tesítse. De hát lassúk ezen rovatokat egyenkint. Az 1— 4. rova­tok : folyó szám, ügyszám, érkezés hó és napja, valamint a felek nevei befogadására szolgálnak. Az 5—8. alattiak az örökösödési ügyek az érkezés s a 9—11. ezeknek az elintézés mikéntje megjelöléséül szolgálnak. Ezen rovatok megukban foglalják azon rovatokat, melyeket a mostani Ö. és Ob. lajstromok mutatnak. Tehát hét rovat elég­séges arra, hogy két lajstrom elejtessék. A 6. rovatot külön indokolom avval, hogy vannak már perre utasítással befejezett ügyek, melyek (mint befejezettek) a nyilvántartásból kiestek s a per befejezése után ismét az örökösödési ügyekben eljáró bíróhoz jutnak az átadó végzés meghozatala végett. Tehát az ilyenek «régi ügyek» gyanánt más rovatban tüntetendők ki és elkülönitendők az, az évben érkezett uj ügyektől. A 12—14. rovatok mindenekben pótolják a mostani Eg. - lajstromot; ugy a 15 —18. rovatok is megfelelnek a mostani 1*

Next

/
Oldalképek
Tartalom